Belarusz a Kreml árnyékában: hadgyakorlatok és fenyegetések Európa határán

Tatiana Așurkevici belarusz származású újságíró, politikai megfigyelő és elemző, aki nemzetközi kapcsolatokkal, valamint hazája kül- és belpolitikájával foglakkozik, szeptember elején Alexander Friedman politikai elemzőt kérdezte a közelgő orosz–belarusz hadhadgyakorlatokról.

Az álhírek és a dezinformáció ellen küzdő VERIDICA román portálon közölt interjúban Friedman nemcsak a hivatalosan bejelentett célokat értékelte, hanem a hadgyakorlat valódi rendeltetését is: milyen forgatókönyveket próbálhat ki Moszkva Belarusz területén, milyen nyomásgyakorló eszközök állnak a Kreml rendelkezésére, és mindez milyen következményekkel járhat a NATO és az EU stratégiáira nézve – a határincidensektől és dróntámadásoktól egészen a migrációs válság kiélezéséig és a kibertámadásokig.

VERIDICA: Hogyan értékeli a jelenlegi politikai helyzetet a közelgő katonai hadgyakorlatok tükrében?

Alexander Friedman: A helyzetet súlyosnak, robbanásveszélyesnek, feszültnek és meglehetősen instabilnak látom. A hadgyakorlat lefolyása nagymértékben külső tényezőktől függ: az ukrajnai háború dinamikájától, Oroszország, Ukrajna és a Nyugat közötti esetleges megállapodásoktól, illetve attól, hogy az Egyesült Államok és Európa mennyiben támogatja tovább Ukrajnát. Az orosz és a belarusz szervezők több forgatókönyvet is előkészítettek, nemcsak a hadgyakorlatra, hanem egy esetleges eszkalációra is.

VERIDICA: Melyek a hivatalosan bejelentett célok, és mi a valós cél Moszkva és Minszk számára?

Alexander Friedman: Deklaratív szinten a hadgyakorlat teljesen védelmi jellegű – szerény méretű hadmozdulatokról beszélnek. A valóságban viszont a két ország katonai erejét akarja fitogtatni. Oroszország meg akarja mutatni, hogy készen áll, és ismét fel tudja használni Belarusz területét. Ez fontos lépés a fegyveres erők integrációjának folyamatában. A fő üzenet Európa felé: készek vagyunk a végsőkig elmenni - ha folytatják Ukrajna támogatását, annak rossz vége lehet önök számára.

VERIDICA: Mik a fő különbségek a „Zapad 2025”, a „Zapad 2021” és az „Union Resolve 2022” hadgyakorlatok között célokban, méretben, földrajzi kiterjedésben és időtartamban?

Alexander Friedman: A 2022-es hadgyakorlatok előjátékai voltak az Ukrajna elleni háborúnak. Most Moszkva és Minszk hangsúlyozza a védelmi jelleget: a hadgyakorlat nem közvetlenül a határon zajlik, és rövid ideig tart. De úgy vélem, több terv és forgatókönyv is létezik: valószínűleg az ország belsejében indul, de ez nem zárja ki a határ irányába tett manővereket vagy támadásokat – akár pusztán pszichológiai hadviselésként, hogy feszültségben tartsák Európát.

VERIDICA: Milyen provokációk a legvalószínűbbek a határ mentén?

Alexander Friedman: Kis egységek átléphetik a határt, majd gyorsan visszavonulhatnak; légtérsértések; drónok; a migrációs válság fokozása; csapatösszevonások a balti államokkal, Lengyelországgal vagy akár Ukrajnával határos térségekben. Elképzelhető, hogy a hadgyakorlat után is maradnak orosz csapatok a határok közelében. A provokációk szintje alacsony marad, de nem zárják ki a súlyosabb forgatókönyveket sem – például egy műveletet Lengyelország vagy Litvánia területén. Nem területfoglalásról lenne szó, hanem arról, hogy Oroszország rákényszerítse akaratát Európára. Ez egyelőre elméleti lehetőség, és nincs szoros összhangban a terepen tapasztalt valósággal.

VERIDICA:* Képes lehet-e Putyin rászorítani Lukasenkát, hogy belépjen az Ukrajna elleni háborúba?*

Alexander Friedman: Nem gondolom, hogy itt különösebb manipulációra lenne szükség. Ha Moszkva igényli Belarusz részvételét, területének vagy haderejének felhasználását, egyszerűen közlik vele. Lukasenka ellenkezni fog, érvelni fog, de ha a cél Belarusz bevonása, akkor meg fogják tenni, ahogy már korábban is.

VERIDICA: Milyen konkrét eszközökkel tudja Putyin ma nyomás alatt tartani Lukasenkát – pénz, olaj/gáz, hitelek, piac, a rezsim biztonsága? Melyik működik a leghatékonyabban?

Alexander Friedman: A kontroll mértéke teljes – mind gazdasági, mind biztonsági téren. 2020 óta Oroszország tudatosan kiterjesztette befolyását Belarusz biztonsági apparátusára és fegyveres erőire. Számos és fontos eszköz áll a rendelkezésére, amelyekkel gyorsan és súlyosan érintheti Lukasenkát. Elég egyetlen jelzés Moszkvától, és a biztonsági szolgálatok, valamint a hadsereg hirtelen irányt váltanak.

VERIDICA: Mi Lukasenka személyes „vörös vonala”? Mit fog visszautasítani még akkor is, ha a Kreml szankciókkal vagy hitelekkel fenyegeti?

Alexander Friedman: Lukasenka számára nincsenek vörös vonalak. Ellenáll, Moszkvában érvel, hogy nem szükséges vagy kivitelezhetetlen, megpróbálja elkerülni, de ha a cél Belarusz bevonása a háborúba, Moszkva ezt meg fogja tenni. 2020-ban Lukasenka megmutatta, hogy kész bármely vonalat átlépni.

VERIDICA: Ismert, hogy Lukasenka külpolitikája ingadozó. Hol áll most?

Alexander Friedman: Még mindig Oroszországot támogatja. Szeretne Kína felé nyitni, de Peking óvatos, Belaruszt az orosz befolyási övezet részének tekinti, és ennek megfelelően cselekszik. A Nyugattal való kapcsolat továbbra is kényelmetlen. Az Egyesült Államokkal szemben már elfoglalt egy álláspontot, de alapvetően hűséges Oroszországhoz, és ezen nem fog változtatni valódi alternatíva hiányában.

VERIDICA: Úgy tűnik, hogy az amerikai kapcsolatok javítása érdekében, sőt még az amerikai elnökkel való találkozásért is Lukasenka hajlandó lenne szabadon engedni a politikai foglyokat. Ez azt jelenti, hogy képes lesz ellenállni Putyinnak?

Alexander Friedman: A Belarusz–USA kapcsolatot Oroszország és az Egyesült Államok viszonyának összefüggésében kell szemlélni. Ez nem Putyin elleni lépés, épp ellenkezőleg: támogató gesztus. Az amerikaiak Lukasenkát Putyin közeli szövetségeseként látják. Lukasenka a szankciók feloldását, státusának elismerését, egy amerikai látogatást, szerepet az ukrajnai béketárgyalásokban szeretne – mindez csak akkor lehetséges, ha az orosz–amerikai kapcsolatok pozitívan alakulnak. Ha megtorpannak, gyorsan véget ér a „mézeshetek” időszaka. Putyinnak nem fog tudni és nem is tud ellenállni. Elég a 2020-as eseményekre gondolni: Oroszország befolyása sokkal erősebb.

VERIDICA:* Hogyan látja a jövőbeli Putyin–Lukasenka kapcsolatot?*

Alexander Friedman: Ez egy rendkívül próbára tett kapcsolat: 2022-ben Lukasenka megtette, amit elvártak tőle, és utána is folytatta, amit kellett. Ez kölcsönös függőség, de nem úgy, mint Alijevnél – Lukasenka teljesen meg van kötve. Putyin és Lukasenka egy hajóban evez. Személyes szinten is közelebb kerültek… annyira, hogy Lukasenka Putyin belső körének tagja lett. A kötelék, ami összeköti őket, nem fog felbomlani: nem várok drámai romlást a viszonyukban. Még ha nyomás is nehezedik Belarusz háborúba lépésére, végül a pragmatizmus kerekedik felül: Lukasenka eddig is elutasította a közvetlen részvételt, de ha a „nagy testvér” akarja, akkor meg fogja tenni.

VERIDICA: Hogyan alakulhatnak a hivatalos kapcsolatok Minszk és a Nyugat között?

Alexander Friedman: Különbséget kell tenni az Egyesült Államok és Európa között. Ha Washington és Moszkva megoldást talál Ukrajna ügyében és normalizálják kapcsolataikat, akkor Lukasenka mozgástérhez jut: lehetséges amerikai látogatás, szankciók feloldása, a politikai foglyokkal kapcsolatos projekt (imázsjavító eszközként, esetleg egy Nobel-díj felé tett lépésként). Európa tekintetében azonban rövid távon nem látok javulást: a konfrontáció folytatódni fog. Belarusz határai Litvániával, Lettországgal, Lengyelországgal és Ukrajnával egy új hidegháború frontvonalai Európában.

VERIDICA: Röviden: mire számít a közelgő hadhadgyakorlatoktól, és hogyan változtatják meg a politikai-katonai architektúrát?

Alexander Friedman: Minden a nemzetközi kontextustól és az eszkaláció mértékétől függ. Elméletileg Oroszország megpróbálhatná kivonni Európát a konfliktusból egy helyi akcióval (például néhány NATO-területen fekvő település elfoglalásával), majd ultimátumot adna. Egy ilyen forgatókönyv azonban szeptemberben, ezen hadgyakorlatok keretében nagyon valószínűtlen. Reálisan inkább különféle provokációkra fogják használni: határátlépések, a migrációs válság eszkalációja, dróntámadások, esetleges kibertámadások, kemény nyilatkozatok. Nem hiszem, hogy nyugodt, csendes hadhadgyakorlatokat látunk majd… feszült időszak vár ránk, bár remélhetőleg komoly következmények nélkül. A 2022-es tapasztalatot nem szabad elfelejteni, a NATO figyelmesen követi a hadgyakorlatokat és reagálni fog.

FORRÁS: VERIDICA