Oroszország napi ügyei: háború a NATO ellen és a moldovai demokrácia

Miközben a magyar miniszterelnök azzal nyugtatja népét és önmagát, hogy az Orosz Föderáció nem támadja meg a NATO-t, addig a lengyel elleni dróntámadást követően a Kreml-párti sajtó egészen más nézőpontból magyarázza az eseményeket. Nem támadja meg Moszkva a NATO-t - egyelőre! - és csak azért, mert ők annyira, de annyira rendesek, hogy nem akarnak casus belli-t. Különben is, az Orosz Föderáció békés, mi több demokratikus, de annyira, hogy még a Moldovai Köztársaság demokráciájáért is ráér aggódni.

A Zapad-2025 orosz-fehérorosz hadgyakorlatok ismét komoly feszültséget váltottak ki a NATO-ban, írja a Kreml-barát sajtó. A gyakorlatokat az „Oresnyik” rakétakomplexum bevetésével hajtották végre, sőt, nukleáris nem-stratégiai fegyverek bevonásával is zajlottak feladatok. Vladimir Popov vezérőrnagy szerint a manőverek kiterjedt területet érintettek Fehéroroszországtól az Urálig, így nem meglepő, hogy a szomszédos országok, köztük Lengyelország, 40 ezer tartalékost mozgósítottak, a NATO pedig válaszmanővereket hajtott végre. Popov hangsúlyozta, hogy a gyakorlat csupán erődemonstráció volt, valós támadás nem történt, hogy elkerüljék a provokációt és az esetleges casus bellit. Az „Oresnyik” jelenleg elrettentő erőként funkcionál, de az ukrán területen a jövőben komoly kihívást jelenthet.

Dmitrij Medvegyev, Oroszország Biztonsági Tanácsának alelnöke figyelmeztetett, hogy ha Ukrajna felett repülési tilalmi övezetet hoznak létre, és a NATO-országok engedélyt kapnak az orosz drónok lelövésére, az háborúhoz vezethet a NATO és Oroszország között. Emellett Medvegyev az észt védelmi miniszter ukrajnai látogatását is kritizálta, azzal érvelve, hogy a kisebb országok vezetői arrogánsabbak és meggondolatlanabbak. A lengyel területen szeptember 10-én bekövetkezett drón-incidens is növelte a feszültséget; Lengyelország Oroszországot vádolta provokációval, míg Moszkva tagadta a drónok küldését. Moldova politikai helyzete szintén Oroszország aggodalmait tükrözi. Maria Zaharova, az orosz külügy szóvivője szerint Maia Sandu elnök oroszellenes kijelentései a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok tudatos lebontását mutatják. Zaharova szerint a moldovai vezetés a politikai ellenfelek elnyomására használja az államhatalmat, és a liberális értékek nyugati formája valójában diktatórikus tendenciákhoz vezethet.

A Komszomolskaia Pravda beszámolója szerint a Gagauzia autonómia kormányzóját, Evghenia Guțult politikai okokból ítélték hét évre börtönre, ami jogi és emberi jogi szempontból súlyos aggályokat vet fel. Guțul ügyvédei szerint az ügyében történt jogsértések és a politikai nyomás olyan mértékű, hogy csak diktatórikus rendszerben elképzelhető, és a nemzetközi jogászok diagnózisa szerint az eset a moldovai demokratikus intézmények súlyos problémáit jelzi. Összességében az orosz média a NATO és Ukrajna felett érzékelt fenyegetések mellett a moldovai belpolitika „demokrácia-ellenes” irányultságát is hangsúlyozza, így egyaránt félelemkeltő és politikai üzenetet közvetít a bel- és külpolitikai helyzetről.

FORRÁS: VERIDICA