A CIA új Moszadot faragott az ukrán hírszerzésből – és már képtelen megállítani
Ukrajna titkosszolgálata, a HUR az elmúlt két évben szinte észrevétlenül vált a világ egyik legaktívabb és leghatékonyabb hírszerző gépezetévé – és csak részben a CIA segítségével. Kijev immár nemcsak a harctéren, hanem a titkos műveletek terén is offenzívába lendült: Moszkva, Afrika és a Közel-Kelet mélyén csap le drónokkal, szabotázsakciókkal és merényletekkel. A Nyugat számára Ukrajna „kis Moszaddá” válása az egyik legjobb befektetésnek bizonyulhatott Putyin globális befolyásának megtörésére – ám mostanra Kijevet megállítani sem lehet könnyen. A Euromaidan portál alapos beszámolója következik az ukrán hírszerzés megreformálásáról, és arról, miként vált Putyin rémálmává.
A CIA segítségével romjaiból újjáépített ukrán hírszerző szolgálat immár három kontinensen vadászik Putyin legfőbb szövetségeseire – átlépve minden olyan „vörös vonalat”, amit a Fehér Ház eddig még csak érinteni sem mert.
A CIA Putyin-ellenes Moszaddá kovácsolta Ukrajna korábban szétesett hírszerzését – és most már nem tudják megállítani őket
A moszkvai tábornokok, akik „háromnapos” győzelmet terveztek.
Az atombombázók, amelyek évtizedeken át fenyegették Alaszkát.
A Wagner-zsoldosok, akik afrikai országokat daraboltak fel saját hűbérbirtokaikká
– mindezeket semlegesítette egy ország, amely még mindig Dávidként küzd Góliát ellenében.
Alig három év alatt Ukrajna árnyharcosai újraírták a 21. századi hírszerzés szabályait: Moszkva szívében gyilkolták meg az orosz elit vezetőit, teherautókba rejtett drónokkal szabotálták Oroszország stratégiai bombázóflottáját, és Putyin afrikai birodalmát vadászterületté változtatták – anélkül, hogy egyetlen nyugati kémnek fel kellett volna állnia az íróasztalától.
Miközben a Nyugat vörös vonalakról és eszkalációs kockázatokról vitatkozik, Ukrajna kémjei azt teszik, amit egyetlen NATO-ügynökség sem mert eddig meglépni: orosz háborús bűnösökre vadásznak három kontinensen, Moszkva külvárosaitól Mali sivatagjáig – azokon a területeken, ahol Oroszország évekig akadálytalanul vetíthette ki hatalmát. Oroszország megbukott villámháborúja valami sokkal veszélyesebbet szült, mint puszta ukrán ellenállást: az ukrán bosszút. Putyin gyors háborús álma hosszan tartó rémálommá változott: olyan ellenségek bukkantak fel, akik nem követnek semmilyen játékszabályt, csak a sajátjukat, ahol most a bagoly vadászik a medvére a saját odújában.
Amikor Dávid megtanult piszkosan harcolni
2022. óta Ukrajna hadserege villámgyorsan a 21. század egyik legtalálékonyabb erejévé vált. Ahogy Antony Blinken volt amerikai külügyminiszter még 2023-ban tréfásan megjegyezte:
„Oroszország a második legerősebb hadsereg – Ukrajnában”
– utalva arra, hogyan jártak túl az ukrán védők a valaha világhatalmi óriásként számon tartott orosz hadsereg eszén.
Ám miközben Ukrajna hagyományos fegyveres ereje gyakran kerül a címlapokra, az ország hírszerző szolgálatai – különösen a Katonai Hírszerzés Főigazgatósága (HUR) – csendben vívják globális árnyékháborújukat Oroszország ellen. Ukrajna legmerészebb küldetései közül sok a HUR kézjegyét viseli: mélyen fekvő oroszországi területeken elkövetett merényletektől az Afrikán és Szírián átívelő szabotázsakciókig. Az ukrán katonai hírszerzés a világ egyik legaktívabb – és legrettegettebb – titkos erejévé vált. Most pedig Ukrajna belföldi biztonsági szolgálata, az SZBU is belépett a színtérre, átalakítva a háború jövőjét. Június 1-jén, 18 hónapos tervezés után az SZBU egyetlen művelettel Oroszország nukleáris csapásmérő képességének 34%-át törölte el.
Ukrajna saját fejlesztésű drónjai semmisítették meg Putyin 7 milliárd dolláros „vörös vonalas” gépeit
A „Pókháló” fedőnevű művelet során 117, Oroszországba előzetesen becsempészett drónt rejtettek teherautók rakterébe, hogy öt orosz légibázist támadjanak – egyes célpontok akár 4000 kilométerre (2485 mérföldre) voltak az ukrán-orosz határtól. A támadás legalább 13 stratégiai bombázót rongált vagy semmisített meg, az ukrán becslések szerint 7 milliárd dolláros veszteséget okozva Oroszországnak. Ezzel Ukrajna szívességet tett az Egyesült Államoknak is, mivel a megsemmisített Tu-95-ös bombázók évtizedek óta nukleáris fenyegetést jelentettek az USA – különösen Alaszka – számára. Ami pedig a modern hírszerzési kézikönyv újraírásának egyik legvakmerőbb művelete lehetett, az csak olajat öntött a tűzre a HUR és az SZBU közti versengésben – és Moszkvának minden oka megvan arra, hogy féljen attól, ami ezután következik.
A titkos egység, amely átlép minden vörös vonalat
A HUR hatóköre ma már messze túlnyúlik Ukrajna határain, tükrözve azt a doktrínát, amelyet az Oroszországgal vívott háborús évek és a CIA-val, MI6-tel való szoros együttműködés alakított ki.
„Ha a Moszadról kérdez, amely híres… az állam ellenségeinek kiiktatásáról – nos, mi is ezt csináltuk, és ezt fogjuk csinálni” – mondta a HUR vezetője, Kirilo Budanov tábornok. „Nem kell újat kitalálnunk, mert ez már létezik” – tette hozzá.
Izrael Moszadja régóta a kémkedés és szabotázs aranyérmesének számít. E hírnév némiképp megingott a 2023. október 7-i Hamász-támadások megelőzésének kudarca után – ám Izrael gyorsan helyreállította hírnevét látványos megtorló akciójával. 2024 szeptemberében brutális visszatérést mutatott be a világsajtót bejáró „csipogó támadással”: pagerekbe és adó-vevőkbe rejtett robbanószerkezeteket csempésztek Hezbollah-harcosokhoz, majd távolról felrobbantották őket, több tucat embert megölve, több ezret megsebesítve.
Úgy tűnik, Ukrajna figyelt. 2025 februárjában hírszerzésük állítólag megismételte a „csipogó támadást”: hamis adományozók FPV-drónszemüvegekbe rejtett robbanótölteteket juttattak el orosz egységekhez, akik Kreml-párti önkénteseknek adták ki magukat. Amikor az orosz drónkezelők kinyitották a felszerelést – az a kezükben robbant fel.
„Ukrajna képessége egy Libanonhoz hasonló műveletre robusztus és fejlődő hírszerző szolgálatot feltételez, amely képes komplex globális akciókra”
– mondta Treston Wheat, a Georgetown Egyetem adjunktusa, utalva ezzel arra, hogy az izraeli hírszerzés által végrehajtott csipogós akciót immár Ukrajna is véghez tudja vinni. Közben Oroszország is folytatta saját árnyékháborúját: 2024 júliusában olyan gyanú merült fel, hogy az oroszok csomagbombákat küldtek szerte Európában – szexjátékszernek és hamis kozmetikumoknak álcázott gyújtószerkezetek formájában –, a titkos művelet leleplezéséről a Reuters számolt be.
A modern hírszerzés világában azonban Ukrajna diktálja a tempót
Bár Kijev hallgat célzott merényleteiről, a műveletek pontossága és sikere önmagáért beszél. Ahogy Mark Galeotti, vezető Oroszország-szakértő fogalmazott: a Kreml „nagyon is tisztában van a HUR képességeivel”, hozzátéve, hogy az orosz biztonsági ügynökségek „szakmai tisztelettel kezelik – bár ugyanekkora ellenszenvvel”.
Amikor a bagoly lett Putyin rémálma
Az a krími incidens nemcsak taktikailag formálta át az ukrán hírszerzést, hanem identitást is adott nekik. A rajtaütést egy Budanov-féle egység hajtotta végre; a küldetés során megölték egy orosz Spetsnaz-parancsnok fiát — az éj sötétjében végrehajtott akció pedig magával hozta az egység új szimbólumának megszületését: a baglyot. A bagoly a bölcsesség jelképe, de még inkább a denevérek természetes ragadozójaként szolgálta ezt a szimbolikát. Az orosz Spetsnaz mottójára - „Felettünk csak a csillagok” - megérkezett a HUR latin válasza: „Sapiens dominabitur astris” — vagyis: „Csak a bölcs uralja a csillagokat.” A Kreml megpróbálta ezt „fasisztának” és „szélsőségesnek” beállítani – de az ukrán üzenet betalált: még a szimbólumok terén is előnyre tettek szert. Az egység jelvénye: egy bagoly, amint kardot döf Oroszországba...
Budanov beszámolói szerint a rajtaütés után élő baglyokat is tartottak a bázison – a szimbólum tehát nemcsak mítosz, hanem valóságos emlék is lett. Az erről készült fénykép ma Budanov dolgozószobájának falát díszíti, az üzenet egyértelmű: éjjel is mindent látnak, és akkor csapnak le, amikor kell. Maga Budanov pedig eddig tízszer élte túl orosz merénylők támadását.
Aszaszinok, akik megmentették a demokráciát
2021-re Ukrajna hírszerzői már nemcsak felkészültek a háborúra, hanem globális műveleteket is végrehajtottak. Kabul bukása idején a HUR egy kockázatos evakuálást hajtott végre: hat charterjárattal több mint 700 embert mentettek ki Afganisztánból – ukránokat és szövetségeseket – akiket katonai konvojokkal, gyalogosan kísértek a repülőtérig a tálibok által ellenőrzött utcákon. 2022 februárjában, az orosz invázió kezdetekor a HUR elit „Sámán zászlóalja” megakadályozta, hogy a támadók elfoglalják a Hostomeli repteret — a reptér elfoglalása kulcsfontosságú lett volna a megszállóknak, ennek megakadályozása viszont a háború egyik fordulópontjává vált. Miközben ők feltartóztatták az orosz betörést, más egységek az ellenség utánpótlását és konvojait szabotálták.
Később, Mariupol ostroma idején, amikor az Azovsztal acélgyárban rekedtek az ukrán harcosok, és az orosz haderő folyamatosan tűz alatt tartotta a kikötőváros acélüzemét, a HUR helikopteres küldetéseket szervezett: hét alkalommal juttattak el élelmet és evakuálták a sebesülteket. A helikoptereket önkéntes pilóták vezették, akik tudták: talán soha nem térnek vissza.
Ukrajna a sivatagban is utolérte az orosz Wagnert
A HUR ambíciói nem álltak meg az ukrán határoknál. A Washington Post 2024 végén arról számolt be, hogy az ukrán hírszerzés több mint 20 tapasztalt FPV-drónpilótát és 150 arcfelismerésre alkalmas drónt juttatott el szír lázadóknak, hogy segítséget nyújtson az Aszad-rezsim elleni harcban – Budanov ígéretének megfelelően: Ukrajna bárhol üldözi az orosz háborús bűnösöket.
Afrikában, főként Szudánban és Maliban, a HUR támogatta a Wagner-csoport elleni akciókat, beleértve egy olyan rajtaütést Maliban, amely 84 Wagner-zsoldos halálát okozta. Serhii Kuzan, az Ukrán Biztonsági és Együttműködési Központ elnöke szerint köztük voltak olyanok is, akik részt vettek a 2014-es kelet-ukrajnai harcokban. Bah Traoré Legrand, szenegáli kutató rámutatott:
„A nemzetközi geopolitika mai dinamikája miatt Mali vált a közvetett összecsapások színterévé Oroszország és Ukrajna között.”
Antonio Giustozzi, a RUSI kutatója megkérdőjelezte az ukrán közvetlen részvételt:
„Ha volt is szerepük, az valószínűleg az afrikai lázadóknak nyújtott pénzügyi támogatásban vagy felszerelésben nyilvánult meg.”
Mindazonáltal ezek az akciók egyértelműen nyugtalanították Moszkvát: az orosz külügy hangoztatta, hogy „Ukrajna második frontot nyitott Afrikában”, céljuk Oroszország destabilizálása bárhol, ahol lehet. 2025. áprilisában, Moszkvában Mali külügyminisztere, Abdoulaye Diop egy sajtóértekezleten Putyin mellett ülve Ukrajnát „terrorista államnak” nevezte. A válasz nem késett: Jevhen Diki, az Aidar-zászlóalj korábbi parancsnoka kijelentette, hogy Ukrajna meg fogja találni a Wagner-zsoldosokat bárhol a világon – „settled score” – rendezniük kell a számlát, üzente.
Az ukrán külügy egyik illetékese így reagált:
„Az afrikai stabilitás és fejlődés valódi ellensége a Wagner-zsoldosok oligarchája, akik halált, pusztítást, kifosztást hoznak magukkal.”
Amikor Ukrajna bosszúja lett a Nyugat legjobb befektetése
Ezek a lépések kétségtelenül megmutatták, hogy az ukránoknak eszük ágában sincs feladni az orosz zsoldosok elleni globális támadásokat. Éppen ellenkezőleg: a műveletek lendülete fokozódik. És ha a Nyugat növelné támogatását a HUR világszintű misszióihoz – akár mérsékelt befektetésekkel is – az eredmények könnyen forradalmiak lehetnének. Egy ilyen támogatás segíthetne Ukrajnának meggyengíteni Oroszország afrikai terjeszkedését, aláásni a Wagner működését, és megerősíteni a helyi ellenállást az autoriter rezsimekkel szemben.
„Oroszország lényegében az afrikai tevékenységéből profitál, mert szavazatokat szerez az ENSZ közgyűlésében, és ezzel üzeni a Nyugatnak: képes aláásni az érdekeiket a világ különböző pontjain”
– mondta Antonio Giustozzi.
Mick Ryan, ausztrál volt ezredes kifejtette, hogy Ukrajna növekvő befolyása – Afrikától a Közel-Keletig – világos üzenetet hordoz: a Nyugatnak jóval kevésbé kell félnie Oroszországtól, mint eddig hitte.
Még a háború sújtotta Afganisztánban sem tekintik Moszkvát globális nagyhatalomnak, inkább gyakori célpontnak – Kabulban is egyre több orosz egységet támadnak meg Kijev drónjai. Ezzel szemben a Biden-kormányzat 2022-es korai hozzáállását a félelem határozta meg: attól tartottak, hogy esetleg átlépik a Putyin által önkényesen kijelölt „vörös vonalakat”. Miközben az ukrán erők visszafoglalták a megszállt területeket, Washington tartózkodott: a Fehér Ház nem sietett elősegíteni az ukrán győzelmet, biztonsági megfontolásokból.
A történelem azonban megmutatta: a titkosszolgálatok rejtett játszmái nemcsak a jelent alakítják, hanem képesek a múlt igazságtalanságait is helyreigazítani – vagy legalábbis új értelmezést adni nekik. A második világháború idején cseh és brit ügynökök meggyilkolták a náci Reinhard Heydrichet, a Moszad pedig az 1972-es müncheni olimpiai mészárlás elkövetőit vadászta le egyenként.
Az ezt követő években a NATO hírszerző szolgálatai már nem csupán Ukrajna kémjeiként tekintenek az országra, hanem valódi partnerként, hiszen az orosz invázió alatt álló ország már bebizonyította, hogy képes túllépni saját súlyán. Ez az ország – ha kell –, ahogyan azt a CIA jelenlegi igazgatója, John Ratcliffe nemrég megjegyezte:
„ha más nem marad, Ukrajna megtanul harcolni puszta kézzel, ha nincsenek számára elfogadható feltételek a tartós békéhez.”
Alapanyag: Euromaidan Szerkesztette: Ilyés Göngyvér