Az orosz dezinformáció-ellenes dezinformáció: amikor a tolvaj kiált tolvajt

A Kreml új „dezinformáció-ellenes” kezdeményezése, a „Globális Tényellenőrző Hálózat” valójában nem más, mint egy újabb propagandaeszköz Oroszország kezében.

A hivatalosan a külügyminisztérium által indított platform célja elvileg a nyugati „álhírek” elleni küzdelem, valójában azonban maga is rendszeresen hamis információkat terjeszt, és, minő meglepetés, ezek az információk mindeddig alátámasztják Moszkva épp aktuális álláspontját.

A szándék mocskos, a módszer nem átlátható

A hálózat létrehozói – a TASS hírügynökség és az ANO Dialog nevű Kreml-közeli szervezet – már korábban is szerepeltek uniós szankciós listán dezinformáció terjesztéséért. A projekthez csatlakozó „tényellenőrök” között megtalálható összeesküvés-elméleteket hirdető holland (!!!) újságíró és olyan iráni-ausztrál szerző, aki tagadta a bucsai mészárlást. A platform írásai rendszeresen hivatkoznak hamisított vagy félrevezető statisztikákra, gyakran célkeresztbe helyezik a Soros-családot, az amerikai demokratákat, sőt még a mesterséges intelligenciát is: egy cikk például azt sugallja, hogy a ChatGPT „oroszellenes elfogultságot” mutat.

A Kreml úgynevezett dezinformáció elleni kampánya valójában a saját propaganda és álhírek új csatornájává vált. Ahelyett, hogy tisztán és objektíven tájékoztatna, inkább a nyugati értékek, médiumok és szereplők elleni lejárató hadjárat eszközeként működik. Mindez rávilágít arra, hogyan próbálja Moszkva átformálni a globális információs teret – a saját képére.

Miért most? – Miért épít újabb dezinformációs hálózatot Moszkva?

Sok oka van annak, hogy a meglévő, már így is „kismillió” platform mellé Moszkva egy újabb dezinformációs hálózatot épít ki. Egyrészt a jól bejáratott, Európában is sokak által követett csatornák – mint az RT vagy a Sputnik – mára nehezebben bevethetők, köszönhetően azoknak az európai döntéshozóknak, akik bár sokáig késlekedtek, végül legalább annyit megtettek, hogy blokkolták ezek európai elérhetőségét.

A Kreml azonban így is mozgósíthatja a Szentpéterváron működő Internet Research Agency nevű műhelyt – azt a trollgyárat, amelyet korábban a Wagner-csoport vezére, Prigozsin irányított, és amely a közösségi médiában terjesztett álhírekre szakosodott. Ez a modell viszont egyre kevésbé tűnik hatékonynak. Az európai lakosság telítődik az olyan platformokkal, mint a Facebook, a Telegram, a Discord vagy a TikTok, és a 2024-es választási szuperév után már nem lehet tovább leplezni ezek hibrid háborús célú használatát. [A tavalyi, végül eltörölt romániai elnökválasztások körülményeit alaposan kivizsgáló titkosszolgálati jelentés, a VIGINIUM a Discord, a Telegram és a TikTok csatornák működését részletesen bemutatta - ez azt is jelenti, hogy ez a módszert már sokáig nem tudják bevetni a ruszkik]

Az európai közvélemény manipulálását azonban Moszkva nem halaszthatja el. Most különösen nem, amikor Trump Amerikája lassan kivonul az ukrajnai háború mögüli támogatásból, és egyre inkább Európára marad Ukrajna sorsa. Ez azt is jelenti, hogy Ukrajna – az egyre erősödő, ám továbbra is szűk kapacitású védelmi iparán túl – immár szinte kizárólag európai fegyverszállítmányokra és pénzügyi támogatásra számíthat.

Oroszország viszont számíthat az európai „putyinisták” millióira, akik megfelelő kommunikációs előkészítés után könnyen bevethetők a saját kormányaik ellen. Az érvelések már jól ismertek:

„Ukránoknak küldjük a pénzt, ahelyett, hogy a nyugdíjasainkat vagy az oktatásunkat támogatnánk!”

„Ha fegyvert küldünk Ukrajnának, belesodródunk a háborúba!”

„Tárgyalni kellene, nem fegyvereket szállítani, mert az úgyis békét hoz!”

Ezek a gondolatok a következő hónapokban minden európai társadalomban fel fognak bukkanni – akár ilyen, akár más köntösben. A rossz hír, hogy lesz is rájuk fogadókészség: még mindig túl sok a szabadon garázdálkodó putyinista hang, troll, influencer, és egyszerű hétköznapi putyinista, akikhez az előbbiek szólhatnak. A jó hír viszont, hogy talán ez a közeg is telítődik, a másik pedig: aki a háború negyedik évében is oroszpárti, azt valószínűleg már nem lehet „visszahozni” a valóságba.

Érdekes párhuzam, hogy a látszólag felesleges, sokadik orosz dezinformációs platform elindulása időben egybeesik a budapesti „Harcosok Klubja” nevű influenszerhálózat elindításával. Ott is felmerült a kérdés: mi szükség van rá? Nos, ha a kormány által megálmodott több ezer digitális „harcos” angol, német vagy más nyelveken kész tartalmakat kap, akkor igenis hasznos eszközzé válhatnak a nemzetközi közvélemény befolyásolására.

De nem elhanyagolható egy másik hatás sem: a magyar Facebook hamarosan annyira elárasztódik trash tartalommal, hogy a felhasználók pszichéje életbe lépteti az egyetlen természetes védelmi mechanizmust: a közönyt.

És ennyi éppen elég a putyinistáknak.