Vége van, Kicsi!

Bár az idei Pride-vonulás véget ért, ami Budapesten történt, az sokáig bennünk marad. Olyan eseménynek lehettünk szemtanúi, amilyet – egyezzünk meg – sokan ki se néztünk volna a magyar társadalomból, főleg azután, hogy a szélesebb rétegek egymás után hagyták magukra az egészségügyi dolgozókat, a tanárokat, a diákokat, a kutatókat stb. És most hirtelen minden megváltozott, a Kicsi ugyanis alaposan befürdött, de nézzük csak sorban a fontosabb pontokat:

Maga a Főni jelentette be, nem is akárhol, hanem a vastapssal kísért évértékelő beszédében, hogy a Pride szervezői idén ne bajlódjanak a szervezéssel, kidobott pénz és idő. Aztán március 15-én még beígérte a poloskairtást, majd a törvénygyár neki is fogott paragrafusokba önteni a Főni lázálmait. Megkezdődött a jogi izmozás, heteken keresztül csak azt hallottuk minden csatornán, hogy milyen büntetést kap, aki kimegy a Pride-ra, miközben – mivel a Főni NATO- és EU-csúcsra készült közvetlenül a Pride előtt –, azt nem merték beígérni, hogy kemény oszlatás lesz, mi több, a Pride-ot megelőző utolsó napok már arról szóltak, hogy nem lesz erőszak.

Azonban az állami erőszakot ki lehetett szervezni a proxyknak, és voltak is erre utaló jelek: a 64 Vármegye, a Mi Hazánk, a Betyársereg és még sok egyéb szélsőjobbos csoportosulás, asztaltársaság stb. jelentette be, hogy kimegy ellentüntetni, gyakorlatilag a Pride teljes útvonalát lefoglalták maguknak, ezzel garantálva a személyes találkozást, amelyből balhé is lehetett volna, amit a rendőrség „szakszerűen megold” – írtunk erről a forgatókönyvről korábban is.

És ez sem jött össze: kiderült, hogy ezek a szélsőjobbos proxyk is úgy vannak vele, hogy inkább mennek a Balcsira strandolni, vagy a Mecsekbe hűsölni, minthogy elvállalják a kormányzati fekete mágia áldozati báránycombját.

A végeredményt pedig ismerjük:

kiment legalább 200–250 ezer ember, az Erzsébet hídon vonuló tömeg képe pedig bejárta a nemzetközi sajtót, Orbán Viktor új címe pedig Mr. Pride Minister lett, a szélsőjobbos aktivisták bevetése pedig olyan látványos kudarcot vallott, hogy még ők se nagyon mertek másnap találkozni rokonaikkal. A „This is Sparta” molinó pedig mindent visz – egyrészt jól bemutatja, hogy ennek az évtizedek óta létező, időnként egyébként valós problémákra figyelmet ráirányító közegnek a szellemi színvonala nem sokat változott. Spárta épp híres volt a homoszexuálisokkal szembeni toleranciájáról, és akkor még finoman fejeztem ki magam, arról pedig már ne is beszéljünk, hogy egy komolyabb „This is Sparta” molinóhoz legalább 300 fő kéne, itt ennek a tizede sem jött össze.

Hogy a röhejesség ne érjen véget, a kormánypropaganda zászlóshajója, a Mandiner másnap nagyon okos cikkben magyarázta el a híveknek, hogy mit kell tudni minden idők legnagyobb Pride-felvonulásáról – minden Orbán mesterterve szerint alakult, így kellett történnie.

Menjünk tovább ezen a gondolaton, mert göröngyös utakra vezet minket: ha Orbán mesterterve az volt, hogy összehozza minden idők legnagyobb Pride-ját, és Orbán szerint a Pride-ot a brüsszeli, egyébiránt és nem mellékesen háborúpárti lobbi szervezi, akkor most Orbán Viktor tulajdonképp mikor áll bíróság elé a Szuverenitásvédelmi Hivatal feljelentése nyomán? És ha a mesterterv az volt, hogy negyedmillió, gyerekek megrontására készülő LMBTQ-aktivistát (ami köztudottan egyenlő a pedofíliával) szabadítsanak rá a gyanútlan keresztény-konzervatív lakosságra, akkor mi szükség volt arra a gyermekvédelmi törvényre, amelyre hivatkozva akarták betiltani a Pride-ot?

Ha azt hinnénk, hogy pár óra alatt azért csak felszáll a lila köd a narancsos agyakról, akkor tévedtünk. A Főni ugyanis bement a TV2 Tények műsorába – megvette neki a Roszatom - , akkor hadd adjon ő is egy interjút. Most tekintsünk el attól a riporteri körbenyalástól, ami a stúdióban történt, és koncentráljunk a Főnire.

Aki hozta a formáját:

a NATO-csúcson győztek a magyarok – mondja ő –, mert új seriff van a városban, és Ukrajnát nem veszik fel a NATO-ba. Azon az apróságon most ne akadjunk fel, hogy szó sem volt arról, hogy ezen a NATO-csúcson szó lenne Ukrajna csatlakozásáról, de a Főni szerint győztünk, mert – ismétlem – új seriff van a városban. Itt hívnám fel doktorminiszterelnök úr figyelmét arra, hogy a magyar nyelv amerikanizálása komoly büntetést vonhat maga után, ha ezt a SZH megtudja, lesz itt nemulass. No, vissza a magyar győzelemhez: Orbán, aki szerint a NATO-hozzájárulás öt százalékra történő emelése egyenlő lenne azzal, hogy Magyarország tüdőn lövi magát, most azt mondja, hogy győztek azon a NATO-csúcson, ahol az új seriff nem kevés akaratának megfelelően megszavazták ezt az öt százalékos célt.

Vagyis: tüdőlövés a győzelem. Lásd még: kuss, mi így szállunk le a bicikliről!

Jól van, Viktor, igyál még!

Az, hogy a NATO-csúcson valamiféle háborúellenes népfront született volna, szintén csak a Főni fejében létező mese, maga az új seriff ígérte be a Patriot rakétákat Ukrajnának, azon a találkozón, ahol egyébként 45 percet beszélt egymással négyszemközt Donald Trump és Volodimir Zelenszkij.

Ugyanebben az interjúban tért ki a Pride-ra is mindannyiunk kedvenc komédiása, aki jelenleg a miniszterelnöki székben ül - szerinte meg kell büntetni a résztvevőket, a politikának itt dolga nincs vagy valami hasonló, de ez volt a lényege. Nos, Orbán gyakorlatilag odadobta saját szarát a magyar államigazgatás elé.

Ezek szerint a rendőrség nézzen át 200–250 ezer arcképet, ismerje fel őket, küldje ki nekik a büntetést. A Magyar Posta ezt hordja is ki. És a bírók, ügyészek, ügyvédek majd győzzék azt a sok pert, amit ez a 200–250 ezer ember indít. Stratégiai érzéketlenség, még fideszes szemszögből is, mert nekik az lenne a lényeg, hogy mihamarabb merüljön feledésbe ez az egész, erre kijön a Főni és az önszopatást meghosszabbítja Bicskéig.

Következő állomás: Moszkva.