Putyin békét ígér, háborút szít: Moszkva új frontokat nyit Moldovában és Magyarországon

Miközben Putyin átejti Donald Trumpot, ügynökei aláássák az Egyesült Államok biztonságát, és destabilizációs hadműveletet indítanak Moldova és Magyarország ellen. Mi áll mindennek a hátterében? Ki a következő a listán? Nézd meg a PROFILAKTIKA új epizódját, és legyél képben azzal, mit terveznek Moszkvában.

Zmicier Mickievič a Belsat TV újságírója, az első független fehérorosz televízió munkatársa, biztonság- és nemzetvédelmi elemző, az információs háború, a propaganda, a pszichológiai hadviselés, valamint a nemzetközi politika szakértője.

Putyin béketárgyalásokat színlel, miközben destabilizációs hadműveleteket indít

Putyin újra és újra „békéről” beszél, miközben a valóságban aláássa az Egyesült Államok biztonságát, beavatkozik a moldovai választásokba, és Magyarország destabilizálását készíti elő. A Kreml módszere a régi: tésztát akasztanak a világ vezetőinek fülére, miközben a háttérben katonai, titkosszolgálati és propagandaműveletek zajlanak.

Nemrég az orosz elnök Alaszkába utazott, hogy Donald Trumpnak eljátssza: ő a béke embere. Csakhogy a Kreml nem hagy kétséget afelől, mit is akar valójában. Szergej Lavrov külügyminiszter nyíltan kimondta: Putyin csak akkor hajlandó tárgyalni, ha előzetesen minden az orosz feltételek szerint van előkészítve, és világos, ki írhatja alá az egyezményeket Ukrajna nevében. Vagyis Moszkva nem ismeri el Volodimir Zelenszkij legitimitását, és csak kapitulációról hajlandó beszélni.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Orosz megszállást, protektorátust, az ukrán állam szétbontását – mindezt választások előtt, hogy Zelenszkijt kihagyhassák a folyamatból. Nyilvánvaló, hogy ezt senki nem fogadhatja el: mi értelme lenne behódolni egy olyan hadseregnek, amely másfél év alatt képtelen volt elfoglalni Csasziv Jart, és közben ezrével áldozta fel a saját katonáit?

Az orosz ultimátum másik pontja Marija Zaharova, a külügy szóvivője révén hangzott el: Oroszország nem tűri a NATO-katonák ukrajnai jelenlétét, mert az „ellenőrizhetetlen eszkalációhoz” vezetne. Magyarán: „ha kell, bármit megteszünk, de felelősséget nem vállalunk.” Ez nem több, mint szimpla zsarolás, amivel Moszkva Európát és az Egyesült Államokat próbálja ijesztgetni.

És még ez sem elég. A Kreml újabb feltétellel állt elő: mindenkit, akit ők bűnösnek tartanak – politikusokat, katonai vezetőket, újságírókat –, ki kellene adni Moszkvának. Teljes abszurdum, de látszik a logika: minél képtelenebb a követelés, annál nagyobb mozgásteret akarnak szerezni a valódi alkuhoz.

Közben a hivatalos propaganda panaszkodik, hogy „Európa nem érti Moszkva békés szándékait”. Ez olyan, mintha fegyveres rablók berontanának a lakásodba, kipakolnának, majd így szólnának: „mi csak békét akarunk, semmi rosszat – add ide szépen az összes cuccodat.”

A történelem azonban egyértelműen mutatja: minden engedmény után újabb orosz agresszió következett. 2008-ban Grúzia, 2014-től Ukrajna. A Kreml csak az erő nyelvén ért.

Miközben Putyin a „béke szószólójaként” próbál tetszelegni, Lavrov Venezuelában pózol, hogy Amerika-ellenes rezsimeket támogasson Washington orra előtt. Trump talán észre sem veszi, hogy közben az orosz diplomácia Latin-Amerikában épít szövetséget az USA ellen.

De a destabilizáció központja továbbra is Kelet-Európa. Moldova szeptember 28-i választásait már most igyekszik befolyásolni Moszkva. Zaharova odáig ment, hogy Maia Sandu kormányát „náci rezsimnek” nevezte, az országot pedig „gettónak”. Ez a recept ugyanaz, mint Ukrajnánál: előbb megbélyegezni, majd beavatkozni. A választások előtt szavazatvásárlás, zavarkeltés, provokációk várhatók – természetesen orosz „diplomaták” közreműködésével.

És nem állnak meg itt. Az orosz propaganda Magyarországra is fókuszál. Az üzenet szerint Ursula von der Leyen személyesen támogatná Péter Magyar pártját, az „Uzsás és Szabadság Pártját”, hogy átvegye a hatalmat Budapesten. A Kreml szerint „Brüsszel, Berlin és Kijev” közösen dolgozik azon, hogy destabilizálja Magyarországot – méghozzá az ukrán titkosszolgálat és a helyi ukrán diaszpóra bevonásával.

A narratíva teljesen világos: Moszkva a magyar közvélemény elégedetlenségére játszik, és a következő hónapokban folyamatosan azt a történetet fogja tolni, hogy „Brüsszel és Kijev belerángatja az országot a háborúba”, és „elnyomják a magyar kisebbséget.”

Ez Putyin békéje: háborús zsarolás, propagandahajárat, és újabb frontok nyitása, ahol csak tudják.