Így dübörög az orosz propaganda a dróntámadás után

Innen lehet felismerni az orosz propagandát – írja összefoglaló anyagában a natemat.pl portál.

A lengyel légtérsértési incidens kapcsán a fizikai fenyegetéssel párhuzamosan intenzív dezinformációs kampány zajlik, amelynek célja az állam iránti bizalom aláásása és a felelősség Ukrajnára hárítása. Az incidenst követően a kiberbiztonságért felelős összes szolgálat jelenleg fokozott készenléti állapotban dolgozik. Van is dolguk, hiszen az orosz drónokkal együtt az orosz propaganda is megérkezett Lengyelországba. Íme, hogyan lehet felismerni.

Az állami adathálózati operátor, a NASK Dezinformációs Elemző Központjának elemzése szerint az orosz és belarusz források által terjesztett kulcsnarratívák a következők:

1. A polgárok figyelmeztetésének hiánya – azt sugallják, hogy a hatóságok elhanyagolták a reagálást az incidensre, a kormány és a média „alszik”, órákig visszatartva az információkat.

2. Ukrán provokáció – a felelősség Ukrajnára hárítása, amelyet úgy állítanak be, mint aki a konfliktusát Lengyelországra terheli.

3. A lengyel hadsereg felkészületlensége – állítások a gyenge védelemről, miszerint csak két drónt lőttek le, ami a védelmi képességek alacsony szintjét bizonyítaná.

4. A felelősség NATO-ra hárítása – azt sugallják, hogy a kormány a szövetségre próbálja áthárítani a védelem terhét.

5. Oroszország érdektelensége – narratíva, hogy Oroszországnak nem fűződne érdeke az ilyen incidenshez, így nem is követte el azt.

6. Védelmi képességek gyengítése – állítások, hogy a drónok lelövése fegyverhiányt okozott Lengyelországnak.

7. Háborús állapot Oroszországgal – hamis üzenetek, amelyek azt sugallják, hogy az incidens háború kezdetét jelenti.

8. Ukrajna bosszúja – kísérlet az támadás összekapcsolására Karol Nawrocki elnök korábbi, a háborús területre való csapatküldés elutasításáról szóló nyilatkozatával.

9. A NATO gyengeségének eltitkolása – narratíva, amely a Szövetséget passzívnak és hatástalannak állítja be, annak ellenére, hogy lépéseket tett (vadászgépek, F-16, F-35, felderítő repülőgépek).

10. Médiamanipuláció és hamis háborús riadó – az incidens olyan bemutatása, mint megrendezett agitáció, amelynek célja a társadalom megfélemlítése és más témákról való figyelemelterelés.

A dezinformáció ilyen erős áramlása miatt a Digitalizációs Minisztérium és a NASK óvatosságra int: minden esetben ellenőrizni kell az információforrásokat, nem megosztani ellenőrizetlen forrásokból származó anyagokat, és a felelős szolgálatok közleményeit tekinteni az egyetlen hiteles forrásnak.

Szerdán rendkívüli ülést tartott a Kiberbiztonsági Műveleti Központ, amely az összes, a kibertér védelmében érintett szolgálat képviselőit összegyűjtötte, hogy összehangolja a kialakult fenyegetésre adott válaszokat. A fokozott éberség különösen a kritikus infrastruktúrát érinti. A szolgálatok figyelemmel kísérik annak működését, különös tekintettel a lehetséges fenyegetésekre: mind a fizikai, mind az információs veszélyekre.

FORRÁS Natemat

Magyar nyelvre átültette: Hírek Lengyelországból Facebook-oldal

UGAR infótér: Amint arról mi is írtunk korábban, már a dróntámadás utáni első órákban elindult az orosz propaganda a lengyel, a balti államok és az Ukránbarát támogató országok közösségi hálóin. Az, hogy ilyen gyorsan jelentek meg, illetve az a tény, hogy a narratívák gyakorlatilag készen álltak újabb bizonyítéka annak, hogy a dróntámadás nem a véletlen műve volt, hanem nagyon is megtervezett és szándékos támadás Lengyelország ellen. A kérdés azonban jogos: a háború negyedik évében egyáltalán miért szükséges ezt bizonygatni?