Közeleg a szuprakontinentális birodalmak kora?

Andrei Caramitru román közgazdász és egykori McKinsey-partner szerint a 21. századot néhány szupra-kontinentális hatalom fogja uralni, miközben a kisebb államok – köztük Románia – geopolitikai értelemben egyre inkább a nagy blokkok árnyékába szorulnak. Elemzésében az Egyesült Államok, Kína, India és egy esetlegesen föderális Európai Unió versengését vázolja fel, és arra figyelmeztet: ha az amerikai–európai szövetség meggyengül, a globális erőviszonyok hosszú távon Ázsia javára billenhetnek. Romániára vonatkozó, a kis államok mozgásterét illető megjegyzéseit pedig akár Magyarország szempontjából is érdemes továbbgondolni.

A 21. század a szupra-kontinentális birodalmak évszázada lesz

Még ha Brazília vagy Nigéria is vagy, akkor sem számítasz igazán. Egy önálló, „szuverén” Románia pedig – nyilvánvalóan – irreleváns. A 21. századot 3–4 fő hatalom és néhány másodlagos szereplő fogja meghatározni:

• USA, természetesen – amely idővel (nem Trumppal, hanem a következő vezetőkkel) közvetlen befolyási övezetébe vonja majd Kanadát, Mexikót, Grönlandot és Latin-Amerika északi részét. Ez elkerülhetetlen.

• Kína – amely terjeszkedni fog. Legvalószínűbb irány Oroszország, hogy biztosítsa az olajellátását (Irán és Venezuela kieshet, így ez marad az egyetlen stabil forrás, amelyet kénytelenek lesznek közvetlenül ellenőrizni). Valószínűleg Délkelet-Ázsiában és Tajvan körül is terjeszkedni próbálnak, ami háborúkhoz vezet majd (ahogy most Ukrajnában is).

• India – amely demográfiailag óriási ütemben növekszik, és nagy előnye, hogy intézményrendszerének egy része brit mintájú, tehát kapitalista alapú. Szuperhatalommá válik.

• EU – ha gyorsan kemény föderációvá alakul, közös hadsereggel, és biztosítja határait és energiaellátását. Lehetséges, hogy regionális biztonsági okokból Észak-Afrika felé is terjeszkednie kell. Emiatt a végén akár konfliktus is kialakulhat Törökországgal.

Regionális hatalmak: egyedül a Közel-Kelet igazán releváns. Itt a hosszú távú biztonsági megoldás Izrael számára az lenne, ha Irán „felszabadulna”, és utána együtt dominálnák a térséget. Itt viszont ismét Törökországgal adódhat konfliktus, tehát elkerülhetetlen a feszültség.

Afrikában fordított demográfiai katasztrófa várható: annyira gyors lesz a népességnövekedés, hogy a kontinens talaja nem lesz képes elegendő élelmiszert termelni a milliárdok számára. Ez hatalmas tragédiához vezet: tömeges elhalálozáshoz, háborúkhoz, és a nagy kontinentális hatalmak erőforrásokért folytatott küzdelméhez. A helyzet ott nagyon rossz lesz, még ha sokan optimisták is. Én nem látom, hogyan lehetne ekkora léptékben megoldani az élelmezési problémát.

Oroszország nem lesz képes ebben a játszmában meghatározó szerepet játszani, ezért valószínűleg feldarabolják vagy vazallussá válik. Nem hiszem, hogy a század végéig államként fennmarad.

Meglátjuk, de a tendenciák természetes módon ebbe az irányba mutatnak, és ezek a tendenciák rendkívül erősek: bárki is legyen hatalmon, a valóság végül ebbe az irányba kényszeríti.

Utóirat: ahhoz, hogy a Nyugat talpon maradjon, erős szövetségre lesz szükség az amerikai és az európai „birodalom” között. Ha ez hosszú távon megvalósul, fenn tudjuk tartani a globális dominanciát. Ha nem, Ázsia „felfal” minket – ez egyértelmű.

FORRÁS: Andrei Caramitru