Nászút a pokolba – így szeretett bele Orbán Viktor a nagyapák sírján táncoló Simionba
Május van, virágzik a bodza, a gesztenye, és hát úgy tűnik, a geopolitikai szürrealizmus is. A szerelem ilyenkor nem válogat: hol egy andalító költői est, hol pedig egy sírrablóval tarkított román-magyar politikai brománc hozza lázba a közvéleményt.
A történet ott kezdődött, ahol minden igazi horrorrománc: egy tévévitában. Itt a román szélsőjobb legcsillogóbb foga, George Simion, akinek a magyar katonatemetők meggyalázásában szerzett rutinját már UNESCO-világörökséggé kéne nyilvánítani, valóságos szerelmi vallomást intézett Orbán Viktorhoz. Kijelentette: ha rajta múlik, a magyar miniszterelnök politikája lesz a román államprogram. Itt valahol érezni lehetett, hogy nem egy átlagos politikai flört tanúi vagyunk.
És Orbán sem maradt adós.
Az ifjú szerelmesek nem mindig mondanak ki mindent, de amikor mondanak, az legyen drámai: Viktorunk nem akárhonnan, hanem egyenesen a tihanyi apátságból küldött szívet melengető üzenetet a román trubadúrnak. Ha a politikai nászmenet nem is indul el azonnal, a meghívó már postán van.
A román fél nem is várt soká: Simion egy dicsőítő videóval bombázza épp a legmagyarabb romániai megyéket – Hargitát, Marost, Szatmárt és Kovásznát. Olyan, mintha valaki Rómeóként bekopogna a Montague családhoz, miközben a kapuban még szárad a festék: „Halál a Montague-kra.” De hé, virágzik a szerelem!
A videóban Orbán Viktor Tihanyból, mint egy középkori szerelmes levelet író herceg, így szól: „Történelmi sorsközösségben élünk a románokkal.” Hát persze, már ha a sorsközösség azt jelenti, hogy egyikük kampányol, a másikuk bólogat – és mindezt a magyar kisebbség feje fölött, az ő szavazataikért.
Simion se rest, románul nyomja a mézesmadzagot: „Köszönöm, Viktor Orbán. Románia és Magyarország együtt a globalisták ellen!” Csak a „Forever love” hashtag hiányzik, meg a drónfelvétel, ahogy ketten kézen fogva nézik a lemenő napot – mondjuk Sepsiszentgyörgy fölött.
Hogy a nász végül boldog lesz-e, az persze kérdéses. Lesz-e Orbánnak hűtlen félként mit magyarázni otthon, amikor kiderül, hogy Simion közben magyarok sírjain is táncol? Lesz-e Simionnak mit mondani, ha kiderül: Viktor nemcsak őt hívta Tihanyba, hanem esetleg épp Putyinnak is félretett egy szobát?
Egy biztos: ez a szerelem nem ismer határokat. Történelmi, nemzeti, etikai és etnikai határokat sem. És ha végül összekötik életüket, ne csodálkozzunk, ha a násznép könnyek között áll – csak épp nem a meghatottságtól, hanem mert velük fizettetik ki a lakodalmas számlát.