Predoiu: a SRI nem figyeli meg külön a magyarokat - INTERJÚ az elnökjelölttel magyar nyelven
Az UGAR megkereste Silviu Predoiu nyugalmazott tábornokot, a Külügyi Hírszerző Szolgálat egykori vezetőjét, államelnök-jelöltet. Arról kérdeztük, hogy mit gondol Románia legfontosabb belpolitikai kérdéseiről, hogyan látja a nemzetközi helyzetet, és mit tervez a minket, magyarokat is érintő területi-adminisztratív reform kapcsán, amennyiben elnyerné az államelnöki tisztséget, támogatná-e az egységes székely régió kialakítását az adminisztratív reform során.
Versiunea în limba română a interviului se găsește mai jos, după textul în limba maghiară!
UGAR: A magyar közösségen belül elterjedt az a nézet, hogy a román hírszerző szolgálatok a magyar kisebbséget nemzetbiztonsági kockázatként kezelik, sőt, létezik egy külön részleg is, amely a magyarokkal foglalkozik („Trei si un sfert”). Megalapozott ez a vélemény?
*Silviu Predoiu:* Meggyőződésem, hogy a román államban senki sem tekint egyetlen közösséget sem – bármelyik is legyen az – nemzetbiztonsági kockázatnak. Nemzetbiztonsági kockázatot vagy fenyegetést egyének vagy csoportok jelenthetnek, ha alkotmányellenes vagy közrend-ellenes tevékenységet folytatnak.
Egyetlen román hírszerző szolgálatnál sincs olyan szervezeti egység, amely kifejezetten a magyar közösséggel foglalkozna, és akik ezt az elképzelést terjesztik, úgy tűnik, elfelejtik, hogy a magyar közösség – az RMDSZ révén – mind a kormányban, mind a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban (CSAT) képviselteti magát. Sokkal egyszerűbb lenne megkérdezni a saját képviselőiket!
UGAR: Figyelembe véve, hogy a magyar kisebbség legfőbb problémája a legutóbbi közigazgatási-területi reformjavaslattal kapcsolatban az volt, hogy Székelyföldet több különálló közigazgatási egységre bontotta fel. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy – a történelmi, kulturális és etnikai sajátosságokat figyelembe véve – Székelyföld egységes közigazgatási egységként legyen megszervezve a reformot követően? Támogatna-e egy ilyen javaslatot?
*Silviu Predoiu: Úgy vélem, hogy a közigazgatási-területi átszervezés elengedhetetlen lépés a 21. századi Románia számára, és a teljes lakosság érdekeit szolgálja. Ha az a cél, hogy elutasítsuk ezt az intézkedést, találhatunk bármilyen indokot – a kulturális sajátosságoktól a domborzati formákig. Jelenlegi álláspontom szerint a regionalizáció az Ítélőtáblák jelenlegi struktúrája alapján kellene történjen. (Ítélőtábla = Curtea de Apel, ez alapján a jelenlegi Maros és Hargita megyék egy közös adminisztratív egység tagjai lennének, míg Kovászna megye egy másik egységhez kerülne – szerk. megjegyz*.)
UGAR: Elnökként támogatná a politikai pártok finanszírozásáról szóló törvény felülvizsgálatát? Mit gondol azokról a véleményekről, amelyek bírálják azt a függőségi viszonyt, amelyet a jelenlegi szabályozás teremtett a pártok és a média között? Egyetért ezekkel a kritikákkal, vagy inkább elutasítja őket?
*Silviu Predoiu:* Igen, úgy gondolom, hogy a parlamenti pártok állami költségvetésből való finanszírozása az egyik legnagyobb csapás volt a román demokráciára. Ezek a támogatások megszüntették a versenyképesség mechanizmusait, az államilag finanszírozott propaganda révén öncenzúrára késztették a médiát, és normává tették a politikai átláthatatlanságot. Ennek végső következménye pedig a demokratikus egyensúly felborulása lett - ezért igen, támogatni fogom ezen intézkedés eltörlését.
UGAR: Évekig a Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetésében dolgozott. Milyen intézkedéseket tart szükségesnek Románia és intézményeinek védelmére az orosz propaganda ellen? Miben hibáztak a szolgálatok, és mit mulasztott el a politika?
*Silviu Predoiu:* Nem megalapozott azt hinni, hogy mi különleges, elsődleges célpontjai vagyunk az orosz propagandának – Románia állandó célpont, ahogy az összes EU-tagállam is, esetleg Lengyelországgal és a balti országokkal együtt egy kissé hangsúlyosabban, tekintettel a földrajzi közelségre.
A hírszerző szolgálatok jól ismerik és megfelelően kezelik ezt a problémát. Ahol nem történik elegendő előrelépés, az a lakosság oktatása – hogy növeljük az emberek ellenállóképességét az összeesküvés-elméletekkel és az orosz propaganda által terjesztett álhírekkel szemben.
UGAR: Úgy gondolja, hogy Románia célpontjává vált az Orosz Föderációnak? Milyen intézkedéseket tart szükségesnek az ország védelmére, és mik lennének elnökként az Ön prioritásai?
*Silviu Predoiu:* Az orosz propaganda évek óta nem kreál új támadási témákat, hanem a román politikai osztály által készen felkínáltakat használja ki. Az a célja, hogy mélyítse a társadalmi megosztottságot, fokozza a brüsszeli intézkedésekkel szembeni szkepticizmust, és erősítse azt a közérzetet, hogy Romániát mind az EU-ban, mind a NATO-ban másodrangú országként kezelik.
Ennek megfelelően az intézkedések elsődlegesen e panaszok forrásának felszámolására kell irányuljanak – ezek a rossz kormányzásból, a hozzá nem értésből és az átláthatóság hiányából erednek. Elnökként határozottan fellépek majd mindezen a problémák ellen.
UGAR: Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor ezredesi rangot kapott a SRI-től. Normális, hogy egy aktív politikus titkosszolgálatokkal működik együtt? Tud más kapcsolatról is az RMDSZ és a hírszerzés között? Véleménye szerint az RMDSZ domináns pozíciójának megerősítése politikai döntés volt vagy titkosszolgálati inspiráció?
*Silviu Predoiu:* Nincsenek adataim, soha nem hallottam ilyenről, ezért nem tudok nyilatkozni ebben a kérdésben. A törvény kifejezetten tiltja, hogy a hírszerző tisztek politikai tevékenységet folytassanak, jelöltként induljanak a választáson, illetve választhatók legyenek.
UGAR: Mit gondol Orbán Viktor szerepéről és destabilizációs kísérletéről a bosznia-hercegovinai belpolitikai válságban, amely során Oroszország oldalára állt, az orosz érdekeket támogatta?
*Silviu Predoiu:* Tekintettel Orbán és Vucsity (Vučić) nyilvánosan vállalt profiljára és érdekeire, sokféleképpen lehetne értelmezni különleges kapcsolatukat. Egyébként nemrég Szerbia és Magyarország katonai együttműködési megállapodást kötött. Más, nem nyilvános adatom nincs, a nyilvános információk is rendkívül szűkszavúak, ezért nem kívánok véleményt formálni ebben a kérdésben.
Versiunea în limba română a interviului:
UGAR: În comunitatea maghiară circulă ideea că serviciile de informații românești consideră minoritatea maghiară un risc de securitate națională și că există o direcție specială care se ocupă de această comunitate („Trei și un sfert”). Este această percepție fondată?
*Silviu Predoiu:* Am convingerea că nimeni în statul român nu tratează o comunitate, oricare ar fi aceasta, ca pe un risc de securitate națională. Riscuri sau amenințări la adresa securității naționale pot fi persoane sau grupuri de persoane, prin acțiuni de natură anticonstituțională sau împotriva ordinii publice.
În niciun serviciu de informații românesc nu există nicio structură dedicată comunității maghiare, iar cei care promovează acest lucru se pare că uită că comunitatea maghiară este reprezentată, prin UDMR, atât în guvern cât și în CSAT. Ar fi mult mai simplu să-și întrebe reprezentanții.
UGAR: Având în vedere că cea mai mare problemă a minorității maghiare în legătură cu cea mai recentă propunere de reformă administrativ-teritorială a fost faptul că Ținutul Secuiesc a fost divizat în mai multe unități administrative distincte, considerați posibil ca, ținând cont de caracteristicile istorice, culturale și etnice, Ținutul Secuiesc să fie organizat ca o unitate administrativă unitară în urma reformei administrativ-teritoriale? Ați sprijini o astfel de propunere?
*Silviu Predoiu:* Consider că reorganizarea administrativ - teritorială este un demers obligatoriu pentru România secolului XXI și răspunde nevoilor tuturor cetățenilor, pe ansamblu. Dacă dorim să căutăm motive de respingere a acestei măsuri, putem găsi orice, de la specificul cultural până la cel al formelor de relief.
Opțiunea mea, în acest moment, este o regionalizare pe structura actuală a Curților de Apel.
UGAR: În calitate de președinte, ați sprijini revizuirea legii privind finanțarea partidelor politice? Cum comentați opiniile care critică dependența de putere creată între partide și mass-media din cauza actualei legislații privind finanțarea partidelor? Sunteți de acord cu aceste critici sau mai degrabă le respingeți?
*Silviu Predoiu:* Da, consider că subvenționarea de la buget a partidelor politice parlamentare este una dintre cele mai mari lovituri date democrației românești. Aceste subvenții au dus la anularea mecanismelor de competitivitate, la auto-cenzura mass media ca efect al propagandei plătite și la transformarea lipsei de transparență a actului politic într-o normalitate, efectul său final constând în alterarea echilibrului democratic.
Deci da, voi promova anularea acestei măsuri.
UGAR: Ați fost ani de zile membru al conducerii Serviciului de Informații Externe. Cum vedeți măsurile necesare pentru protejarea României și a instituțiilor sale împotriva propagandei ruse? Unde au greșit serviciile și ce a omis politica?
*Silviu Predoiu:* Este nerealist să considerăm că suntem o țintă predilectă, specială, dedicată a propagandei ruse, România este o țintă permanentă, alături de toate statele UE, poate că, împreună cu Polonia și Țările Baltice, cu un accent aparte având în vedere proximitatea geografică.
Serviciile de informații cunosc și gestionează corect problema. Unde nu se face suficient este în planul educării populației, astfel încât să-i creștem reziliența în fața teoriilor conspirației și FAKE NEWS promovate de propaganda rusă.
UGAR: Considerați că România a devenit o țintă pentru Federația Rusă? Ce măsuri credeți că sunt necesare pentru a proteja România și care ar fi prioritățile dumneavoastră ca președinte?
*Silviu Predoiu:* De ani de zile, propaganda rusă nu generează teme de atac ci le valorifică pe cele oferite de clasa politică românească. Acționează pentru adâncirea faliilor sociale, pentru creșterea scepticismului în raport cu acțiunile Bruxelles-ului, pentru consolidarea percepției că suntem priviți ca un stat de categoria a doua atât la nivelul UE cât și NATO.
Ca urmare, măsurile ar trebui să vizeze în primul rând eliminarea sursei acestor nemulțumiri, sursă care se regăsește în proasta guvernare, incompetența și lipsa de transparență a actualelor autorități.
În calitate de președinte voi acționa cu fermitate pentru combaterea acestor tare.
UGAR: Președintele UDMR, Kelemen Hunor, a primit gradul de colonel din partea SRI. Este normal ca un politician activ să fie și colaborator al serviciilor secrete? Știți despre alte legături între UDMR și serviciile de informații? În opinia dumneavoastră, întărirea poziției dominante a UDMR a fost o decizie politică sau una inspirată de serviciile secrete?
*Silviu Predoiu:* Nu am date, nu am auzit niciodată așa ceva, ca urmare nu pot comenta pe acest subiect. Legea interzice explicit ofițerilor de informații să desfășoare orice fel de activitate politică, să candideze și să fie aleși.
UGAR: Cum apreciați implicarea și tentativa de destabilizare a lui Viktor Orbán în criza politică internă a Bosniei și Herțegovinei, de partea Rusiei (în favoarea intereselor rusești)?
*Silviu Predoiu:* Având în vedere profilul și interesele declarate public ale celor doi lideri, Orban și Vucic, putem specula mult despre relația aparte dintre cei doi. De altfel, recent, între Serbia și Ungaria s-a încheiat un acord de cooperare în plan militar. Nu am alte date în afara celor publice, și acelea încă extrem de sumare, ca urmare evit să mă pronunț pe acest subiect.