Dróntámadás Lengyelország ellen - mikor bombázzuk végre Moszkvát?

A gyilkos Orosz Föderáció ma éjjel drónokkal támadta meg Lengyelországot. A lengyelek és a NATO vadászgépei a levegőbe emelkedtek, a drónokat lelőtték, a roncsok begyűjtése folyamatban van. Amit látunk, az nem más, mint Putyin szándékos provokációja, az Ugar Infó által korábban már megjósolt hibrid háború eszkalációja.

Amit tudunk: ma éjjel az oroszok ismét nagyszabású drón- és rakétatámadást indítottak Ukrajna ellen. Ez idő alatt, az ukrán elnöki tanácsadó által megosztott információk szerint legalább nyolc drón belépett a lengyel légtérbe. A lengyel portálok szerint ezek a drónok a közeli Rzeszów melletti repülőteret célozták, amely NATO-repülőtér, és fontos szerepet játszik az Ukrajnának nyújtott katonai támogatások logisztikájában.

A lengyel légierő és a NATO-gépek a magasba emelkedtek és lelőtték a drónokat.

A Defense védelmi szakportál szerint a támadást nagyjából június–július óta készíthették elő az oroszok. Erre utal az is, hogy a drónokban lengyel és litván SIM-kártyákat használtak. Hogy Lengyelországban és Litvániában belül kik szerezték meg ezeket a kártyákat, és azokat hogyan juttatták el végül Oroszországba, külön vizsgálandó kérdés. Bár a logisztika egyes elemeire vannak tippjeik, vélhetően a balti államok hatóságai sem teljesen naivak.

A támadás szándékos volt, és nem véletlen!

Minden jel erre mutat: egy drón, maximum kettő betévedhet véletlenül egy idegen ország légterébe, de legalább nyolc, amiről most tudunk, biztosan nem. És a drónok összessége valószínűleg több is, mint nyolc. A cél is világos: tesztelni a NATO képességeit, a korai riasztások működését, a repülők felszállásáig eltelt időt. Katonai értelemben rengeteg információt nyerhetnek ki az oroszok ebből a támadásból. FRISSÍTÉS: a legújabb lenyel hírek szerint 11-19 orosz drón juthatott be a lengyel légtérbe.

Mindez a Zapad 2025, a Belorussziával közösen tartott hadgyakorlat előtt történik. Ez az a hadgyakorlat, amely rendkívül sok hasonlóságot mutat azzal a „hadgyakorlattal”, amelyből végül az Ukrajna ellen megindított teljes körű invázió kinőtte magát. Az biztos tehát, hogy a dróntámadás és a Zapad 2025 között vannak összefüggések, ezek pontos mivoltát azonban még nem ismerjük.

A mainstream média úgy tálalja az esetet, mintha ez lenne az első alkalom, hogy orosz drónok NATO-állam légterébe léptek volna be. Ez nem igaz: Románia légterét már korábban is megsértették orosz drónok, és hullottak is le ilyen pilóta nélküli légijárművek román földön. Romániában tavaly szavazott a parlament arról, hogy a román légierő lelőheti ezeket a drónokat. A szavazáskor a szélsőséges és oroszpárti AUR, az SOS România, valamint a Georgescu által irányított P.O.T. nemmel szavazott. A lengyelek elleni dróntámadással egyidőben a román légtérben is észleltek orosz drónokat. Annyiban azonban valóban első ez az eset, hogy egy NATO-tagállam vadászgépei most először lőttek le légterükbe betolakodó orosz drónokat.

Kérdések: miért csak most, és mikor fogjuk végre bombázni Moszkvát – ami a minimum válasz minimuma lenne –, így a háború negyedik évében, ha már képtelenek voltunk teljesíteni az ukránok első könyörgéseit? „Close the sky! Zárjátok le a légteret!” – kérték az ukránok 2022 februárjában, márciusában, hogy a ruszkik ne tudják őket szétbombázni. Tegyük fel azt a kérdést is: megérte az eszkalációtól való félelem az akkori tétlenségünket?

A háborúpárti Szijjártó Péter

rövid, egymondatos posztban tudatta a világgal, hogy „béke”. A posztban sem az orosz drónokat, sem Lengyelországot nem említette, de mindent elmond a háború- és propagandapárti Szijjártó Lavrovnéról, hogy Minszkből jelentkezett be. Igen, Belorussziából, a Zapad 2025 hadgyakorlatnak helyet adó ország fővárosából. Tekintve, hogy nemrég Budapest érintettségével kapcsoltak le egy belorusz–moldáv oroszpárti kémet, és hogy holnapután kezdődik a Zapad 2025, adódik a kérdés: mit keres Minszkben Szijjártó, miért tárgyalgat olyan politikusokkal, akik ezerszázalékig az orosz háborús gépezet támogatása mellett vannak, és miért posztol erről büszkén fotókat is pont az említett posztban? Ezek már költői kérdések...

Ha valamikor, hát most van szükség a párbeszédre! A háború eszkalációs kockázata egyre súlyosbodik, most kell hideg fejjel, józan ésszel gondolkodni és cselekedni! Európának békére van szüksége, mi ezt képviseljük mindenhol!!

Ha már Belorusszia: Lukasenka kiadott egy nyilatkozatot, miszerint ők is lelőttek pár drónt, amelyek belorusz légtérben tartózkodtak. Lukasenka közleménye már csak szóhasználata miatt is érdekes: nem dróntámadásról, nem Oroszországról és nem Ukrajnáról beszél, hanem „két ország közötti drónváltásról”. Állítása szerint a két ország elektronikai zavarórendszerei miatt tévedtek el a drónok. Minszk ugyanakkor semmiféle bizonyítékot nem mutatott a lelőtt drónokról – ezúton üzenjük a háború- és oroszpárti Lavrovnénak, ha már ott van, esetleg kérdezzen rá.

Orbán Viktor szintén mellőzte a saját szavai által csak drónincidensnek titulált támadás elítélését, és hangsúlyozta Lengyelország területi integritásának tiszteletben tartását. Posztja, amely nem több két mondatnál, szintén a béke-blablával zárul, Trump elnök dicsőítése mellett. Orbán posztjához tudni kell, hogy Nawrocki lengyel elnök nemsokára Budapestre látogat, így aligha engedhette volna meg magának Viktor, hogy pont most hallgasson, hogy pont most ne legyen egyértelmű. Ha így nézzük, akkor meg pláne sovány ez a poszt.

Magyarország teljes szolidaritását fejezi ki Lengyelországgal az éjszakai drónincidens kapcsán. Lengyelország területi integritásának megsértése elfogadhatatlan. Ez az eset is bizonyítja, hogy a békét szorgalmazó politikánk indokolt és észszerű. Egy háború árnyékában élni kockázatokkal és veszélyekkel jár. Itt az ideje véget vetni ennek! Ezért támogatjuk Trump elnök úr békét célzó erőfeszítéseit.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök jelezte,

hogy a dróntámadást követően jelentősen megugrott az információs támadások száma is, az orosz trollok, botfarmok és helyi hasznos idiótáik megpróbáltak pánikot generálni a lengyel lakosság körében. Tusk és az elnök Nawrocki összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot, Varsó nemrég bejelentette, hogy kéri a NATO 4. cikkelyének életbeléptetését. Ez az, amikor egy magát fenyegetve érző tagállam kérheti a szövetségesekkel való konzultálást. Bár nem az 5. cikkely előszobája, de Tusk szavai elég egyértelműek, országa „a második világháború óta nem volt ilyen közel a fegyveres összecsapáshoz". A lengyel miniszterelnök ugyanakkor KATONAI VÁLASZLÉPÉSEKET is sürgetett.

És akkor fogjuk végre bombázni Moszkvát?

Nem! A BBC NATO vezérkari forrásokra hivatkozva arról ír, hogy az észak-atlanti szövetség NEM tekinti úgy, hogy Lengyelország elleni támadás történt. Nos, Putyin több kérdése közül egyikre már választ is kapott a dróntámadás által.