Parajdi katasztrófa: legkevesebb hét intézmény tudott a veszélyről! Korrupció, nepotizmus, RMDSZ

Miközben a miniszterek korrodált csövekről beszélnek „korruált” helyett, vagy a patakmeder „újrakalibrálását” emlegetik elterelés helyett, a szakértők hangja alig hallatszik a Parajdi sóbánya témáját amatőr módon kezelők hangzavarában.

A Libertatea román nyelvű napilap nagy nehézségek árán talált csak olyan szakértőt, aki el tudta magyarázni, miért alakult ki ez a súlyos helyzet, ugyanakkor olyan információk, dokumentumok birtokába jutott, amelyek egyértelműen igazolják: az állam intézménynek tudtak a veszélyről, mégsem tettek semmit. Az RMDSZ kormányon volt, van és nemsokára lesz ismét, de Tánczos Barna miniszter, vagy Petres Sándor Hargita megyei prefektus csak vállukat vonogatják, és másokra mutogatnak.

Közbeszerzés költségvetés nélkül

Idén áprilisban például egy olyan cég nyerte el a Korond patakával kapcsolatos közbeszerzést, amely úthálózati tervet mutatott be vízügyi munka helyett, ráadásul a nyertes valahogyan kitalálta a titkos költségvetést. Egy másik kis cég közvetlen megbízással 30 millió lejes szerződést kapott, mostanra pedig már közel 90 millió lejes munkákról is szó esik.

Röviden: márciusban a Román Nemzeti Sótársaság (SALROM) 48 céget értesített arról, hogy közbeszerzést szervez egy „mentő” munkára: „A Korond patak medréből a Parajdi Sóbánya föld alatti részébe történő beszivárgások hosszú távú megszüntetésére vonatkozó tervezési és kivitelezési munkák” – szép, romantikus címe volt ennek a közbeszerzésnek, cserébe az egész műszaki dokumentációban nem esik szó pénzről. A 4. pontban ez állt: „Az összesített becsült érték nem kerül nyilvánosságra, eltérve a szerződő társaság közbeszerzési szabályzatától” - vagyis nem határoztak meg költségvetést, a résztvevők sem tudtak erről – kivéve egyet. A Libertatea forrásai szerint a nyertes cég egyik volt alkalmazottja jelenleg a parajdi sóbányánál dolgozik, így hozzáférhetett a bizalmas adatokhoz. A 48 meghívott cégből végül csak 6 pályázott. Ötöt közülük azzal utasítottak el, hogy „nem fértek bele a költségvetésbe” – abba a költségvetésbe, ami hivatalosan nem is létezett.

A titkos kivitelező, akit a hivatalos nyilatkozatokban említenek

A miniszterektől SALROM vezérigazgatójáig, Dan Dobreáig mindenki azt nyilatkozta, mit fog csinálni a kivitelező és mikor – de egyetlen név sem hangzott el - a nyertes cég az a csíkszeredai ING Service, amely 2006-ban alakult, 12 alkalmazottal és 8 millió lejes forgalommal. Azóta Székelyföldön számos szerződést nyert el önkormányzatoktól és állami intézményektől, többek között Parajd és Korond községektől is. 2024-re a cég 170 alkalmazottra, 139,9 millió lejes forgalomra és 16,5 millió lejes profitra bővült. Út- és autópálya-építésre specializálódott, vízügyi munkát soha nem végzett, pedig a dokumentációban az ilyen irányú tapasztalat elvárás volt. Az ajánlatukban 12 napos (!!!) tervezési határidőt vállaltak, miközben a többi pályázó 40 és 144 napot kért. Ez nehezen teljesíthető, hiszen a tervezés része a geotechnikai és topográfiai vizsgálat, valamint a városrendezési bizonylat is.

A SALROM vezérigazgatója: „Ez így nem korrekt!”

A Libertatea megkérdezte Dan Dobreát, helyes-e, hogy vízügyi munkára kiírt közbeszerzést egy útépítési tervvel nyerték meg. Ő elismerte: „Nem korrekt, az én nézőpontomból”, és megígérte, hogy minden kért dokumentumot elküld, hogy kiderüljön, szabályos volt-e a közbeszerzés vagy sem. A Libertatea dokumentumokat kért a két pályázó konzorciumról is – eddig semmit nem kaptak meg.

Közvetlen megbízás 30 millió lej értékben

A közbeszerzést április 10-én az ING Service nyerte el, 9,3 millió lej + áfa összegért. A jegyzőkönyv megemlíti, hogy útépítési munka is elfogadható – így már semmi akadálya, hogy ők nyerjenek, ugyebár.

A Libertatea forrásai szerint a SALROM vezérigazgatója a Partener Industrial Construct SRL konzorciumot preferálta (a cég 2023-ban alakult, profilja lakó- és nem lakóépületek építése). Ez a konzorcium nem nyújtott be 7-es ajánlati űrlapot – ezzel automatikusan kizárható lett volna a pályázók közül, de mégsem zárták ki. Továbbá két hasonló munkát kellett volna bemutatniuk – ezt sem tették meg. Csak egy parkoló vízszigeteléséről szóló szerződést mutattak be, ami nem vízügyi munka. Meglepetésként nemrég 30 millió lejes sürgősségi közvetlen megbízást kaptak a Parajdi Sóbánya problémáinak megoldására. Dobrea szerint az összeg még csökkenhet, de pontos adatokat majd megküldi e-mailben az újságíróknak – ez sem történt meg eddig.

Amit eddig a Parajdi Sóbányára fordítottak: több mint félmilliárd lej

A SALROM eddig 11 millió lejt adott az ING Service-nek és 30 milliót a Partener Industrial Constructnak – összesen 41 milliót - a sürgős javításokra.

Emellett Seprődi Zoltán, a bánya igazgatója jelezte a Hargita megyei prefektusnak: további 65 millió lejt kérnek a teljes megoldáshoz (sürgős beavatkozások, stabilitási tanulmányok, hosszú távú vízzárási munkák, elkerülő csatorna). Ennek nyomán május 20-án a Megyei Vészhelyzeti Bizottság (elnöke Petres Sándor prefektus) 4. számú határozatában 8 pontban rögzítette a tennivalókat – köztük 5,7 millió lej előleget. Később újabb tétel jelent meg: 16,66 millió euró (83,3 millió lej) a parajdi nem állandó víztározóra. Így a bányára fordított sürgősséggel kiutalt összegek elérik a 130 millió lejt – ehhez jön a román kormány 300 milliós támogatása, plusz a magyar kormány és az a gyűjtés, amit a Libertatea az RMDSZ-nek tulajdonít.

[UGAR kiegészítés: A közösségi gyűjtést Hargita megyei szervezetek indították, igaz, ezek élén is RMDSZ-es bennfentesek ülnek, az erdélyi magyarság egypártja pedig reklámokban buzdítja a lakosságot adományozásra, mit ad Isten, pont az RMDSZ logója alatt. Az még mindig nem világos, hogy a befolyt adományokból kiket segítenek meg, ki fogja kezelni ezeket a pénzeket, és milyen szempontok alapján osztják el. ]

Június 12-én újabb közbeszerzést hozott a posta: a Maros Vízügyi Igazgatóság kiírása „A Korond patak árvizeinek csillapítása Parajd fölött” címmel – becsült érték: 89,25 millió lej (egyelőre 4 millió a dokumentációra).

A kivitelező „sikere”: a parajdi só eljutott a Kis-Küküllőbe

A közvetlen megbízásos munkák kezdete után a Kis-Küküllő sótartalma megnőtt, mert a Korond patak a bányából elszivárgó sóval táplálódott. A Maros Megyei Vészhelyzeti Bizottság egy hete riadókészültséget rendelt el – 16 település, köztük Dicsőszentmárton ivóvíz nélkül maradt, a kórházban műtéteket kellett felfüggeszteni a vízhiány miatt, egyes részlegek be is zártak.

Bíró Barna-Botond, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint a SALROM által megbízott cég két gátat is lerombolt – ezért nőtt a sótartalom, követelte a SALROM igazgatójának leváltását, valamint kifejezte abbeli óhaját, hogy hamarosan katonai rendeletekkel kezdik majd el kormányozni Parajdot.

„Ökológiai katasztrófa lesz!”

A Libertatea birtokába került dokumentumok szerint több mint hét intézmény tudott a pontos, súlyos helyzetről – mindezt egy SALROM által kért szakvéleményből, amelyet dr. ing. Costică Sofronie (Kolozsvár) készített. A bánya vezetése 2024. április 18. – 2025. március 11. között folyamatos megfigyelést rendelt el – ennek eredménye egy részletes „Események kronológiája” dokumentum fotókkal, videókkal, helyszíni megfigyelésekkel. A szakvélemény és a kronológia után szervezte meg a SALROM az áprilisi közbeszerzést.

A Libertatea cikke megszólít továbbá egy hidrológiai munkálatokban jártas cég vezetőjét, aki a korábbi közbeszerzési pályázatokon is részt vett, ahonnan kizárták. A teljes cikkért KATT IDE.