Gyáva magyarok, Zelenszkij szavai, a nagy pénzrablás és a füstölgő puskacső

Nem gyengén pörgött fel az amúgy sem túl unalmas ukrán–magyar viszony, miután Zelenszkij úgymond megfenyegette Viktor Viktorovics Orbán háborúpárti Putyin-bábot: a magyar kormány kiemelt munkatársai – értsd: a TEK, azaz a Terrorelhárítási Központ – az éj folyamán nemes egyszerűséggel elraboltak egy nemzetközi útján járó ukrán pénzszállítót, a benne lévő negyvenmillió euróval, harmincötmillió dollárral, kilenc kiló arannyal és a személyzettel együtt. Peszkov, a Kreml szóvivője pedig annyira aranyos, hogy már megpuszilni vágyunk őt: szerinte Zelenszkij szavai miatt aktiválni kellene a NATO 5. cikkelyét. És láss csodát: az összmagyar ellenzék – úgy is mint influenszerek, újságírók és ehhez hasonló állatfajták, valamint ellenzéki pártvezérek – egy csapásra vesztették el tökeiket; a becsületes megtalálót kérjük, írjon az ukrán külügyminisztériumba, úgy látszik, ők tudnak mit kezdeni vele.

A kelet-közép-európainak nevezett vérbalkáni Magyarország legújabb pulp fictionje onnan indul, hogy az orosz támadás terhét ötödik éve nyögő Zelenszkij ukrán elnök megunta a kolostormalac árnyékbokszolását, és leszögezte: ha Budapest ismételten megvétózza a kilencvenmilliárdot, akkor Viktor Viktorovics címét átadja az ukrán hadseregnek, hadd beszélgessenek ők vele a saját nyelvén. A „saját nyelvén” itt kétféleképpen is érthető – mindkettő valid beszólás és támogatandó, üdvözlendő lenne, ha lenne még olyan mimagyar, kinek szájából vagy seggéből nem lóg ki Putyin csutorája, de hát ezek a katonák '56-ban már elballagtak Putyin legnagyobb dicsőségére.

Az egyik értelmezés: Zelenszkij átadja Viktor címét Bróvdi „Magyar” Róbertnek, a legendás ukrán drónparancsnoknak, akit személyesen Szijjártó tiltott ki Magyarországról a nemzetépítés legnagyobb örömére. Mivel Magyar madarai magyarul röpködnek, így értelmezhető úgy, hogy Zelenszkij szerint az ukrán drónkezelők és egyéb katonai típusú emberek majd magyarul fognak csevegni Orbán „bézikliájemösztrítfájter” Viktorral. Vagy érthető úgy is, hogy Viktor már olyan régóta játssza a harcost, a katonát, hogy Zelenszkij szerint itt az idő az erő – akár a katonai erő – nyelvén beszélni Viktoroviccsal. Bármelyik is legyen, szögezzük le ismét, egyúttal hitet téve a világos és nem gyáva állásfoglalások szükségessége mellett: go, Zelensky, go!

Igaza van, és csak sajnálni tudjuk, hogy magyarok milliói most nem azzal foglalkoznak, hogy a nemzet első számú harcosának címe mellé még hozzácsapjanak pár ajánlatot Zelenszkijnek küldött levelükben – például a Külügyminisztériumot, a TEK székházát, Hatvanpusztát és a szimbolikus címek sorát, amely a végtelenségig folytatható - mert tizenhat év orbánizmus nagy idő, a mimagyaroknak pedig továbbra is igényük van erre; legalábbis ahhoz gyávák, hogy karakterük legyen, ez pedig a putyinizmus félsikere – ha nem épp az egész –, lásd még a drónos hibrid hadviselésre adott nyugat-európai lanyha reakciókat -, de a mimagyarok a szégyen szakadékának legmélyéről nyivákolnak a Druzsba miatt, holott négy éve szívatják telibe a honvédő háborút folytató Ukrajnát annak népével együtt, mert ez könnyebb, mint diverzifikálni, ez utóbbi ugyanis szuverenitás, de hát Balázs Orbán óta tudjuk, hogy ‘56-ban átadtuk volna a kulcsokat a ruszkiknak, végül is csak 70 évet kellett várni rá, nem nagy idő, de kamatként most hozzácsapunk egy ukrán pénzszállítót. 

És akkor derék ukrán pénzszállítók elindulnak Ausztria felé a szokásos, tulajdonképpen rutinnak mondható útjukra, amely során saját pénzüket és aranyukat szállítják át egy bécsi bankba – biztos, ami sicher. Mert az oroszokhoz úgy szokott ragadni más nemzetek vagyona, mint frissen kilőtt sperma a lepedőhöz, és hasonlat nem biztos, hogy csak ennyiben merül ki, de hát azt aligha kalkulálták bele, hogy a mimagyarok aktuális istenének dicső ostora épp a kalandozások korának fordítottját éli. Valamikor szétkaptuk Európát és hazahoztuk, amit lehetett; erre ma nem futja, de aki áthalad rajtunk, azt kalandoztatjuk meg rablás formájában. Különben is: Matolcsy elkúrta az MNB vagyonát, valahonnan vissza kéne tenni a hiányzó cuccot. Fizessenek az ukránok! Mi nem!

És lőn: a TEK komoly akció keretében – kocsiból kirángatás, földre fektetés stb. – letartóztatta az épp tankoló pénzszállítókat, az autót elvitte a pénzzel, arannyal, munkásokkal együtt, és erről senkinek egy kurva szót sem szólt. Az ukrán külügyminiszternek kellett megkongatnia a vészharangokat, hogy helló, Európa, ez mégis micsoda. Ja, az emberekről azóta sem tudni semmit. Az ukrán követség munkatársai, ügyvéd, valaki – bárki – nem találkozott velük. De hát jogállam, meg nemzetközi jog? Ugyan már. Az a gyengéknek való, megmondta a Főni is! Peszkov pedig bevédte Orbánt és híveit, kijelentette, hogy Zelenszkij szavait miatt aktiválni kéne a NATO 5. cikkelyét - Magyarország tehát az Orosz Föderáció exklávéja lett, Kalinyingrád a Duna mentén. Itt tartunk most, és nem lesz vége.

Nesze neked, Kossuthné pehely…

Karczag Anna