Bukarestben megállították a szuverenista előretörést
Főpolgármestert választott Bukarest – ami a magyarországi, de még az erdélyi magyar olvasóinkat is sajnos a minimumnál kevésbé érdekli –, pedig politikai szempontból kifejezetten érdekes és szokatlan eredmény született, ami mindenképp megér egy rápillantást.
Kezdjük egy kis magyarázattal: a bukaresti főpolgármesteri tisztség a második legerősebb legitimitású politikai pozíció az országban. Nem véletlen, hogy a szakértők és az elemzők úgy tartják, hogy ez a Cotroceni-palotába (az elnöki hivatalba) vezető trambulin - Traian Băsescu egykori és Nicușor Dan jelenlegi államfők például mind Bukarest főpolgármesterei voltak, mielőtt államfővé választották volna őket. Romániában az államfőt közvetlenül választják – akárcsak Bukarest főpolgármesterét. Tekintve a főváros többmilliós szavazótáborát, a főpolgármester a népi legitimitás szempontjából valóban a második legerősebb pozíció az országban, ezért sokan a közeljövő pártpolitikai mozgásaira is következtetnek belőle.
Idén decemberben azért került sor időközi választásokra, mert a korábbi főpolgármester időközben megnyerte az elnökválasztást. Nagy csata volt: a kormánykoalíció pártjai sokáig beszéltek arról, hogy közös jelöltet indítanak, de a PSD, a PNL és az USR nem tudtak egymással megegyezni, így végül tisztességes verseny alakult ki, amelybe beszállt az AUR által támogatott Anca Alexandrescu is.
A nagypolitika szereplői természetesen kiválasztották saját kedvenceiket, így az egész választásnak volt némi „proxy-íze” is. Ilie Bolojan miniszterelnök, akinek a viszonya az államfővel nem túl rózsás, a PNL színeiben induló Ciprian Ciucut támogatta. Nem is csoda: Bolojan a PNL elnöke, és ha Ciucu nyer – ahogy végül nyert is –, akkor pártbeli ellenfeleit, a híressé vált Thuma-csoportot is semlegesítheti.
Nicușor Dan viszont az USR jelöltjét, Cătălin Drulă t támogatta, akinek az eredménye messze alulmaradt a várakozásokhoz képest. Az USR ugyanis kormányon van, ráadásul – a korábbi képlethez képest szokatlan módon – még mindig nem rúgták ki onnan. Ez részben annak köszönhető, hogy nélküle nem lenne kormánytöbbség, de sokkal inkább annak, hogy az államfőválasztás idején az USR egyszerűen elárulta saját jelöltjét, Elena Lasconit, és Nicușor Dan mögé állt. Ennek az árulásnak egyik fő szervezője volt Drulă - így az sem állhat messze a valóságtól, hogy Dan mostani támogatása inkább a korábbi szívesség viszonzása volt, semmint az USR iránti szeretet jele. Dan ugyanakkor soha nem jelentette ki nyíltan, hogy kit támogat – alkotmányos kötelessége pártsemlegesnek maradni. (Emlékezzünk Iohannisra, aki hivatali ideje alatt rendszeresen járt a PNL kongresszusaira, nyíltan beavatkozva a párt elnökének megválasztásába!)
A bukaresti politikai térkép mindig is úgy nézett ki, hogy az Iliescu-féle baloldal csatázott a szintén Iliescu köpönyegéből induló, de idővel jobboldalivá, majd baloldali szövetségessé, később ismét ellenzékivé váló PNL-vel. Ha ezt nehéz követni, akkor nem benned van a hiba. Az 1990-es bányászjárások óta viszont alig van átjárás a két tábor között, így sokan újabb PSD–PNL ütközetre számítottak, tekintve azonban, hogy Bukarest mindig is erős bástyája volt az antikorrupciós és modernizációs mozgalmaknak, nem meglepő, hogy a PNL jelöltje végül megnyerte a választást. De ne feledjük: Gabriela Firea egykori PSD-s üdvöskének „keresztény-szuverenista” főpolgármestersége is megmutatta korábban, hogy a város szavazói időről időre képesek meglepő döntéseket hozni. Magyarán: a politikai térkép színei alapján korántsem volt egyértelmű, ki nyer majd – sőt, az előzetes felmérések szerint könnyen előfordulhatott volna, hogy az oroszbarát AUR által támogatott Anca Alexandrescu „nevető harmadikként” befut az első helyre.
Végül olyan eredmény született, ami mindenkinek okot ad az újragondolásra:
Ciprian Ciucu (PNL) – 36,16%
Anca Alexandrescu (AUR támogatásával) – 21,94%
Daniel Băluță (PSD) – 20,51%
Cătălin Drulă (USR) – 13,9%
Ana Ciceală (SENS) – 5,85%
Ciucu fölényesen győzött – ez pedig egyértelműen Bolojan megerősödését jelenti a PNL-en belül. Cătălin Drulă, az USR jelöltje csak negyedik lett, ami sokkal rosszabb eredmény annál, amit bárki is várt volna. Az USR mindig is erős volt Bukarestben, a párt maga is az Uniți Salvăm București mozgalomból nőtt ki (ami eredetileg a kolozsvári verespataki bányanyitás elleni tiltakozásból indult, később országos antikorrupciós mozgalommá alakulva). Ehhez képest a negyedik hely több mint elgondolkodtató.
És elgondolkodtató a jobboldali – de nem szuverenista, nem oroszbarát – szavazótábor preferenciája is. Az országosan ismert, a nagypolitikában bizonyos sikereket elérő Drulă állt szemben a főváros hatodik kerületét vezető, ott jó munkát végző, fiatal, reformpárti, jól kommunikáló, de kevésbé ismert Ciucuval. A választók végül az utóbbi mellett döntöttek. Az eredmény beszédes: egyre több szó esik a román nagypolitikában arról, hogy az USR és a PNL egyesülhetne, a mostani bukaresti eredmény alapján pedig bátran állíthatjuk: ha ez korábban megtörtént volna, a nem oroszbarát jobboldal több mint 50 százalékot szerez a főpolgármester-választáson. Elemzőként nem túlzás azt gondolni, hogy a mostani eredmény felgyorsíthatja a két párt összeolvadását.
Bár az AUR jelöltje a második helyen végzett, és a PSD ismét történelmi bukást volt kénytelen elkönyvelni harmadik helyével, egyik eredményt sem érdemes túlértékelni. Alexandrescu alig másfél százalékkal szerzett többet, mint Băluță – ezt pedig a PSD jórészt saját magának köszönheti. A párt „szuverenista udvarlása” és Firea szerepe szépen áttolta a hagyományos baloldali szavazók egy részét az AUR-hoz. Ismerős igazság: aki az ördöggel fekszik, az a pokolban ébred. Băluță ráadásul hivatalban lévő polgármesterként indult, bukása tehát egyben az eddigi munkásságáról is ítélet. Bár folyamatosan fejleszt valamit – legalábbis papíron –, a korrupció árnyéka jóval erősebben lengi körül, mint azt ő szeretné, vagy mint amennyire választói eltűrik. Beszédes, hogy csak a saját kerületében tudta megelőzni az AUR jelöltjét, mindenhol máshol alulmaradt.
Ötödik helyen végzett Ana Ciceală, a SENS jelöltje – rá szavazott állítólag Nicușor Dan is, bár ez csupán egy G4Media-forrás által elmesélt pletyka. A lényeg nem is ez, hanem a megszerzett 5,85%: ez intő jel lehet a PSD baloldalának. Annyit szuverenistáskodtak, hogy közben elfelejtették a klasszikus baloldali témákat, és most van egy új erő, amellyel a jövőben számolni kell. Bukarestben 5 százalék felett már valódi politikai tényezőnek számítanak – egyik párt sem engedheti meg magának, hogy ezt félvállról vegye.
Összegezve:
A nem oroszbarát jobboldali erők a szavazatok több mint felét szerezték meg.
Anca Alexandrescu szuverenista, oroszbarát jelölt jóval gyengébben szerepelt, mint azt sok közvélemény-kutatás jelezte.
A PSD gyengült, de messze nem halott – mostantól azonban az AUR gyengítése lesz az első számú érdekük.
Az USR szenvedte el a legnagyobb vereséget, Drulă személye és a korábbi árulás is nagy szerepet játszott ebben.
A baloldali, nem oroszbarát progresszívek (SENS) pedig elkezdtek látható tényezővé válni Bukarestben.
Bolojan a PNL-en belül erősödött, Nicușor Dan pedig elgondolkodhat a „hogyan tovább”-on – főleg a döntésképesség és határozottság terén.
A nagykép azonban inkább megnyugtató.
Ilyés Gyöngyvér