Interjú Putyin tanácsadójával – az oroszok már győztesnek érzik magukat

Az alaszkai találkozó még el sem kezdődött, de az oroszok máris úgy érzik, hogy győztek – sőt, Putyin az, aki most kiutat kínál Trumpnak. Legalábbis így fest a kép Moszkvából nézve, amint az kiderül Dmitrij Szuszlovnak az olasz Corriere della Sera kérdéseire adott válaszaiból.

Szuszlov nem akárki: egyike Putyin (itt majdnem azt írtam, hogy Orbán – és komolyan elgondolkodtam, biztosan tévedés lett volna-e) legbizalmasabb külpolitikai tanácsadóinak. Amit mond, az nyugodtan tekinthető az orosz elnök álláspontjának is. Az interjú olvasása közben azonban folyamatosan érdemes figyelembe venni azt is, mi az, amit nem mond el. Szuszlov például egy szót sem ejt Oroszország jövőjéről vagy saját szerepéről benne; nem beszél arról sem, hogy Oroszország nem indít újabb háborút – pedig ez az, ami manapság az európaiakat a leginkább foglalkoztatja.

szemben teljesen nyíltan beszél Ukrajna és Európa kizárásának szükségességéről, Ukrajna NATO-csatlakozásának merev elutasításáról, valamint az ukrán alkotmány reformjának szükségességéről – természetesen elhallgatva, hogy az jelenleg tiltja a területek feladását, átadását vagy orosz területként való elismerését. Így nem nehéz kitalálni, miért szerepel ez a pont is a Kreml étlapján.

Szuszlov változásként – sőt, putyini erényként – állítja be, hogy az orosz elnök és háborús bűnös immár hajlandó a tűzszünetről is beszélni, nem csak a végleges rendezésről. Másrészt teljes nyíltsággal kimondja, hogy arra számít: Zelenszkij elutasítja a Trump–Putyin-alkut, aminek következményeként Amerika megszünteti Kijev katonai támogatását, és – figyelj! – Európának sem ad el több fegyvert. A következmények nem szorulnak külön magyarázatra: aligha irreális feltételezés, hogy ebben az esetben az orosz hadsereg akár Kijevet is elérhetné.

Tankönyvi kérdés: ha ez jelentené az orosz újdonságot a tárgyalások kapcsán, miért ne lenne ez a fő csapásirányuk? Aligha gondolhatja bárki komolyan, hogy Moszkva majd hátradől a következő években. Így is, úgy is folytatni fogják a háborút – a kérdés csak az, lesz-e szünet a két háború között.

És mit tudnak ajánlani az oroszok Trumpnak? Szuszlov itt sem titkolózik sokat: az Északi-sarkvidék ígéretes terület az amerikai–orosz gazdasági együttműködés fejlesztésére. Most képzeljük el, milyen arckifejezést vág majd erre az ajánlatra az önimádó, cinikus, és mindent gazdasági alkuk mentén értelmező Trump.

Ukrajna elárulása napirenden van!

Az interjú alább olvasható:

CdS: Mit vár Putyin az alaszkai csúcstalálkozótól? Szuszlov: „Két lehetőség van. Az első, hogy a két elnök elfogad egy orosz–amerikai kétoldalú tervet az ukrajnai tűzszünet elérésére. Ez a Kreml szempontjából alapvető: a megállapodás köztünk és az Egyesült Államok között jön létre, Ukrajna és Európa nélkül. A terv magában foglalhatná az ukrán erők kivonását a Donyec-medence azon részeiről, ahol még jelen vannak, valamint Oroszország kivonulását a Szumi, Dnyipropetrovszk és Harkiv régiókból, miközben a frontvonal a többi térségben változatlan maradna. Emlékeztetek rá, hogy egy évvel ezelőtt Moszkva még az összes, annektált négy megye teljes elhagyását követelte az ukránoktól, most viszont már csak a Donbaszt. A megállapodás egyik kulcsfontosságú eleme Ukrajna kötelezettségvállalása arra, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz.”

CdS: Tehát nem pusztán területcsere lenne. Szuszlov:„Nyilvánvalóan nem. Az, hogy Ukrajna nem lép be az Észak-atlanti Szövetségbe, minden tűzszünet megkerülhetetlen előfeltétele. A végleges megállapodásoknak ezen felül természetesen tartalmazniuk kell Ukrajna demilitarizálását és az alkotmány szövetségi irányú reformját is.”

CdS: De ez eddig is ismert volt az álláspontjukból. Mik az igazi újdonságok? Szuszlov: „Az első, hogy Oroszország most hajlandó a tűzszünetről is tárgyalni, nemcsak a végleges egyezségről. A második, hogy Putyin egy kicsit kevesebbet követel a tűzszünetért, mint egy évvel ezelőtt.”

CdS: Ön két lehetőségről beszélt. Mi a második? Szuszlov: „Hogy Zelenszkij, az európaiak támogatásával, elutasítja ezt a megoldást, és ekkor Trump teljesen megszünteti a katonai segítséget Kijevnek, sőt még az európaiaknak sem ad el több fegyvert, hogy azok átadhassák Ukrajnának. Ez viszont felgyorsítaná Ukrajna vereségét és teljes összeomlását.”

CdS: És miért cselekedne Trump ebben az esetben Kijev ellen, anélkül, hogy Moszkva ellen bármilyen büntetőintézkedést bevezetne, ahogy ígérte? Szuszlov: „Ha Trump ennyire erősen, szinte lelkesedve támogatja a megállapodás lehetőségét, az azért is van, mert nehéz helyzetbe hozta magát, amikor megkérte Kínát, Indiát és Brazíliát, hogy ne importáljanak több orosz olajat, és másodlagos szankciókkal fenyegette őket. Kína nyilván nemet mond, de Újdelhi és Brazíliaváros sem tenné meg ezt soha, és az elutasításuk problémát jelentene Amerikának: ekkor Trump vagy enged, és gyengének tűnik, vagy pedig belesodródik egy súlyos politikai és kereskedelmi konfliktusba Kínával és a BRICS két kulcsállamával, aminek kimenetele kiszámíthatatlan. Ha viszont az alaszkai csúcstalálkozó sikeres lenne, és közös terv születne az ukrajnai tűzszünetről, az a Kínával, Indiával és Brazíliával óvatlanul kirobbantott konfliktust is hatástalanítaná, és az amerikai elnök akár történelmi érdemként is felmutathatná ezt. Ezért várjuk, hogy Trump elfogadja Putyin javaslatát. Számára ez egy menekülőút.”

CdS: Miért pont Alaszka? A helyszín szimbolikáját sokan kommentálták. Szuszlov: „Így van, ez történelmi és politikai szempontból is jelentős választás. Először is, Alaszka kiemeli a csúcstalálkozó kétoldalú jellegét. Nincs még egy hely a világon, ami ennyire kizárólag orosz–amerikai lenne: távol Európától és Ukrajnától, ugyanakkor nagyon közel Oroszországhoz. Kiemeli azt a tényt, hogy Putyin és Trump ketten találják meg a megoldást az ukrajnai háborúra. Másodszor, az alaszkai lesz az első teljes értékű orosz–amerikai csúcstalálkozó amerikai földön 15 év után: az utolsó 2010-ben volt, amikor Dmitrij Medvegyev Barack Obamát látogatta meg Washingtonban. Ez erős kölcsönös szándékot jelez a szembenállás lezárására és a kapcsolatok javítására. Harmadszor, a helyszínt az agenda is előre meghatározta: Ukrajna mellett szó lesz az Északi-sarkvidékről is, ami kulcspont a kétoldalú kapcsolatokban. A térségben feszült a helyzet, potenciális fegyveres konfliktus színtere. Mind az orosz, mind az amerikai katonai aktivitás nő. Ugyanakkor a jég olvadásával és a térség nagyobb hozzáférhetőségével az Északi-sarkvidék a legígéretesebb terület az új gazdasági együttműködés fejlesztésére a két ország között: közös kutatás, feltárás és nyersanyag-kitermelés, kereskedelem.”