Nicușor Dan és a Székely himnusz: ígéret betartva
Az erdélyi magyar sajtó – legalábbis az a maradvány, amit még annak lehet nevezni – hangosan tárgyalja Nicușor Dan román államfő távolmaradását. Az illető ugyanis elkövette azt a hibát, hogy nem ment el az RMDSZ kongresszusára, ráadásul rossz nyelvek szerint azért, mert ott a résztvevők a Székely himnuszt éneklik. Iohannis 2.0 történet következik.
Azt, hogy a román államfő eleinte elfogadta a Szövetség meghívását, onnan tudjuk, hogy szerepelt a hivatalos programban, mi több, Nicușor más kolozsvári találkozókat is beillesztett a programjába. Aztán történt valami – és mégsem ment el. Lemondott mindent, „más dolga akadt”.
Kezdetnek a román sajtó feszegette, hogy talán azért, mert a Székely himnuszt is eléneklik Zsukiménesen, és ez zavarná az államfőségét. Majd a Krónika is erről cikkezett: meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írták, hogy az államfő stábja megpróbált egyezkedni a szervezőkkel – mármint az RMDSZ-szel –, hogy esetleg a Székely himnuszt hagyják ki a műsorból, és akkor Nicușor lejön, és teszi tiszteletét. Vagy tiszteletlenségét – ízlés és intelligencia kérdése.
Jól jön ez a Krónika-féle „szellőztetős” cikk a megfáradt egypártnak: a sorok között kiolvasható, hogy mekkora hősök ezek a fiúk, nem engedtek negyvennyolcból, nem hagyták elveszni Erdélyt – Istenünk, hát így. A történet azonban egyáltalán nem meglepő, ugyanis az elnökválasztás két fordulója között, a Simion–Nicușor vita idején Dan egyáltalán nem rejtette véka alá a székelység szimbólumaival szemben érzett ellenszenvét. Íme, a májusban tartott tévévita egyik jelenete, amit az UGAR Infó írt meg azon frissiben:
A szomszédos Magyarországgal kapcsolatos kontextusban: milyen garanciát nyújtana a romániai magyar kisebbségnek, hogy szabadon kifejezhesse nemzeti identitását és támogatja-e azt a jogot, hogy Székelyföld zászlaját helyi kulturális és sporteseményeken ki lehessen tűzni?
Az első válasz Nicusor (taktikailag fontos, hogy ki adja az első választ, sajnos): Én azt gondolom, hogy Románia modell a kisebbségekkel szembeni jó gyakorlat használatában, beleértve a magyar kisebbséget, és azt gondolom, hogy egy területi autonómia szimbólumának használatát nem szabadna megengedni.
Hogy az RMDSZ nevű román kormánypártnak azt sem sikerült elérnie, hogy az államfőt meggyőzze: a Székely himnusz és úgy általában Székelyföld nem az ördögtől való, nem egy „úgynevezett terület”, hanem egy nagyon is létező entitás — azon csak azok lepődnek meg, akik valami más bolygón töltötték az elmúlt harmincöt évet.
Az erdélyi magyar sajtó pedig azon sem szűnik meg csendben háborogni – csak csendben, csak egymás között, hiszen a PSD még lehet szövetséges később, ne sértsük meg őket nagyon –, hogy Grindeanu, a PSD megbízott elnöke a Székely himnusz előtt szépen kivonult a teremből, majd utána visszaslisszolt. Ez talán még súlyosabb, mint Nicușor távolmaradása, hiszen arról a PSD-ről beszélünk, amely hány és hány közös kormányzásban vett már részt az RMDSZ oldalán.
És ha elfogadjuk azt a tételt, amit egypártunk oly buzgón hangoztat választások idején – miszerint „ott kell lennünk Bukarestben, hogy ne döntsenek rólunk nélkülünk” –, akkor talán ideje lenne feltenni a kérdést: miként képvisel minket odafent a Szövetség? Lehet ezt hatékonyságnak nevezni? Hogy a huszonegyedik század második évtizedének végén még mindig egy zászló és egy helyi himnusz a probléma? Ennyit sem tudtak elintézni?
Klaus Iohannis anno szintén a magyarok szavazataival lett államfő, majd egy székelyföldi látogatása során – mereven, arrogánsan, ahogy azt ő annyira jól tudta művelni – a számára ajándékba átnyújtott székely zászlóra azonnal egy román zászlóval válaszolt. És nem, ezt nem egy Monty Python-film jelenetéből vettük, hanem ez volt – és maradt – a romániai valóság, benne a szövetségi egypártrendszer messzemenően híres „hatékonyságával”.
Nicușor Dan pedig nem árult zsákbamacskát – amint azt fentebb is idéztük, ő már korábban jelezte, hogy neki a lokális identitás kérdésével addig nincs problémája, amíg az Fogarashoz, Moldvához vagy Dobrudzsához kötődik. De Székelyföld? Na, azt már nem. Sem zászló, sem himnusz – és ezt jó előre meg is mondta.
Miért tesznek úgy, mintha nem így lett volna?
Forrásként a Krónika szolgálna, de mivel propagandasajtót nem linkelünk, keressétek ki ti magatok.
Did you like this article?
Support our work with a small donation
Secure payment via Stripe • Min. 2 EUR
Gesta recommendations:

Szele Tamás: A terror ébredése?
Si vis pacem, para bellum, mondták a rómaiak, aki békét akar, felkészül a háborúra. A fentiek ismeretében azt mondanám: nem árt egy kis készülődés. Egy kis fokozott figyelem. Az ördög nem alszik.

Tusványos: Toró és Németh végighazudták a megnyitót
Hivatalosan is megnyitották Tusványost, a Fidesz erdélyi nyári táborát – amelyet csak azért nevezünk így, mert a szervezők már rögtön azzal a hazugsággal nyitottak, hogy mintegy véletlenül, némileg ugyan a saját hibájukból, de eddig észre sem vették, hogy fideszes tábor lennének, szóval tökéletesen véletlenül, esetleg a fenyvesek Soros Györgyének aknamunkája miatt, de a közönségben az a kép…

Román vezető ügyész sommás megállapítása: „csődöt mondott ország"
Claudiu Sandu ügyész, a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) tagja és a Lia Savonea vezette informális csoport kritikusa egy szikár, kegyetlen látleletet tett közzé: „Egy csődöt mondott ország". Az apropó kettős – az EU Bíróságának a napokban született LIN II-döntése, amely szerint a román legfelsőbb bíróság elévülési gyakorlata sérti az uniós jogot, valamint a földhivatal feltörése. A következtetése…

Szirszkij ment, jött a 43 éves reformista – az utca írta át a hadsereg vezetését
Igen, Ukrajnában működik a demokrácia még háború idején is. Amikor Zelenszkij menesztette Mihajlo Fedorov védelmi minisztert, több tízezren mentek utcára a döntés ellen. Fedorov időközben visszakerült a védelmi politika csúcsára – ha más pozícióban is –, a tömeg viszont ennél többet akart: Olekszandr Szirszkij főparancsnok fejét, akit a hadseregreform kerékkötőjeként tartanak számon. És lássunk…

Havi két euró – ennyibe kerül Ukrajna támogatása
Radu Miruță ügyvezető védelmi miniszter szerdán két, a közbeszédben keringő állítást cáfolt meg: hogy „Romániának azért megy rosszul, mert Ukrajnát segíti", és hogy „a SAFE-program pénze külföldi cégekhez vándorol". Mindkettő hamis, és mindkettő gyanúsan pontosan illeszkedik abba a narratívakészletbe, amelyet Moszkva évek óta terjeszt a régióban. A számok pedig kegyetlenül egyszerűek: az ukrajnai…