Fordulópont a fronton: Oroszország visszaszorul, Ukrajna visszahódítja területeit

Bár a közelmúltban meghirdetett rövid tűzszünet szinte azonnal összeomlott, az ukrajnai háború mélyebb rétegeit vizsgálva egyre határozottabb körvonalakat ölt egy olyan folyamat, amely alapjaiban változtathatja meg a konfliktus menetét. A The Economist részletes elemzése szerint, még ha a harcok intenzitása felszínesen nem is mutat érdemi csökkenést, a háború belső logikája és dinamikája lassan, de biztosan az ukrán fél javára billen.

Az orosz hadsereg embervesztesége olyan mértékű, amely békeidőben szinte elképzelhetetlen lenne. Az újságírók becslései alapján 2025 május 12-ig az elesett orosz katonák száma 280.000 és 518.000 fő közé tehető, a sebesültekkel és egyéb veszteségekkel együtt pedig az összesített szám elérheti az 1,1–1,5 millió főt - ez azt jelenti, hogy Oroszország hadköteles korú férfilakosságának közel 3 százaléka meghalt vagy harcképtelenné vált a háború során. Ezek a számok nemcsak katonai, hanem demográfiai és társadalmi szempontból is rendkívül súlyos következményekkel járnak Moszkva számára.

A tavaszi orosz offenzíva, amelyhez a Kreml nagy stratégiai reményeket fűzött, lényegében megfeneklett. Idén - 2023 októbere óta először - az orosz erők nem csupán hogy nem tudtak számottevő területi nyereségeket elkönyvelni, hanem kisebb, ám stratégiai szempontból jelzésértékű területeket is elveszítettek. A lap saját adatai szerint Oroszország az év eddigi részében mindössze körülbelül 220 négyzetkilométernyi ukrán területet tudott elfoglalni, ami Ukrajna teljes területének csupán 0,04 százalékát jelenti - miközben az ukrán ellentámadások keretében az Ukrán Fegyveres Erők körülbelül 189 négyzetkilométert sikeresen visszafoglaltak.

A csatatér karaktere is gyökeresen megváltozott az elmúlt hónapokban, mégpedig olyan módon, amely egyre inkább az ukrán fél számára kedvező. Az ukrán drónok hatótávolsága és pontossága ugyanis immár lehetővé teszi, hogy az ellenség csapatait ne csupán a frontvonal közvetlen közelében, hanem attól mélyen a hátországban is folyamatosan zaklassák és megsemmisítsék, ami rendkívül megnehezíti az orosz egységek utánpótlását és rotációját. Ez a fejlemény azt jelenti, hogy az orosz katonáknak nemcsak a közvetlen harci zónában, hanem az oda vezető úton is folyamatosan számolniuk kell a dróntámadás kockázatával.

Igor Romanenko vezérezredes, az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkarának volt helyettes főnöke és a Close the Sky of Ukraine Alapítvány alapítója hangsúlyozta, hogy Oroszország ugyan rendkívül kiterjedt és fejlett légvédelmi rendszert épített ki, ez mégsem bizonyul elegendőnek az ukrán csapásmérő eszközök megállításához. Az orosz védelmi ipari létesítményeket és katonai infrastruktúrát rendszeresen érik ukrán dróntámadások, amelyek célja az orosz hadsereg utánpótlási láncának megzavarása és a korszerű fegyverek gyártásának akadályozása. Romanenko szerint az ukrán csapásmérő képességek mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben folyamatosan fejlődnek, és a hírszerzési adatok egyre pontosabb célmeghatározást tesznek lehetővé - ami azt eredményezi, hogy az ukrán eszközök egyre hatékonyabban érik el a kiszemelt célpontokat, és ez a hatékonyság a jövőben várhatóan tovább növekszik.

The Economist elemzői szerint mindez összességében egy esetleges fordulópontot vetít előre: Oroszország valószínűleg a nyári offenzíva előkészítésével van elfoglalva, ám ha az ukrán félnek sikerül megtartania és kiterjesztenie jelenlegi lendületét, akkor a háború dinamikája tartósan megváltozhat - méghozzá Ukrajna javára.

FORRÁS: War Today