Északi Áramlat felrobbantása - a német nyomozás szétfeszítheti a nyugati egységet?

Egy újabb robbanásveszélyes ügy rendítheti meg a Nyugat egységét: a The Wall Street Journal és az European Pravda által ismertetett német vizsgálat szerint egy ukrán elit egység állhat a Északi Áramlat (Nord Stream) gázvezetékek 2022-es felrobbantása mögött, és az akciót állítólag Valerij Zsaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők akkori főparancsnoka felügyelte.

Potsdam: három évnyi nyomozás után

A német szövetségi rendőrség potsdami központjában három éven át dolgoztak azon, hogy a robbantás ügyében kirajzolódjon a teljes kép. A nyomozók hajóbérlések, telefonszámok és gépjárműrendszámok alapján próbálták feltérképezni a szabotázs hálózatát. Munkájuk eredményeként három különleges alakulatban szolgáló katona és négy veterán mélytengeri búvár ellen adtak ki elfogatóparancsot. A nyomozók szerint a művelet célja egyértelmű volt: elvágni Oroszország olaj- és gázbevételeit, valamint megszakítani a Moszkva és Berlin közötti gazdasági függőséget – ezzel stratégiai csapást mérve az orosz háborús finanszírozásra.

Egy kép, amely mindent megváltoztatott

Az ügy kulcsfontosságú bizonyítéka egy homályos, fekete-fehér felvétel volt, amelyet egy német közlekedési kamera rögzített. A képen egy ukrán mélytengeri búvár arca látható. A rendőrök kereskedelmi arcfelismerő szoftverrel percek alatt azonosították, majd megtalálták közösségi profiljait és szakmai kapcsolatait, amelyek további gyanúsítottakhoz vezettek. A férfit Lengyelországban lokalizálták, ahonnan – a nyomozók szerint – egy fekete, diplomáciai rendszámú BMW szállította Ukrajnába - a járművet állítólag az ukrán katonai attasé vezette. Az ukrán kormány mindeddig nem kommentálta az esetet.

A parancsnok nyomában

A szabotázscsoport parancsnokát Olaszországban találták meg, egy hosszadalmas nemzetközi keresés után. A nyomozóknak kezdetben csak egy útlevél-fotó állt rendelkezésükre: egy mosolygó, széles vállú, világoskék szemű férfié. Az okmány valódi volt, de más névre állították ki – a német rendőrség szerint ez gyakori módszer az ukrán különleges szolgálatoknál. A férfi nem volt jelen semmilyen európai adatbázisban, nem használt közösségi médiát, így az azonosítás nehéznek bizonyult. Végül egy „baráti ország” határőrei találtak egyezést: a férfi korábban hivatalos úton járt náluk. Ekkor sikerült azonosítani a valódi személyazonosságát: Szerhij K. (Kuznyecov), 46 éves, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) veteránja, aki az invázió első napján csatlakozott egy különleges egységhez, majd a kijevi csata idején légvédelmi parancsnokként szolgált.

Kiadatási huzavona és éhségsztrájk

Szerhij Kuznyecov jelenleg vizsgálati fogságban van Olaszországban. Október végén a bolognai bíróság jóváhagyta, hogy Németország kérésére kiadják őt a német ügyészeknek, a védelem azonban fellebbezett, a Legfelsőbb Bíróságnak pedig decemberig kell döntenie az ügyről. Tiltakozásképpen Kuznyecov éhségsztrájkba kezdett, egészségi állapota pedig az ukrán ombudsman, Dmytro Lubinec szerint "megromlott”. Közben a német hatóságok már elő is készítettek egy különleges repülőgépet, amellyel a férfit Hamburgba szállítanák. Ügyvédje szerint Kuznyecov ártatlan, és ha részt is vett a műveletben, azt katonai parancsra, Ukrajna védelmében tette – ez pedig hadijogi mentességet biztosítana számára.

Ketyegő politikai bomba

Berlinben egyre nagyobb a félelem, hogy a nyomozás eredménye repedést okozhat a nyugati szövetségben, amely eddig egységesen támogatta Kijevet. Ha bebizonyosodik, hogy az ukrán hadsereg legfelsőbb vezetése adott parancsot a robbantásra, az komoly diplomáciai válságot idézhet elő – nemcsak Németországban, hanem egész Európában.

FORRÁSOK: Defense Romania, Pravda Ukraine, The Wall Street Journal

UGAR infó kommentár:

Kétségünk se legyen afelől, hogy az oroszbarát sajtó és a kommenthadsereg – utóbbi milliós nagyságrendű Európa-szerte – gondoskodni fog arról, hogy a téma nemcsak kellően mediatizált legyen, hanem az értelmezése is az orosz érdekeknek megfelelően alakuljon. Itt máris visszaüt a nyugati gyávaság: alapvetően nem az ukránoknak kellett volna felrobbantaniuk az Északi Áramlatot, hanem maguknak a németeknek kellett volna határozottan elzárniuk, a csöveket kiemelni a tengerből, azokból ágyút önteni – és az ágyút elküldeni Ukrajnának. Szimbolikus lépés lett volna, de hatásos és igaz – erkölcsi értékéről nem is beszélve.

Arról is szót kell ejteni, hogy egyáltalán miért épülhetett meg az Északi Áramlat, amely már jóval a 2014-es krími illegális megszállás után valósult meg – amikor elvileg szankciók is életbe léptek a gyilkos orosz rezsimmel szemben. Ennek ellenére a nagy volumenű bizniszek, amelyek célja a német ipar előnyszerzése és Oroszországhoz való hozzáláncolása volt, tovább folytatódtak. Ahogy ma már tudjuk, mindez a nyugati politikai elit hallgatólagos vagy aktív támogatásával történt.

Azt sem szabad elfeledni, hogy az Északi Áramlat felrobbantása nem okozott akkora energiakiesést, mint amekkorával a putyinisták akkoriban riogattak. Sőt, az Orosz Föderáció „emlőiről” való leválás gyakorlatilag megtörtént, és aligha mondható, hogy Európát súlyos válságba sodorta volna.

Emlékszünk még az orosz propagandavideókra? Ahol a londoni család fagyoskodik, nincs mit ennie, ezért a kislányuk aranyhörcsögét sütik meg karácsonyi vacsorára? Ebből semmi sem lett. Ellenben Oroszországban most a lakosság áll sorban benzinért.

Budanov, az ukrán katonai hírszerzés legendás parancsnoka egyszer azt mondta az információs háborúról, hogy a Nyugatnak meg kell alkotnia a saját narratíváját, ha győzni akar ezen a területen. A Nyugat persze – szokásához híven – késik ezzel, de ez nem jelenti azt, hogy mi, polgárok ne tudnánk cselekedni. A fenti gondolatokat ezért ajánlom mindazok figyelmébe, akik kommentelni vágynak.

Mi várható konkrétan?

Se szeri, se száma nem lesz azoknak a híreknek, beszámolóknak és elemzéseknek álcázott anyagoknak, amelyek a közeljövőben elöntik majd az internetet. Ezek célja nem más, mint az Ukrajna mögött álló nyugati egység megbontása – amire bizony van is esély, hiszen jól ismerjük az oroszok pszichológiai hadviselésben alkalmazott módszereit és eddigi eredményeit. Ennek csak akkor tudunk ellenállni, ha világosan kimondjuk: nem az Északi Áramlat felrobbantása volt a bűncselekmény, hanem annak megépítése. És ennek megfelelően azokat a politikusokat kell bíróság elé állítani, akik ezt 2014 után is támogatták.