Hangfelvétel - Szijjártó Lavrovnak: „Mindig rendelkezésedre állok”

Kiszivárgott hangfelvételek bizonyítják, hogy Szijjártó Péter belső uniós egyeztetések részleteit osztotta meg Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és háborús bűnössel. Az egész "diplomáciai" kommunikáció inkább emlékeztet titkosszolgálati kapcsolattartásra, mint két külügyminiszter hivatalos párbeszédére – erről szól a VSquare legújabb oknyomozó anyaga.

A cikk alapját olyan telefonbeszélgetések adják, amelyeket Szijjártó Péter folytatott Szergej Lavrovval és más magas rangú orosz tisztviselőkkel. A felvételek és azok átiratai nemcsak azt mutatják meg, hogyan próbált Magyarország orosz érdekeket érvényesíteni az Európai Unión belül, hanem azt is, hogy bizalmas brüsszeli információkat kellő részletességgel továbbított Moszkvába a magyar külügyminiszter.

YouTube video: https://www.youtube.com/watch?v=aPk7UhqXdtE

A VSquare oknyomozó portál részletes cikkben számol be arról, hogy a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti közvetlen kommunikáció – egyfajta „forródrót” – milyen mértékben szolgálhatta az orosz érdekeket az Európai Unión belül. A cikk állítása szerint a magyar külügyminiszter olyan érzékeny információkat osztott meg, illetve olyan lépéseket tett, amelyek konkrétan hozzájárulhattak uniós szankciók gyengítéséhez.

A VSquare által megszerzett és más oknyomozó szervezetek – köztük a FRONTSTORY, a Delfi Estonia, a The Insider és a Ján Kuciak Investigative Center – által is hitelesített hangfelvételek és átiratok szerint Szijjártó nem pusztán diplomáciai kapcsolatot ápolt orosz partnerével, hanem aktívan közreműködött abban, hogy szankcionált orosz személyek lekerüljenek az EU listáiról. A cikk egyik központi epizódja egy 2024. augusztus 30-i telefonhívás, amelyet Lavrov kezdeményezett röviddel azután, hogy Szijjártó Szentpétervárról Budapestre érkezett. Az orosz külügyminiszter azzal indította a beszélgetést, hogy magyar kollégáját az orosz médiában széles körben idézték. Szijjártó erre idegesen reagált:

– „Valami rosszat mondtam?”

Lavrov megnyugtatta:

– „Nem, nem, nem. Csak azt mondták, hogy pragmatikusan harcolsz az országod érdekeiért.”

A beszélgetés valódi célja azonban gyorsan kiderült. Lavrov egy konkrét kérést tolmácsolt: az orosz–üzbég oligarcha, Alisher Usmanov azt szerette volna, ha testvérét, Gulbahor Iszmailova leveszik az EU szankciós listájáról. Lavrov így fogalmazott:

– „Nézd, Alisher kérésére telefonálok, és csak arra kért, hogy emlékeztesselek: dolgozol a testvére ügyén.”

Szijjártó válasza egyértelmű volt, és a cikk szerint kulcsfontosságú bizonyítéknak számít:

– „Igen, természetesen. A helyzet az, hogy a szlovákokkal együtt javaslatot nyújtunk be az Európai Uniónak, hogy vegyék le őt a listáról. Ezt jövő héten benyújtjuk, és mivel új felülvizsgálati időszak kezdődik, napirendre kerül, és mindent megteszünk, hogy lekerüljön.”

A VSquare kiemeli, hogy Szijjártó ebben a beszélgetésben nemcsak a magyar kormány álláspontját ismertette, hanem konkrét uniós eljárási lépésekről is beszámolt, sőt, biztosította orosz partnerét arról, hogy „mindent megtesznek” az ügy érdekében. Lavrov ezt követően köszönetet mondott „a támogatásért és az egyenlőségért folytatott küzdelemért minden területen”.

A cikk szerint a beszélgetés későbbi része különösen beszédes: a felek közös hangot találnak az Európai Unió bírálatában, különösen az Ukrajna-barát tagállamokkal szemben. Mindketten kritizálták Josep Borrellt, az EU akkori kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét. Lavrov „legnagyobb csalódásának” nevezte, míg Szijjártó „európai Bidenként” utalt rá. Lavrov azt is megjegyezte, hogy Borrell „sokkal ésszerűbb volt”, amikor még spanyol külügyminiszterként Madrid érdekeit képviselte, szemben azzal a szereppel, amelyben már az egész EU-t kell szolgálnia. A beszélgetés végén Szijjártó különösen barátságos hangot üt meg: az új Gazprom-székházról beszél, amelyet Oroszországban látogatott meg, majd így zárja a hívást:

– „Mindig rendelkezésedre állok.”

A VSquare beszámolója szerint hét hónappal később Gulbahor Iszmailova valóban lekerült az EU szankciós listájáról, ami a cikk értelmezésében megerősíti a telefonbeszélgetés jelentőségét. A publikáció nem egyetlen esetre épít: több, 2023 és 2025 közötti beszélgetést is elemez, amelyek mind hasonló mintázatot mutatnak. Ezek alapján a VSquare arra a következtetésre jut, hogy a magyar és az orosz fél között szokatlanul szoros és bizalmi kapcsolat alakult ki, amely túlmutat a hagyományos diplomáciai kereteken. A cikk egyik legsúlyosabb állítása, hogy ezek a beszélgetések érzékeny információkat tartalmaznak Budapest és Brüsszel belső döntéshozataláról, ami közvetlen hírszerzési értékkel bírhat a Kreml számára. Egy névtelenül nyilatkozó magas rangú európai hírszerzési tisztviselő így értékelte az anyagot:

– „Ha kivennéd a neveket, és megmutatnád ezeket a beszélgetéseket bármelyik hírszerző tisztnek, esküdni merne, hogy ez egy ügynök és a beszervezett kapcsolata közötti párbeszéd átirata.”

A VSquare értelmezése szerint a felvételek egyértelműen azt mutatják, hogy Oroszország nemcsak külső nyomásgyakorlással, hanem belső uniós csatornákon keresztül is próbálta gyengíteni a szankciós rendszert – ebben pedig Magyarország, illetve a cikk szerint Szlovákia is partnerként jelenik meg. De vanak itt még súlyosabb összefüggések is: nemcsak arról van szó, hogy Szijjártó Péter egyes ügyekben az orosz érdekek mentén mozgott Brüsszelben, hanem arról is, hogy ez a magatartás illeszkedhet egy szélesebb politikai és geopolitikai mintázatba, amelyben Moszkva aktívan igyekszik hatalmon tartani Orbán Viktor kormányát.

A cikk szerint Szijjártó „látszólagos hajlandósága”, hogy csendben Oroszország érdekeit képviselje uniós szinten, magyarázatot adhat arra, miért fektet a Kreml jelentős erőforrásokat Orbán és a Fidesz hatalmon tartásába. Független közvélemény-kutatások alapján Orbán a 2026. április 12-i parlamenti választás előtt jelentős hátrányban van, miközben a Tisza Párt – élén Magyar Péterrel – komoly előnyt élvez. A VSquare korábbi jelentése szerint Moszkva nemcsak politikai, hanem titkosszolgálati eszközökkel is beavatkozik: a Kreml Szergej Kirijenkot, Vlagyimir Putyin helyettes kabinetfőnökét bízta meg azzal, hogy rejtett módon segítse Orbán kampányát. Kirijenko korábban kulcsszerepet játszott moldovai választási befolyásolási műveletekben is. A cikk rámutat arra is, hogy Orbán kampányretorikája egyre inkább a Kreml narratíváit tükrözi: Ukrajna elleni provokációk, valamint az ellenzék „ukrán ügynökökként” való megbélyegzése jelenik meg, miközben a kormány saját orosz kapcsolatait bagatellizálja vagy nevetségessé teszi.

A VSquare által megszerzett hangfelvételek különösen fontosak, mert először dokumentálják konkrétan azt a szoros, már-már összejátszás-szerű viszonyt, amelyről korábban csak sajtóértesülések szóltak Szijjártó és Szergej Lavrov között. A felvételek szerint a magyar külügyminiszter nemcsak végrehajtotta az orosz kéréseket, hanem rendszeresen tájékoztatta Lavrovot bizalmas uniós egyeztetések részleteiről is. Egy 2024. augusztus 30-i beszélgetésben – közvetlenül azután, hogy szóba került Gulbahor Iszmailova szankciós listáról való levétele – Szijjártó részletesen beszámolt az előző napi uniós külügyminiszteri tanács üléséről. Például így idézte fel a vitát:

– „És az teljesen őrült volt, tudod, amikor Landsbergis azt mondta, hogy mi (mármint a magyar kormány - szerk. megjegyz.) a rakéták 12%-át finanszírozzuk”

– mondta Szijjártó Lavrovnak, utalva Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszterre.

Majd hozzátette:

– „Mondtam neki, barátom, nincs igazad, mert az európaiak sokkal többel járulnak hozzá… nem csak mi és a szlovákok veszünk közvetlenül gázt és olajat Oroszországtól, hanem ti is, csak Indián, Kazahsztánon keresztül.”

Landsbergis később megerősítette, hogy ez a párbeszéd valóban elhangzott az ülésen, és rendkívül súlyos következtetést vont le:

– „Úgy tűnik, hogy Putyinnak mindvégig volt, és még mindig van egy beépített embere minden európai és NATO-s hivatalos találkozón.”

Sőt, ennél is tovább ment: szerinte „minden generációnak megvan a maga Kim Philbyje” – utalva a hidegháborús brit–szovjet kettős ügynökre, és hozzátette: „úgy tűnik, Szijjártó Péter ezt a szerepet lelkesen játssza.” A párhuzam nemcsak retorikai: mind Philby, mind Szijjártó megkapta azt a legmagasabb szovjet/orosz kitüntetést, amelyet külföldinek adományozhatnak, a Barátság Érdemrendet. Szijjártó esetében ezt Vlagyimir Putyin ítélte oda, és Szergej Lavrov adta át 2021. december 30-án.

A cikk részletesen bemutatja a szankciós politika körüli háttéralkukat is. Iszmailova mellett más orosz szereplők – például Viatcheslav Moshe Kantor és Mihail Degtyarjov – is lekerültek a listáról 2025 márciusában, miután Magyarország és Szlovákia azzal fenyegetett, hogy megvétózza a teljes szankciós rendszer meghosszabbítását. Egy, a tárgyalásokra rálátó uniós diplomata szerint:

– „Magyarország egyértelműen Oroszországtól érkező politikai utasításokat hajt végre.”

Az EU mintegy 2.700 orosz személyt és entitást szankcionált, és a rendszer félévente egyhangú döntést igényel – ez ad jelentős zsarolási potenciált Budapestnek. A beszámoló szerint Magyarország és Szlovákia gyakran politikai alapon követeli nevek levételét, nem jogi érvekre hivatkozva.

A VSquare egy másik, különösen súlyos beszélgetést is ismertet, amelyben Szijjártó Pavel Szorokin orosz energiaügyi miniszterhelyettesnek számol be. Ebben kijelenti, hogy „mindent megtesz” egy kulcsfontosságú uniós szankciós csomag visszavonásáért, amely az orosz „árnyékflottát” célozza – azt a tankerhálózatot, amellyel Moszkva megkerüli az olajszankciókat. Szijjártó konkrét számokat is említ:

– „Már 72 [entitást] levettem a listáról, pedig 128 volt. Próbálom folytatni.”

Majd segítséget kér az orosz féltől:

– „Ha tudnak segíteni azonosítani a Magyarországra gyakorolt közvetlen negatív hatásokat, nagyon hálás lennék… mert ha ilyet fel tudok mutatni, teljesen más lehetőségeim lennének.”

A cikk szerint ez egyértelmű bizonyíték arra, hogy a magyar külügyminiszter nemcsak orosz érveket használ, hanem aktívan kéri is azokat Moszkvától.

A beszámoló kitér arra is, hogy Magyarország és Szlovákia nemzetközi támogatást is kap ezekben a törekvésekben. Recep Tayyip Erdoğan török elnök például levelet írt Robert Fico szlovák miniszterelnöknek, amelyben Alisher Usmanovot „kedves barátjának” nevezte, és a szankciók feloldását sürgette. A VSquare szerint Magyarország szankciós politikát akadályozó szerepe már 2022-ben elkezdődött, és azóta rendszerszintűvé vált. Példaként említi, hogy Budapest korábban elérte Kirill pátriárka levételét a szankciós listáról, és többször blokkolt más orosz szereplők elleni intézkedéseket is.

A cikk végkövetkeztetése szerint a magyar kormány tevékenysége nem elszigetelt epizódok sorozata, hanem egy következetes stratégia része, amelyben a belpolitikai érdekek, az orosz kapcsolatok és az uniós döntéshozatal befolyásolása szorosan összefonódik. A kiszivárgott hangfelvételek pedig először adnak konkrét, dokumentált bizonyítékot arra, hogyan működik ez a gyakorlat a háttérben.

FORRÁS: