Mit is akart valójában az Orosz Föderáció?
Nem kell ahhoz sem különösebb szakértőnek lenni, sem agysebésznek, hogy villámgyorsan megfejtsük, mit is akart megtudni és elérni Oroszország gyilkos rezsimje a múlt éjjeli Lengyelország ellen intézett dróntámadással.
Ehhez elég, ha abból indulunk ki, amit a putyinistákról tudunk: háborúpártiak, a katonai összecsapásban hisznek, szenvedélyük a gyilkolás, a károkozás, és mindig, de mindig hazudnak. Ebből induljunk ki, és akkor nem fogunk tévedni a megfejtéseket illetően sem. Megfejtés ugyanis több is létezik, ezek nemcsak nem zárják ki, hanem erősítik is egymást.
Sima tesztelés:
Azért indították, hogy teszteljék a NATO és a lengyel haderő reakcióidejét, képességeit: hány drón jut át a légvédelemben, mennyit tudnak lelőni, milyen gyorsan reagálnak a katonák. Ezek rendkívül értékes információk, főleg akkor, ha NATO-tagállam ellen terveznek katonai támadást a közeljövőben, és – amint abban biztosak lehetünk – terveznek ilyesmit. Miért lehetünk benne biztosak? Mert a NATO elleni támadási szándékukat tagadják, és mert Orbán Viktor is tagadja, badarságnak tartja. A Főni mellényzsebéből előbújó Bayer Zsolt például 2022. február 18-án azzal nyugtatgatta híveit és gyalázta Biden elnök figyelmeztetéseit, hogy szerinte aki azt állítja, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, az hülye és idióta. Egy héttel később indult a háború. Tehát: a Kreml egy NATO-tagállam megtámadását tervezi, ez viszont nem biztos, hogy Lengyelország lesz, tesztnek viszont jó volt.
A félelem elültetése
A háború negyedik évében Oroszországnak még mindig nem sikerült elérnie kitűzött céljait, és a front sem áll úgy, hogy belátható időn belül ezt elérhetné. Persze, tudjuk, a Főni szerint az Orosz Föderáció katonai győzelmet aratott Ukrajnában, de minimum innen biztosak lehetünk benne, hogy ez nincs így. Azonban az európai hasznos idiótákban bízva – Orbán, Le Pen, Simion, AfD és putyinisták milliói – Moszkva azzal számol, hogy a lengyelek elleni támadás kapcsán született első felháborodások után majd elindítja információs támadásait. Posztok milliói, politikusok tucatjai és putyinisták ezrei gondoskodnak arról, hogy a lengyelek, nyomukban pedig a baltiak és az északi államok (Ukrajna elkötelezettebb támogatói) el tudják képzelni azt, hogy orosz drónok lövik majd ki gyerekeiket, csecsemőiket, kórházaikat. Ha nem is csökken az Ukrajna iránti támogatás mértéke, egyre többen követelik majd saját hazájuk légvédelmének további erősítését, aminek az európai hadiipari kapacitás nem tud eleget tenni. Ebből következően Ukrajnának jut majd kevesebb. Arról pedig, hogy az európai hadiipar ne tudjon felpörögni, szintén a putyinisták gondoskodnak, akik az „inkább adjuk a szegényeknek azt a pénzt” jelszóra hivatkozva újabb támadásokat indítanak saját államaik józan érdekei ellen. És mint tudjuk, a demokratikus politikusok döntéseit a közvélemény-kutatások határozzák meg.
A tét felpörgetése
Hetek óta Trump senki által alaposabban nem ismert béketervével kampányolnak azok, akik jó pontokat akarnak szerezni Washingtonnál. Putyin viszont soha nem a piros pontokra hajtott: az alaszkai találkozó után világossá vált számára, hogy Trumppal lehet tárgyalni, az európaiakkal nem. De a tárgyalás lényege, hogy abból kell majd engednie, amit kezében tart, amikor a tárgyalások elkezdődnek. Magyarán: ha kilő nyolcszáz drónt Ukrajnára, és még ráfeszül Lengyelországra is, akkor majd a tárgyalásokon kicsit engedni fog, például nem indít támadásokat Varsó ellen, cserébe pedig a szankciók feloldását követeli. Nem fog ezer drónt és rakétát kilőni Ukrajnára minden éjjel, „csak” párszázat, és cserébe megintcsak kér valamit. Ne szédítsük magunkat: Trump van annyira hülye, hogy ebbe belemenjen.
A NATO stressztűrésének tesztelése
Minden józan megfontolás szerint az Orosz Föderáció támadást indított Lengyelország ellen. Moszkva szemében legalábbis biztosan ez történt, most pedig megnézik, hogy a híres ötödik cikkely mennyit is ér valójában. Azt látják, hogy jelenleg semmit, tehát folytatni fogják a NATO-tagállamok elleni támadásokat, egyelőre csak „ártatlan” dróntámadások formájában. Aztán majd becsúszik egy-két cirkálórakéta, aztán lesz egy-két, ki tudja hány civil áldozat, és így tovább. Akkor fognak leállni, ha a NATO világossá teszi, hogy elindul Moszkvát bombázni – ekkor tárgyalóasztalhoz ülnek, ahol visszavesznek addigi agressziós szintjükből, megígérik, hogy abbahagyják a NATO-tagállamok elleni katonai támadásokat (hibrid támadásokat nem, az információs háborúhoz Moszkvának ugyanis semmi köze papíron), és mindent visszavisznek arra az agressziós szintre, ahol voltunk tegnap és ma. Ők ezt nevezik dealnek.
A félelem és a politikai haszon keveréke
A helyi lakosság kezdeti dühe félelemmé alakul, főleg, ha a pánikkeltő putyinista posztok ezrei lepik majd el azokat a közösségi felületeket, amelyeket ugyan könnyen lehetne megregulázni, de valamiért az európai kormányok adósak maradtak a szükséges jogi környezet meghatározásával. Az olyan országokban, mint például Magyarország, ahol a putyinizmus hivatalos állami ideológia, vagy Németországban, ahol az AfD a legnépszerűbb párt, vagy Franciaországban, ahol a sorozatos kormányválságok mögé bújva Le Penék majd az orosz támogatást is átviszik a „népakaraton”, és máris ott vagyunk, hogy az Unió két erős tagállama billen meg Ukrajna támogatását illetően.
Miért csinálják ezt az oroszok? Mert mi megengedjük nekik
Számtalanszor leírtuk már, de ismételni fogjuk magunkat: az Orosz Föderáció nem tud katonai győzelmet aratni Ukrajnában! Nem tudja megtörni az ukránok elszántságát, és nem tudja meg nem történtté tenni a nyugati fegyverszállításokat. Mivel a katonai győzelem minden józan számítás szerint kizárható – kivéve persze a mi Viktorunkat, de hát mikor volt ő józan az utóbbi négy évben? – szóval minden józan elmélet szerint az oroszoknak csak akkor sikerülhet értékelhető eredményeket elérniük Ukrajnában, ha a pszichológiai hadviselés eszközeivel el tudják érni, hogy árulás történjen. Ennek pedig két, egymást nem kizáró, hanem inkább erősítő formája lehet:
Árulás Ukrajnán belül. Ez már nem tűnik valószínűnek, bár vannak az oroszok által megvett, megzsarolt magas pozíciókra is rálátó egyének. Az ukrán titkosszolgálat egyre erősödő szakszerűsége miatt ez nem tűnik kivitelezhetőnek. Arra pedig végképp kevés az esély, hogy az ukrán állam egy része puccsot indítson Zelenszkij ellen.
A Nyugat árulása. Ukrajnát azonban nemcsak az ukránok tudják elárulni, hanem a szövetségesei is. Erre nagyon jó példa Magyarország viselkedése, amely uniós és NATO-tagállamként mindent megtett, hogy gyengítse a megtámadott és szenvedő államnak nyújtott támogatást, és ezt a mai napig megteszi. Míg Fico Szlovákiája azért érzi, hogy hol vannak a vörös vonalak, addig Orbán teljesen úgy viselkedik, mint Putyin európai helytartója: vétók, Ukrajnának szánt kifizetések blokkolása, az ukránoknak szánt fegyverszállítások Magyarországon keresztül történő tilalma, az orosz álhírek teljes magyar sajtó általi felerősítése, az orosz káoszteremtő érdekek képviselete a Balkánon, az EU-n belüli putyinisták minden eszközzel – értsd: pénz – történő támogatása. És mindezzel együtt Moszkva nem érte el céljait. Magyarország árulása nem volt elég ahhoz, hogy elszívja Ukrajna mögül a lendületet, de arra igen, hogy így, a háború negyedik évében kiderüljön, kik Európa árulói. A magyar árulás értéke egyre lejjebb zuhan az autokratikus tőzsdén. Hogy ennek mi lesz a vége, azt ma még nehéz megjósolni – de jó biztos, hogy nem.
A lengyelek elleni dróntámadás tehát ebbe a képbe illeszkedik be, amely nagyjából a következő láncon mozgott eddig – legalábbis abból, amit eddig tudunk.
Információs háború. Ennek fokozását a balti államok és Lengyelország már június–júliusban megtapasztalták, hullámai hozzánk is elértek, amikor a kamumagyarokról szóló videó söpört végig a közösségi médián, úgy, hogy terjesztői tudatosan kerülték a magyarlakta vidékeket. A Sebestyén József valóban tragikus halálával kapcsolatos magyar sajtóhadjárat pedig eklatáns és egyáltalán nem kifinomult példája annak, miként kell a Nyugat ellen szubverzív, az orosz érdekeket maximálisan kiszolgáló információs háborút vívni.
Aktív intézkedések. A kárpátaljai magyar templom felgyújtása, ami egyértelműen hamis zászlós művelet és orosz érdekeket szolgál. A cél itt is az Ukrajnán belüli etnikai konfliktusok kiélezése volt. Hasonlóval próbálkoztak az oroszok Csernyoviciben is. Tulajdonképp nagyjából június óta jól látható, hogy az orosz dezinformáció új szintet lépett: erőteljesebben nyomatják üzeneteiket, nyugati újságok, portálok mögé bújva. Ugyanebben az időszakban szúrták ki az európai OSINT-erek, hogy „Pravda” gyűjtőnéven újabb orosz dezinformációs portál indult, amely Európa összes nyelvén elérhető.
Kémkedés fokozása. Az Orosz Föderáció az Ukrajna elleni teljes körű katonai invázió megindítása után kénytelen volt európai hírszerzési képességeinek javát elveszíteni. Ennek oka, hogy a nyugati államok tucatjával utasították ki az országukban diplomáciai fedés alatt dolgozó kémeket. Így Oroszország azokhoz nyúlt, akikhez lehetett: nyugat-európai bűnözői körök, orosz diaszpóra, helyi hasznos idióták, akik ideológiai elkötelezettségből teszik meg a kívánt dolgokat. A beszervezések legfőbb csatornái a különböző közösségi platformok. A francia VIGINIUM jelentése szerint ezek közül is kiemelkedik a Telegram és a Discord, amelyeken az idei évben is fokozott aktivitást észleltek az OSINT-ek. A kémkedés itt változatos lehet: ne feledjük, az amerikai katonai titkok kiszivárogtatóját szintén a Discordon szervezték be, és az első dokumentumokat is ott szivárogtatták ki. De ide tartozik a különböző fontos helyszínek – katonai vagy katonai potenciállal rendelkező létesítmények – megfigyelése, Oroszországgal ellenséges személyek megfigyelése, pénzügyi lehetőségek felkutatása, például biztonságos, megbízható személyek, akik az oroszoknak felkínálják az országukon belüli pénzügyi intézkedéseket (például pénzek tisztára mosása, FSZB/GRU-hoz köthető emberek kifizetése, a Telegramon vagy más közösségi platformon beszervezett kémek kifizetése stb.).
Választások befolyásolása. A romániai eset ismert, most Moldova Köztársaság került sorra. Hogy jobban értsük a mennyiségi mutatókat: a Moldova Köztársasághoz formálisan hozzátartozó, ám valójában orosz irányítás alatt álló tenyérnyi nagyságú Transznisztriai Köztársaság területén idén tavasztól kezdődően mintegy 15.000 új bankszámlát nyitottak a Kreml érdekeinek előmozdításán ügyködő szakemberek. (A Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság lakossága nagyjából 460 ezer fő!) A moldávok azonban egyre edzettebbek az orosz hibrid technikákkal szemben, így sikerült több különböző orosz hátterű akciót meghiúsítaniuk – de a történetnek még nincs vége.
És mára pedig katonai természetű támadás egy NATO-tagállam ellen. Utólag visszanézve csak az idei esztendő történéseit, akár azt is mondhatnánk: azon kéne csodálkoznunk, ha ez nem történik meg. A nem egységes Európa, a trumpi káoszteremtés, a belső árulók, a hasznos idióták és az ideológiailag elkötelezett putyinisták által kirajzolt állapot Moszkvából nézve azt a képet mutatta, hogy bizony, ezt is megtehetjük. És meg is tették.
Mi jön most?
A felháborodás az egekig ér. Varsó kérte a negyedik cikkely aktiválását, ami egyébként a NATO-tagállamok közötti konzultációt írja elő. Az ötödik cikkely életbe léptetése azonban szóba sem került, a Nyugat inkább úgy fest, mint aki felháborodott, de alig várja, hogy megkapja a pár nyugtató szót, amire hivatkozva el lehet tolni a cselekvést. Moszkva máris nyújtja ezeket: az eddigi hivatalosnak tekinthető közlemények szerint az Orosz Föderáció nem tervezett semmiféle támadást sem Lengyelország, sem más NATO-tagállam ellen, és készek együttműködni a lengyel vezérkarral a történtek tisztázásában. Megtehetik, hiszen korábban is pottyant már le lengyel területen orosz rakéta, abból sem lett semmi különösebb bajuk, majd ezt is megússzák.
Ahogy az orosz dezinformációs tankönyv előírja – és ahogy az elmúlt négy évben megszokhattuk –, érkeznek a különböző narratívák, amelyek kivétel nélkül olyan ízt adnak az eseményeknek, hogy abban Oroszország hibás nem lehet. Amikor a Kreml ódzkodik attól, hogy számonkérhető közleményt adjon ki, akkor rábízza a propagandistáira a piszkos munkát. Így történik ez most is. Csak ma estig a következő narratívák indultak el az orosz médiában - (Vitalie Cojocari gyűjtése, *forrás itt*)
az EU és a NATO, illetve a kollektív Nyugat folyamatosan vádolja az országot, de soha nem mutatnak fel semmiféle bizonyítékot;
a lelőtt drónok nem is oroszok, hanem ukránok, így akarják Lengyelországot belerángatni a háborúba;
az orosz drónmaradványokat az ukrán frontról szállították Lengyelországba;
az európaiak szervezték meg az egészet, mert még több fegyvert akarnak adni Ukrajnának;
és akkor mi van, ha leesett pár drón Lengyelországban? Romániában is estek már, Bukarest pedig nem csapott ekkora patáliát;
az európaiak folytatni akarják a háborút, és ebbe Trumpot is bele akarják rángatni;
ahogy Izrael megtámadta Katart, úgy nekünk is jogunk van megtámadni Lengyelországot;
a lengyel dróncirkusz csak arra való, hogy ne kelljen a fontos dolgokról beszélni, mint Macron hanyatlása, Starmer nehézségei vagy a nepáli forradalom.
Hogy a fentiek között ellentmondások vannak? Igen, és? Még mindig nem jött rá a tisztelt közönség, hogy az orosz módi pont ez: egymásnak is ellentmondó hazugságokat bedobni a köztudatba, hogy azon csámcsogjon a jó nép. Így az igazságra törekvő helyes kérdést sem teszi fel senki, nemhogy a valós problémát tömegek ismerjék fel.
A fenti narratívák ma estére már kivétel nélkül megjelentek az orosz sajtóban, onnan szemléztem őket – hogy mikor futtok velük szembe ti is a közösségi médiában, az már csak idő kérdése. Ahogy az is szinte biztos, hogy a fenti narratívák valamelyikét majd a mi sajtóorgánumaink is átemelik.
És akkor miért is csinálta mindezt Oroszország?
Három fő oka van:
Élvezi
Mert megtehetik
Mi megengedjük nekik
Ezek az okokat kéne megszüntetni, és akkor jobb hely lenne alvilág. Kár, hogy pont ezekkel nem foglakozik senki...
Az UGAR infó további olvasásra ajánlja:
A belarusz ellenzék egyik legismertebb arca, aki eredetileg bloggerként és aktivistaként vált ismertté. 2020-ban politikai pályára lépett, és nyíltan kihívta Aljakszandr Lukasenkát az elnökválasztáson. Nem sokkal később koholt vádak alapján letartóztatták, majd hosszú börtönévekre ítélték. Öt évet töltött magánzárkában, embertelen körülmények között.
Elsőként kérdőjeleztük meg Orbánnak írt Trump-levél valóságát. Az igazság az, hogy ma sem lehetünk biztosak abban, tényleg írt-e levelet az amerikai elnök a mi doktorminiszterelnök urunknak, és ha igen, mi állt abban valójában. Tény, hogy az ukránok nem úgy érzik, mintha le kéne állniuk a kőolajvezetékek bombázásával.
Miközben a magyar nép fele, ha nem épp több, Oroszország-imádatban fürdeti lelkiismeretét, Moszkva újraértelmezi a világháló fogalmát. Világ, orosz világ, szuverén internet, csak oroszul, nyéma kukuruzá, nyémá Nyugat!
Kárpátalja elleni katonai támadás és sok más minden is napirenden van Orbán aktív intézkedései között, de a legszomorúbb mégiscsak az, hogy ez megtörténhetett: Magyarország miniszterelnöke Moszkva leghűségesebb szövetségesévé vált.
Az SZVR közleményei azért érdekesek, mert itt szokták megvádolni a nyugatiakat azzal, amit aztán Moszkva elkövet. Igen, ez létező taktika, és működik is.
Lukasenka készül...
Bombázzák a ruszkik Munkácsot, és a magyar kormány szégyenteljesen hallgat, a köztársasági elnök pedig öncenzúráz? Te pedig meglepődtél ezen? Akkor nem tudod, hogy ez nem véletlen, hanem a TERV része. Igen, Orbán tervébe simán belefér a kárpátaljai magyarok feláldozása, az SZVR idejében szólt, hogy beavatkoznak majd a magyarországi választásokba. A kormánymédia azóta azzal reagál az ezt firtató kérdésekre, hogy az SZVR közleménye csak a valóságot írta le. Nincs értelme meglepődni, az UGAR infó már a hír megjelenésének napján megírta, hogy ezt fogja tenni a magyar kormány. Sőt, süllyedni fog még mélyebbre is!
Az oroszellenes szankciók kijátszásában Magyarország élharcos, ahogy arról szintén írtunk már – lásd lejjebb –, így aligha meglepő, hogy egy NATO-tagállam katonai repteréről pont olyan alkatrészeket lopnak el, amelyek szükségesek az orosz hadigépezet fenntartásához. Minő véletlen…
Sok magyar ellenzéki még mindig azzal vigasztalja önmagát, hogy Orbán ukránellenes kirohanásai csak a közelgő választási kampány részei. Nem, nem azok! Orbán ukránellenes kirohanásai az Oroszországot segítő magyar kormányzati aktív intézkedéscsomag kiemelt részei. És ezzel bele is vitt minket egy olyan háborúba, amit Magyarország soha nem nyerhet meg.
Részletek a civilizált, felvilágosult, a kereszténység védőbástyája, Oroszország mindennapi gyakorlatából.
Az alaszkai találkozó előtt szóltunk, hogy ebből nem lesz semmilyen béke, mert Oroszország nem akar békét. Ma, amikor ezeket a sorokat írom, a nyugati mainstream sajtó döbbenten veszi tudomásul, hogy Putyin mégsem hajlandó tárgyalni, csak az időhúzásra játszik. Hát, az UGAR infó időben szólt.
A Redditen kezdett terjedni, de alapos írás: jó és gyorsan emészthető kézikönyv arról, miként ismerjük fel a putyinista ügynököket, és mit tegyünk mi. Elolvasása, betartása, betartatása kötelező!
Vajon Orbán azóta megtalálta a szemüvegét?
Miért NEM akarja abbahagyni Putyin a háborút, és hol támadhat legközelebb?
Ha vannak külföldi, angolul beszélő ismerőseid, küldd el nekik!
Kamuvideóval lázít Viktor az ukránok ellen. Ismét.
BOTRÁNY! Az alábbi anyagot a teljes magyar sajtó elhallgatta, miközben Európa majd’ összes országában megjelent. Dokumentumokkal igazolt cikk arról, hogyan játszotta ki az oroszellenes szankciókat Magyarország. Így dolgozunk mi a Kremlnek.
Magyarország köré információs falat húztak a nyugati államok, egyértelműen ellenségnek, árulónak tekintenek minket.
Kamuvideóval hergelték a magyarokat ukránellenes terrorcselekmények elkövetésére Kárpátalján. A videó több mint gyanús, a hibrid háború része, és sok mindent megmagyaráz a kormány viselkedését illetően is.
„Az ukrán hadseregben Magyarnak hívnak. A harci drónpilóták terepparancsnoka vagyok az Ukrán Fegyveres Erőknél.” A folytatásért KLIKK IDE
Szintén egy olyan tény, amit az UGAR infó írt meg és mondott ki elsőként. Még mindig sokan kételkednek benne, de a valóság egyre inkább minket igazol. Sajnos…
I know—it’s a bold claim. At first glance, the title might seem like cheap clickbait. But it isn’t. Whether we like it or not, Hungary—more precisely, its government—has entered the hybrid war Russia is waging against Europe.
A kárpátaljai templom felgyújtása körüli machinációból már világosan látszik: Orbán támogatja Putyint háborús terveiben.
The death of a Ukrainian-Hungarian citizen, József Sebestyén, is being used by the Hungarian government and its loyal media not only for domestic political gain, but also as part of a broader narrative aligned with Russian disinformation efforts. The circumstances surrounding his death remain unclear, yet government propaganda quickly framed the incident as a brutal beating by Ukrainian soldiers—a version not supported by verified facts. Prime Minister Viktor Orbán even personally shared a misleading video that doesn’t show Sebestyén at all.
„Az újrafegyverkezés időt vesz igénybe – és Ukrajna ezt az időt ukrán férfiak, nők és gyermekek vérével nyeri meg Európának. Ne vesztegessünk el egyetlen cseppet sem belőle.”Ukrán tinédzserek és fiatalok az orosz megszállás alá kerülő területeken azért jutottak börtönbe, vagy azért gyilkolták meg őket, mert nyíltan kiálltak Ukrajna mellett. Az ukrán fiatalokat „terrorizmussal” vádolják, és a börtönökben is egyre több gyereket tartanak fogva.
Csak erős idegzetűeknek! Egy ukrán hadifogoly naplója
A Telegram kommunikációs biztonsága mítosz – derül ki egy oknyomozó anyagból, amely a Telegram alapítójának Putyin rendszeréhez fűződő kapcsolatait is feltárja.
Amikor előre megírtuk, hogy Oroszország fokozni fogja dezinformációs tevékenységét, azt is, hogy miként teszi ezt…
Egyik legérdekesebb anyagunk. Észt kollégáknak köszönhetően befújt a szél az ablakon egy orosz PSYOP szakkönyvet, annak vázlatát. Azért a valósággal való egyezés több mint hátborzongató…
Orosz kisiskolások készülnek az örök békére. Képgaléria
Milyen igaza van a Főninek, ugye? Példamondatok viktoriánusoknak
Az egyik legtöbbet olvasott cikkünk. Miként vált némi amerikai segítséggel az ukrán titkosszolgálat Európa Moszadjává. Ma már Moszkva is retteg tőlük!
2035, Putyin győzött. Így néz ki a világ, amelyben élni fogunk, ha továbbra sem teszünk semmit ellene.
Viktor gőzerővel reaktiválta a ’30-as éveket, a magyar lakosság jelentős részének tapsviharával kísérve. Az ukrán lett az új zsidó, ismét van, akit lehet gyűlölni. Hogy ennek mekkora ára lesz és kik fogják megfizetni? Az olvasó fantáziájára bízzuk.
A békehadsereg új főparancsnoka a mariupoli gyerekgyilkos. És még mindig van, aki hisz az oroszoknak…
Gyereknapon Iszkandert dobni egy játszótérre – így mulat egy orosz háborús bűnös.
Nemcsak Orbán szigetelődött el, hanem mi is…
A magyarországi politikai helyzetről
Hogy jobban értsük, mivel nézünk szembe – az orosz pszichológiai hadviselés módszertanáról
A Discord, a Telegram, a közösségi média, Orbán, Putyin és a nagy összhangzattan - KLIKK IDE
Nem, nem diktatúra...áh, dehogy….
„Miközben a magyar vezetés azt hiszi, hogy nyerésre áll, valójában dehogy. És ennek borzalmas ára lesz: könnyen lehet, hogy egy új Trianon is kikerekedik belőle…”
Slava Ukraini!
Ruszkik haza!