A hibrid háború szeptembere, és még nincs vége

Az UGAR-információ talán elsőként, de mindenképp az elsők között jelezte korábban, hogy szeptembertől a gyilkos orosz rezsim felpörgeti a hibrid háborús gépezetét. A cselekmény összhangban van azzal, amit az orosz háborús gépezetről és annak módszereiről eddig tudunk: összhangban van a ténnyel, hogy a nyári nagy orosz offenzíva nem hozott sikereket; összhangban azzal is, hogy a nem gyengülő, sőt egyre erősödő európai támogatás komoly akadályokat gördít Moszkva háborús céljai elé. Nem sok idő maradt hátra a raszputyicáig, és amikor az bekövetkezik, a háború menete megváltozhat.

Továbbá: az ukrán védelmi ipar a nyár folyamán már képessé vált saját fejlesztésű cirkálórakéták sorozatgyártására; az ukrán drónok immár rendszeresen képesek támadásokat végrehajtani az orosz gazdaság tengelyének számító olajfinomítók ellen, komoly károkat okozva ezzel Putyin háborús gépezetének. Eközben a ruszki hibrid hadviselés egyre több sajátos módszere kerül napvilágra. Ebben élen jár a Moldovai Köztársaság, ahol Európa-párti újságíróknak sikerült beépülniük a ruszki trollfarmokba, és feltárták azokat a módszereket, amelyek egyrészt ijesztőek (Moszkva nem habozik fegyveres összetűzéseket kiprovokálni, polgárháborús feszültségeket gerjeszteni, börtönlázadást szítani!), másrészt a mintázatok alapján egyre könnyebben felismerhetők a beavatkozások technikái — amelyek középtávon komoly problémákat okozhatnak az oroszoknak.

Amikor azt írtam korábban, hogy Putyin felpörgeti a hibrid háborút és Európára is kiterjesztheti, azt a lehetőséget sem vetettem el, hogy ebből — az eszkalációs spirál ismeretlenségéből kifolyólag — akár komolyabb katonai összecsapás is lehet a NATO és az Orosz Föderáció között. Ma, szeptemberben, ez a lehetőség még közelebbinek tűnik; nézzük az eddigi mérleget:

Orosz drónok tömegesen sértették meg a lengyel légteret; a vadászgépek felszálltak, néhány drónt pedig a drága rakétákkal sem sikerült lelőni. Az eset felpaprikázta Lengyelországot és a balti államokat, de a komolyabb elemzés során egyre többen belátják, hogy a NATO légvédelme nincs felkészülve arra a drónháborúra, amelyet Ukrajna immár évekkel ezelőtt elkezdett. Az ukránok tehát nemcsak támogatottak immár, hanem a nyugati védelem támogatói — újfajta taktikai megoldásokat hoznak; Lengyelország drónelhárító tapasztalatait például ukrán akciók is formálhatják a jövőben.

Orosz vadászgépek többször megsértették a lengyel és az észt légteret — azóta vita folyik arról, hogy legközelebb lelőjék-e őket, vagy elegendő kikísérniük. Az oroszok természetesen fenyegetéssel reagálnak: ha lelövik egy vadászgépüket, jön nukleáris blabla. A Nyugat pedig bizonyos értelemben tehetetlennek tűnik.

Drónok ismételten megsértették Románia légterét; a vadászgépek kikísérték a drónt a román légtérből. Azóta is vita folyik arról, hogy le kellett volna-e lőni vagy sem, és ki dönthet ilyen ügyben. Romániában csak az idén fogadták el azt a törvényt, amely lehetővé teszi az akcióparancsnok számára, hogy utasítást adjon egy drón lelövésére. Az oroszpárti AUR, a SOS ROMANIA és a POT képviselői a törvény ellen szavaztak, ami bizonyítja: a hibrid hadviselésben a politikai szereplőknek kiemelt súlya van.

Moldova: a kis köztársaságban parlamenti választásokat tartanak szeptember 28-án. Moszkva számára ez stratégiai jelentőségű, ezért elképesztő, nehezen összefoglalható hibrid módszereket, taktikákat és cselekményeket vetett be Maia Sandu és a nyugatbarát PAS párt ellen. Trollfarmok, a térségbe irányuló titkos pénzmozgások, médiakampányok, hazugságdömping — mindez egy olyan szinten zajlik, amit nehéz elképzelni. Ugyanakkor Magyarországhoz képest fontos különbség, hogy Moldovában nem maga az állam viszi véghez a hibrid műveleteket saját népe ellen. Moszkva a külügyi hírszerzés hangján olyan rémhíreket terjeszt, hogy a NATO csapatokat von össze Moldovánál, és Románia felől indít támadást, ha az oroszpárti erők győznek. Az ilyen hazugságok elsősorban az orosz közvéleménynek szólnak: egy moldovai katonai konfliktus megalapozása folyamatban van. Ha Moszkva megkaparintja Kisinyovot, Ukrajnának új ellenséget kapna a hátába/oldalába; Odessza sorsa különösen kiszolgáltatottá válna, és ezzel Ukrajna tengeri kijáratai is veszélybe kerülnének.

Több nyugat-európai repteret ért hackertámadás, emiatt a légiforgalom akadozott. Drónok megsértették Oslo és Koppenhága légterét is; emiatt a légiforgalom egyes járatainak leállítása vált szükségessé. Pár nappal később dán újságírók saját nyomozásukban arra jutottak, hogy egy orosz hadihajó horgonyzott a dán partok közelében, kikapcsolt transzponderekkel — ez is összefüggésbe hozható a dróntevékenységgel. A dán és norvég politikusok óvatos nyilatkozatokat tettek; az egyértelmű bizonyítékokat sokan hiányolják. (Humoros megjegyzés nélkül: a hadihajóra festett cirill betűk egyértelműbbé tették volna a forrást.) A dán és norvég politikai elit teketóriázása rávilágít, hogy miért kellett újságíróknak helikoptert bérelniük egy ilyen ügy felderítésére — ez alapvetően a nemzetbiztonság dolga lenne, munkájukat pedig a független, oknyomozó sajtó kell elvégezze.

Magyarország drónjai is megsértették az ukrán légteret. A mintázat hasonló az orosz drónok esetéhez: bár a szándékosság bizonyítása gyakran nehéz, maga a légtérsértés is alkalmas zavarkeltésre.

Romániában több iskola és kórház kapott fenyegető e-maileket, amelyekben a levélíró gyilkossággal és öngyilkossággal fenyegetőzött. A rendőrség végül egy 17 éves fiatalt tartóztatott le, akit egy 14 éves lány segített. Bár orosz kapcsolatot nem találtak, a mintázat erősen hasonlít azokra az esetekre, amelyek Ukrajnában, Lengyelországban, Németországban és Franciaországban orosz típusú műveletek részeként jelentek meg — amikor a nyomozás kiderítette, hogy Telegramon toborzott fiatalok vettek részt a szervezésben.

Ez még nem minden — csak a legfontosabb eseményeket gyűjtöttem össze, és szeptember még nem ért véget. Amint beáll az esős időszak, és az orosz hadsereg gondjai egyre nyilvánvalóbbá válnak, Moszkva egyre nagyobb hangsúlyt fog helyezni a hibrid hadviselés minden eszközére. Eddig sem voltak szégyenlősek, és aligha lehetett feltételezni róluk, hogy morális korlátaik bármiféle gátat szabnának; mostanra viszont kinetikus eszközeik korlátozottsága miatt a hibrid eszközök szerepe felértékelődött.

Mindez azt jelenti, hogy a hibrid nyomás tovább fog erősödni. Magyarország eddig ebben a gyilkos Orosz Föderáció partnereként szerepelt, és Orbán Viktor kormánya aktív intézkedésekkel támogatta — illetve támogatni látszik — olyan cselekményeket, amelyek a hibrid hadviselés eszközeit szolgálják.