Oroszország marad az eddigi gyakorlatnál: gyereknapon gyilkol gyerekeket

Az UGAR-on már korábbi cikkeinkben jeleztük: Trump árulása, valamint az európai putyinisták aktiválása után Oroszország biztosan nem fog semmiféle békét kötni. Inkább megpróbálja „dűlőre vinni” a dolgot, és az esőzések elmúltával talán a háború eddigi legnagyobb offenzíváját indítja meg ezen a nyáron.

Nagy kérdés, hogy Ukrajna hogyan fog tudni ellenállni ennek, és mekkora támogatást tud biztosítani az az Európai Unió, amelyet belső ellenségei már most is erősen rágcsálnak – és ez a tevékenységük csak fokozódni fog. Ráadásul tudjuk: Trump és az ő JD Vance-féle Amerikája kivonul a problémából. Sötét képek a jelenből – még sötétebb jövő elé.

Oroszország Iszkander rakétákkal támadta ma éjjel az ukrán fővárost. Egy ilyen rakéta 350–700 kilónyi robbanóanyagot hordoz. Emellett több mint 300 drónnal intézett légicsapást Harkiv és más kelet-ukrajnai célpontok ellen. Ahogy az az orosz módi szerint lenni szokott: gyerekek haltak meg – május utolsó vasárnapján, amikor gyereknapot ünneplünk. Stílusos, nem?

Miután az amerikai árulás következményeként az orosz erők kiűzték az ukránokat Kurszkból, most csapatösszevonás zajlik a térségben, Harkiv és Szumi elfoglalására készülve. Odesszába is orosz rakéták csapódtak be – itt is kisgyerekek haltak meg.

Kihasználva Trump gyengeségét, Amerika habozását, Nyugat-Európa bizonytalanságát és lassúságát, Kelet-Európa ingatag helyzetét – valamint azt a tényt, hogy az elmúlt évek, évtizedek során Moszkva elég putyinistát tudott kinevelni a nyugat-európai társadalmakban –, az orosz vezetés úgy kalkulál: a háborút már nem tudják évekig folytatni. Különböző mértékadó elemzések szerint nagyjából még egy évig bírják. Így – ahogy azt az UGAR korábban már megírta – Moszkva nemhogy nem ül le tárgyalni (legfeljebb mímelni fogja), hanem felpörgeti hadigépezetét.

Maximalizálja kelet-ukrajnai támadásait, kihasználja az európai putyinistákban rejlő lehetőségeket, mindent megtesz Ukrajna védelmi képességeinek aláásásáért, és mindent megtesz Ukrajna támogatása ellen. Ez utóbbiban Orbán Viktorra biztosan számíthat. Megpróbálja kijátszani háborús uszító kártyáit a Balkánon, hogy ezzel is tovább terhelje Európát – ebben egy bizonyos Orbán Viktor kiemelt fontosságú szerepet játszik. Mindezek tetejébe Putyin meg fog ölni egy csomó ukrán nőt és férfit, katonát és civilt, meg fog ölni sok-sok ukrán kisgyereket, el fog rabolni sok-sok ukrán kisgyereket, és végezetül – majd valamikor jövőre – egy megtört Ukrajnával leül tárgyalni.

A svéd példa

Ahogy arról korábban írtunk, az isztambuli tárgyalásokon az orosz fél azzal hencegett az ukránok előtt, hogy – akárcsak pár száz évvel ezelőtt, amikor Svédországgal 21 évig voltak képesek háborúzni – úgy most sem állnak le Ukrajna ellen. Az orosz hencegés mögöttes tartalmát ismerjük: a látszatot akarják kelteni, hogy az idők végezetéig képesek bírni a háborút. Tudjuk, hogy ez nem igaz.

A svéd példa azonban más szempontból figyelemre méltó. Ugyanis bár akkoriban Oroszország végül legyőzte a svédeket, a legfontosabb eszköze nem pusztán a katonai fölény (ahol egyébként a dánok, a szászok és a lengyelek is szövetségeseinek számítottak), hanem a svéd arisztokrácia megvásárlása és egymás ellen kijátszása volt. A történelmi részletekbe nem elmerülve, az analógiának van egy súlyos tanulsága: az orosz győzelem következményeként oszlott fel a Lengyel–Litván Államszövetség, a Rzeczpospolita, amely akkoriban Európa egyik legerősebb államának számított.

Az oroszok tehát nem véletlenül emlegetik a svéd példát. A valódi üzenetük nem az, hogy 21 évig tudnának háborúzni Ukrajna ellen, hanem az: Ukrajna legyőzése az Európai Unió széteséséhez vezethet. És lássuk be, ennek van némi alapja.