Így hagyta magára Ukrajnát a Nyugat - Stoltenberg könyvéből derül ki

Jens Stoltenberg 2014 októberétől 2024 októberéig vezette a NATO-t főtitkári pozícióban – korábban pedig Norvégia miniszterelnöke volt, jelenleg pedig Norvégia pénzügyminisztere. Az „On My Watch: Leading NATO in a Time of War” című könyve (angol nyelven) a poszton eltöltött éveit foglalja össze, és magyar szempontból beszédes napon, 2025. október 23-án jelent meg.

Könyvében több olyan eseményre is rávilágít, amelyek az antiputyinista tábor közgondolkodásában már régen jelen vannak, de valahogy még mi sem akartuk elhinni. Igen, Oroszország háborújának, a teljes körű katonai intervenciónak, az oroszok által elkövetett népirtásnak voltak előzményei, olyan előzményei amelyek logikusan mutattak ebbe az irányba, olyan előzményei, amelyet a Nyugat figyelmen kívül hagyott.

Néhány részlet Stoltenberg könyvéből:

1. A 2014-es Krím-válság félrekezelése

Franciaország és Németország már 2014-ben is tagadásban éltek, amikor Oroszország elfoglalta a Krím-félszigetet. Stoltenberg szerint ez volt az első alkalom, amikor a NATO-tagállamok nem tudtak egységes és határozott választ adni az orosz agresszióra.Ez a „történelmi vakság” később, 2022 előtt is megismétlődött.

2. A háború előtti hírszerzési figyelmeztetések figyelmen kívül hagyása

Már 2021 októberében a NATO hírszerzése egyértelműen jelezte, hogy Oroszország invázióra készül. Ennek ellenére nem történt komoly megelőző diplomáciai vagy katonai lépés, és több nyugati vezető — főleg Franciaország és Németország — még mindig a tárgyalások illúziójába kapaszkodott. Oroszország „nem akart valódi tárgyalásokat”, mégis hagyták, hogy az agresszió előkészítése zavartalanul folytatódjon.

3. A háború kitörésekor megtagadott repülési tilalom

Volodimir Zelenszkij a támadás után többször is kérte a NATO-tól a repüléstilalmi zóna bevezetését, hogy megvédhessék az ukrán városokat az orosz bombázásoktól. A NATO elutasította ezt a kérést. Stoltenberg ezt a beszélgetést „fájdalmasnak” nevezte — mert Ukrajna védelmi kérése meghallgatásra talált, de nem teljesült.

4. A Nyugat kezdeti „defetizmusa”

A háború elején a NATO-tagállamok többsége azzal számolt, hogy Kijev napokon belül elesik. Ez a hozzáállás passzív és lemondó reakciókat szült, nem pedig gyors és stratégiai válaszokat. A segélyek, fegyverszállítások csak késve indultak el, és kezdetben elsősorban humanitárius segítségre korlátozódtak.

5. Biden „visszafogottsága” és az amerikai politikai bénultság

Stoltenberg szerint a 2024-es NATO-csúcs előkészítésekor az amerikai kormány „passzív és defetista” volt. Joe Bident visszatartotta a döntéshozataltól az aggodalom, hogy „a másik fickó” — vagyis Donald Trump — mit fog mondani. Az USA tehát belső politikai félelmek miatt nem vállalt erősebb szerepet a háború korai szakaszában.

6. Az EU ígéreteinek be nem tartása

Az Európai Unió megígérte, hogy 2023 márciusától 2024 márciusáig egymillió tüzérségi lövedéket szállít Ukrajnának. Kevesebb mint a fele érkezett meg. Ez konkrét példa arra, hogy a támogatás ígéretei és a valós teljesítés között óriási szakadék tátongott.

7. A „legszükségesebb” segítség politikája

Sok NATO-tagállam szándékosan csak a minimális katonai támogatást nyújtotta, ahelyett, hogy stratégiailag fordított volna a háború menetén. Stoltenberg szerint ez a visszafogottság az orosz–kínai–észak-koreai tengelyt erősítette, hiszen Moszkva több erőforrást és külső támogatót szerzett, miközben a Nyugat önkorlátozó üzemmódban maradt.

8. A „túl kevés, túl lassan” problémája (még ma is)

Stoltenberg 2024 októberében is kijelentette: „A NATO-országok továbbra is túl keveset és túl lassan adnak.” Ez nemcsak az anyagi támogatásra vonatkozik, hanem a politikai bátorság és stratégiai következetesség hiányára is. Stoltenberg szerint ez közvetlenül gyengíti Ukrajna tárgyalási pozícióját — ha nem erősek a csatatéren, akkor nem lesznek erősek a tárgyalóasztalnál sem.

Összegzés

Stoltenberg visszaemlékezései alapján Ukrajnát a Nyugat nyolc kulcsponton hagyta cserben:

  1. 2014-ben nem lépett fel elég határozottan a Krím annexiója után.

  2. 2021-ben nem vette komolyan a hírszerzési figyelmeztetéseket.

  3. 2022-ben elutasította a repülési tilalom bevezetését.

  4. A háború kezdetén defetista, lemondó hozzáállást tanúsított.

  5. Az USA politikai gyávaságot mutatott - a Biden és Trump közötti versengés rányomta a bélyegét a cselekvésre.

  6. Az EU ígéretei részben üresen maradtak.

  7. A NATO-tagok többsége csak „túlélési szintű” támogatást adott.

  8. A segítségnyújtás ma is lassú és elégtelen.

Ezek együtt rajzolják ki azt a képet, amelyet maga Stoltenberg is elismer: Ukrajnát nem Oroszország hagyta magára először — hanem a Nyugat, amely mindig egy lépéssel késve reagált.

FORRÁS: Szabad Európa

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Gesta-ajánló:

A Tate-fivérek ügye a miami bíróságon - megrázó vallomások

A Tate-fivérek ügye a miami bíróságon - megrázó vallomások

A dokumentumok egy érdekes részletre is fényt derítenek a Tate-fivérek védekezési taktikájából. Az amerikai igazságügy szerint a testvérek ismételten megpróbálták kideríteni a őket vádoló brit nők személyazonosságát; az ügyvédeik a bíróságon kérték az áldozatok nevének felfedését, a brit bírák azonban ezt elutasították, és fenntartották a védelmi intézkedéseket. Ez a mozzanat önmagában is sokatmondó: egy olyan ügyben, ahol a vád a nők megfélemlítése és kényszerítése, a védelem első dolga kideríteni, kik a vádlók. Nehéz nem meglátni ebben ugyanazt a mintát, amelyről a vallomások szólnak.

ugar
Repeta: ismét orosz drónt lőtt le a román légierő

Repeta: ismét orosz drónt lőtt le a román légierő

Kevesebb mint huszonnégy órával az első után szombat reggel egy második drónt is lelőtt a román légierő – ugyanaz a pilóta, ugyanaz az F-16, ugyanaz a segédpilóta, mint pénteken. Az eszközt 8 óra 30 körül semmisítették meg a Duna-delta fölött, Sfântu Gheorghétől mintegy tíz kilométerre nyugatra, néhány perccel azután, hogy belépett a légtérbe. A tények mögött viszont most már a nagyobb kérdés…

ugar
Szele Tamás: A szibériai banán esete

Szele Tamás: A szibériai banán esete

Egyszóval: Oroszország nem változik, ha az életéről van szó, akkor sem. Hiába tudnak a veszélyről, míg nincs a nyakukon, nem érdekli őket, esetleg még várják is valami félreértés miatt – ha pedig megérkezik, ráfogják valaki idegenre vagy ellenségre. És végül úgyis ők halnak bele.

zona
Kínai kémet fogtak a  NATO-központban

Kínai kémet fogtak a NATO-központban

Kémkedés gyanújával letartóztattak egy gyakornokot a NATO belga parancsnokságán. A belga szövetségi ügyészség szombati közlése szerint a kínai származású kanadai állampolgárságú nőt csütörtökön vették őrizetbe; azzal gyanúsítják, hogy egy „harmadik ország" javára kémkedett, és egy bűnszervezet tagja volt. A gyanúsított a mons-i SHAPE-en, a NATO legfőbb hadműveleti parancsnokságán dolgozott. Az…

ugar
SZELE TAMÁS: Orbán Viktor utolsó beszéde

SZELE TAMÁS: Orbán Viktor utolsó beszéde

Orbán Viktor tusványosi beszédét elmondta, és nem adott mást, csak mi lényege. A hallottak műfaját nehéz volna meghatározni, valami olyasmit prezentált nekünk, ami messze több a szürrealizmusnál vagy a mágikus realizmusnál, inkább tudósításnak tűnt abból a párhuzamos világból, ahol ő már elég hosszú ideje éldegél a mi költségünkön. Mindenesetre csak a kötőszavainak és névelőinek volt valamelyes…

ugar