A Magyar-interjú hazugságai és a félrenézés ára: orosz rabság, megölt meritokrácia
Terjedelmes PR-interjút közölt Bede Márton, a 444 sztárújságírója Magyar Péterrel, a magyar parlamenti választások ellenzéki nagyesélyesével, a Tisza Párt elnökével, a lehetséges következő kormányfővel.
Túl azon, hogy az interjú nem volt szakszerű, Magyar Péter többször is hazudott, és ezek közül legalább egy ponton még az európai politikai valóságot is meghamisítja a maga javára, és ezeket a részeket Bede Márton elengedi, nem szembesíti a valósággal az interjúalanyt.
Két, a magyar demokrácia szempontjából esszenciális részt emelnénk most ki.
1. Az uniós rendelet tagadása
Az orosz gáz behozatalának uniós tiltásáról szóló kérdésre adott válaszában Magyar Péter akkorákat hazudik, hogy ...
... hogy nem szakad le az ég, ugyanis a magyar professzionális újságírás valóságos állócsillagai ilyenkor szegecsek az égen, hogy az nehogy leszakadjon:
Bede Márton:
2027 őszétől ugye egy csepp orosz gáz sem érkezhet az Európai Unióba. Ezt Magyarországon mi fogja kiváltani?
Magyar Péter:
Ez nem így van. Jelenleg az Európai Unió olyan helyzetben hozza meg a döntéseit, jókat vagy rosszakat, amelyek egy háborús helyzetre reflektálnak. Én azt hiszem, hogy alappal mondhatjuk azt, hogy 2027-re már nem lesz háború, és senki sem gondolja azt, hogy Oroszország végleg leválasztható lenne az európai gazdaságról. Ez Európának sem érdeke, Oroszországnak sem, és úgy általában a világgazdaságnak sem.
Bede Márton:
De önök mégis beleírták a programba, hogy 2035-re leválnának az orosz energiáról.
Magyar Péter:
Azt írtuk, hogy megszüntetnénk az orosz energiafüggőséget. Ez nem azt jelenti, hogy leválunk az orosz gázról. Ezt én nagyon szeretném hangsúlyozni. Bár a Fidesz-propaganda ezt harsogja, de a kettő nem ugyanaz.
Az egyik, amit mi tervezünk, és amit egyébként a Fidesz is tervez, csak most elfelejtette, amit az Európai Unió el is vár, az a diverzifikáció. Mindenki tudja, hogy úgy lehet a legbiztonságosabban, a legolcsóbban és a legfenntarthatóbban energiát beszerezni, legyen szó kőolajról, földgázról vagy nukleáris fűtőelemről, ha több forrásból szerzi be az ember. Hogy egy egyszerű példát mondjak, amit a fideszes politikusok is megértenek: ha valaki narancsot akar beszerezni, és azt három kereskedőtől próbálja megvenni, akkor valószínűleg olcsóbban és biztonságosabban fogja tudni beszerezni, mintha egyetlen narancskereskedőnek van kitéve, és egyedül ő ad neki árat és ő szabja a feltételeket. Itt erről van szó.
2027-re nem kell és nem is lehet leválni. Viszont meg kell teremteni 2035-ig annak a feltételeit, hogy el tudja látni magát Magyarország egy geopolitikai konfliktus, egy háború, vagy egy energiakrízis esetén más forrásokból is.
De igen, kedves Péter, de igen, kedves Bede Márton, 2ö27-re le kell, és le is lehet válni! Az Európai Tanács és az Európai Parlament 2025. december 3-án előzetes ideiglenes megállapodást kötöttek az orosz vezetékes földgáz és az orosz LNG teljes uniós kitiltásáról legkésőbb 2027. november elsejei dátummal.
Magyar Péternek erről tudnia kellett volna, hiszen ezt követően, az Európai Parlament december 17-én megszavazta az erről szóló uniós rendeletet, igaz, a Tisza Párt EP képviselői nem nyomtak gombot. Hogy ott sem voltak, vagy csak szégyelltek Putyin mellé nyíltan odaállni, az már egy olyan kérdés, ami Bede Márton hiányában immár költői magasságokba emelkedik. Azt azonban ne feledjük el felróni a költővé válás útján elakadt Bede Mártonnak, hogy az újságírónak igazán illene tisztában lennie egy olyan uniós problematikával:
amiről kérdést tesz fel
ami érinti Magyarországot
ami alapjaiban érinti a globális demokrácia irányát
ami már több mint két hónapja nyilvános és tele van vele a globális sajtó.
Szögezzük le tehát: az uniós rendelet egyértelműen kimondja, hogy az orosz gáz tiltásáról van szó, és nem csak holmi diverzifikációról. Az LNG esetében 2027. január 1-én, a vezetékes gáz esetében pedig legkésőbb 2027. november 1-én még a meglévő hosszútávú szerződések esetében is megszűnik a behozatal. Ezek a tények. Tegyük hozzá, hogy még a diverzifikációról szóló részek sem tartalmaznak 2035-ös dátumot, hanem 2027 végét, azon feltétel mellett, hogy a diverzifikációnak mindenfajta orosz fosszilis energiahordozó kiváltását kell szolgálnia, ideértve a kőolajat is, ismét kihangsúlyozva, hogy az orosz energiaforrásokról való leszakadás végső dátuma 2027 vége. Idézzük a rendelet vonatkozó részét:
3. cikk
Az Oroszországi Föderációból származó földgáz behozatalának tilalma
(1) Tilos az Oroszországi Föderációból származó, vagy onnan közvetlenül vagy közvetve exportált, csővezetéken keresztül szállított gáz-halmazállapotú földgáz behozatala, kivéve, ha a 4. cikkben foglalt kivételek valamelyike alkalmazandó.
(2) Tilos az Oroszországi Föderációból származó, vagy onnan közvetlenül vagy közvetve exportált, vagy az Oroszországi Föderációban kitermelt gáz-halmazállapotú földgázból származó LNG behozatala, kivéve, ha a 4. cikkben foglalt kivételek valamelyike alkalmazandó. Ez a tilalom vonatkozik az Oroszországi Föderációból származó, vagy onnan közvetlenül vagy közvetve exportált, keverékekben található LNG-re is.
4. cikk
Átmeneti időszak a meglévő ellátási szerződések esetében
(1) A 3. cikk (1) bekezdése szerinti tilalom 2026. június 17-től, a 3. cikk (2) bekezdése szerinti tilalom pedig 2026. április 25-től alkalmazandó, amennyiben az engedélyező hatóságok felé bizonyítható, hogy a 3. cikkben említett földgázbehozatalt 2025. június 17. előtt megkötött és azóta – a (4) bekezdés hatálya alá tartozó módosítások kivételével – nem módosított rövid távú ellátási szerződés keretében hajtják végre.
(2) A 3. cikk (2) bekezdése 2027. január 1-jétől alkalmazandó, amennyiben az engedélyező hatóságok felé bizonyítható, hogy a 3. cikkben említett földgázbehozatalt 2025. június 17. előtt megkötött és azóta – a (4) bekezdés hatálya alá tartozó módosítások kivételével – nem módosított hosszú távú ellátási szerződés keretében hajtják végre.
(3) A 3. cikk (1) bekezdése szerinti tilalom 2027. szeptember 30-tól alkalmazandó, amennyiben az engedélyező hatóságok felé bizonyítható, hogy a 3. cikkben említett földgázbehozatalt 2025. június 17. előtt megkötött és azóta – a (4) bekezdés hatálya alá tartozó módosítások kivételével – nem módosított hosszú távú ellátási szerződés keretében hajtják végre.
Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy fennáll a kockázata annak, hogy egy tagállam nem teljesíti az (EU) 2017/1938 rendelet 6a. cikke szerinti, a föld alatti gáztárolók tekintetében 2027-re vonatkozó feltöltési célértéket, figyelemmel a célérték teljesítése elmulasztásának kockázatával kapcsolatos körülményekre legkésőbb 2027. szeptember 15-ig végrehajtási határozat útján megerősíti ezt a kockázatot.
Amennyiben a második albekezdés alapján végrehajtási határozatot hoznak, a meglévő szerződésekre vonatkozó, a 3. cikk (1) bekezdése szerinti tilalom csak 2027. november 1-jétől alkalmazandó az adott tagállamban. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a gázkoordinációs csoportot, az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(4) Az (1), a (3) és az (5) bekezdésben előírt mentességek akkor is alkalmazandók a meglévő ellátási szerződések tekintetében, ha azokat az alábbiak szerint módosítják:
a) csökkentik a szerződött mennyiségeket;
b) csökkentik az árakat és díjakat;
c) módosítják a titoktartási záradékokat;
d) módosítják az operatív, például a kommunikációs eljárásokat;
e) megváltozik a szerződő felek címe;
f) a szerződéses kötelezettségeket átruházzák a kapcsolt vállalkozások között;
g) bírósági vagy választottbírósági eljárások által megkövetelt változtatásokat visznek be; vagy
h) a tengerparttal nem rendelkező országok esetében megváltoznak a nemzeti teljesítési pontok.
(5) A 3. cikk szerinti tilalom 2027. szeptember 30-tól, vagy amennyiben a Bizottság a (3) bekezdés második albekezdésével összhangban végrehajtási határozatot fogadott el, 2027. november 1-jétől alkalmazandó, amennyiben az engedélyező hatóságok felé bizonyítható, hogy:
a) a 3. cikkben említett földgázbehozatalt tengerparttal nem rendelkező országba történő szállítással járó, rövid távú ellátási szerződés keretében hajtják végre, amely a b) pont szerinti hosszú távú ellátási szerződés teljesítéséhez szükséges, és
b) létezik olyan, tengerparttal nem rendelkező országba történő szállítással járó, gáz-halmazállapotú földgáz csővezetéken keresztül történő behozatalára vonatkozó hosszú távú ellátási szerződés:
i. amelyet 2025. június 17. előtt kötöttek meg, és azt követően nem módosították, kivéve, ha a módosítás a (4) bekezdés hatálya alá tartozik,
ii. és amely az Oroszországi Föderációból származó vagy onnan közvetlenül vagy közvetve exportált gázzal való ellátásra vonatkozik, továbbá
iii. amelynek esetében az EU valamely harmadik országgal közös határán az eredeti teljesítési pontra történő teljesítés már nem hajtható végre.
(6) Az engedélyező hatóságok vagy a vámhatóságok – amennyiben e két hatóság nem egy és ugyanaz – a Bizottság rendelkezésére bocsátják azokat a releváns információkat, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára annak nyomon követését, hogy az (1), a (3), a (4) és az (5) bekezdésben foglalt feltételek továbbra is teljesülnek-e. Ennek során a Bizottság különösen azt ellenőrzi, hogy ezt a rendelkezést nem használják-e kijátszás céljára.
(7) Az (1), a (2) és a (3) bekezdéssel összhangban behozott mennyiségek nem haladhatják meg a szerződött mennyiségeket.
A diverzifikációról szólva pedig:
(1) Amennyiben egy tagállam az Oroszországi Föderációból származó vagy onnan közvetlenül vagy közvetve exportált olajat importál, az olajellátásának diverzifikálásával kapcsolatos intézkedéseket, mérföldköveket és potenciális akadályokat ismertető diverzifikációs tervet kell kidolgoznia annak érdekében, hogy 2027 végéig megszüntesse az Oroszországi Föderációból származó vagy onnan közvetlenül vagy közvetve exportált olaj behozatalát.
Magyarország polgárai szégyelljék magukat. Bezzeg Románia
A rendeletet a 21 magyarországi EP képviselő közül mindössze ketten szavazták meg. Pozíciójuk helyzeti, nem elvi: az egyik igennel szavazó, Dobrev Klára, 2006-ban még a diplomáciai minimumon sokkoló mértékben túlmenően saját otthonában fogadta, ebédeltette meg Vlagyimir Putyint, azt követően, hogy az orosz elnök megmérgezte Viktor Juscsenkó 2004-es elnökjelöltet a narancsos forradalom idején; a másik, aki igennel szavazott, a szintén DK-s Molnár Csaba, ő 2008 végétől energetikai miniszter a korábban az oroszokkal a Nabucco rovására szerződést kötő Gyurcsány Ferenc által vezetett kormányban.
Mivel a 444-gyel közös portfólióba tartozó Lakmusz tényellenőrző portál (amelynek működését az Európai Bizottság finanszírozza) elmulasztotta Magyar Péter interjúban tett kijelentéseinek igazságtartalmát vizsgálni, így Magyar Péter hazugságai széles körben, háborítatlanul terjednek, és ráerősítenek a kormány rendkívül toxikus narratíváira. A magyar EP-képviselők szavazatait tükrözi a magyar politikai tér: a független sajtó, az ellenzéki pártvezér és a magyar kormány oldaláról is ugyanaz a hazugság kerül a magyar választó elé.
Hogy a 444-es interjúban elengedett hazugságoknak miért van ekkora súlya? Romániában az ilyen témákat rendszeresen, széles körben és kellő mélységben tárgyalja a sajtó, és ez hatással van az uniós képviselőkre, legyenek azok bármilyen párt vagy frakció képviselői. Az orosz fosszilis energiák betiltásáról szóló határozat szavazása alaposan kirajzolja a két ország közötti különbséget, Orosz Föderáció gyilkos rezsimjével szembeni hozzáállást illeti: a 33 román EP képviselőből 26 támogatta a rendeletet, beleértve az eléggé oroszpárti AUR és egyéb szélsőséges képviselőket, heten pedig nem szavaztak, ebből hatan mainstream pártok tagjai, kivéve az orosz nagykövetségre rendszeresen járogató Șoșoacă képviselőasszonyt, aki szintén nem nyomott gombot. Román ellenszavazat nem volt. Éles a kontraszt Magyarországgal, ahol 11 explicit ellenszavazat volt, és 8-an nem nyomtak gombot, és most már azt is tudjuk, mert Magyar Péter elárulta, hogy ezt szintén nemleges szavazatként kell értelmezni, hiszen azt ígéri, hogy a Tisza-kormány még csak be sem fogja azt tartani.
Itt lehet böngészni, hogy melyik EP-képviselő hogyan szavazott:
2. Miért nem Hadházyt indítja Zuglóban a Tisza
A másik nagyon problematikus rész, amit Bede Márton elengedett, az, ahol Magyar Péter azt hazudja, hogy a Tisza szavazótábora azt várja el a Tisza Párttól, hogy ne Hadházy Ákost indítsa Zuglóban egyéni jelöltként. A magyar csúcsértelmiség majd számot ad az egyszerre értelmetlen és elvtelen, viszont annál károsabb kollaborációjáért.