Magyar Hang: Putyin korábbi tolmácsa is részt vett az EBESZ budapesti választási missziójában

A Magyar Hang szerint az EBESZ 2025 decemberében igényfelmérő missziót küldött Budapestre a 2026. április 12-i parlamenti választások előkészítésének vizsgálatára. A látogatásról szóló hivatalos közlemény az EBESZ honlapján jelent meg.

A lap idézi a szervezet tájékoztatását, amely szerint az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) 2025. december 15. és 19. között hajtotta végre a missziót a magyar hatóságok meghívására. A delegáció tagja volt Kseniya Dashutsina, az ODIHR vezető választási tanácsadója, Martina Barker-Ciganikova választási tanácsadó, valamint Daria Boyarskaya, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének vezető tanácsadója.

A

: a közlemény nem tér ki a résztvevők állampolgárságára, ugyanakkor Boyarskaya orosz állampolgár, és korábban rendszeresen dolgozott Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett orosz–angol tolmácsként. A lap szerint Boyarskaya jelen volt Putyin és Donald Trump 2019-es oszakai zártkörű találkozóján, valamint korábban tolmácsolt Putyin–Obama-megbeszélésen is.

A cikk felidézi, hogy az EBESZ bemutatása szerint Boyarskaya főtanácsadóként támogatja a szervezet vezetését és a választási megfigyelő missziókat, korábban pedig az orosz külügyminisztériumban dolgozott. A Magyar Hang emlékeztet arra is, hogy az ukrán European Pravda 2023-ban a Szabad Európára hivatkozva az EBESZ-ben jelen lévő orosz befolyás lehetséges csatornái között említette Boyarskaya nevét.

A lap szerint az igényfelmérő misszió január 21-én kelt jelentése teljes körű választási megfigyelő misszió kiküldését javasolja Magyarországra: 18 hosszú távú és 200 rövid távú megfigyelővel. Az aHang közlése alapján az EBESZ tagállamainak jóváhagyása várhatóan nem akadályozza meg a misszió elindítását.

UGAR plusz: mit jelent az, ha a putyinisták felügyeli választásokat?

Ahogy azt az információs háborúban megedződött veteránok szokták mondani: Oroszország lassan már semmi olyat nem tud kitalálni, amit ne tett volna meg korábban – legfeljebb egy kicsit másként. Az EBESZ felhasználása arra, hogy egy adott ország választásait saját érdekei szerint manipulálják, szintén nem új keletű.

A Moldovai Köztársaságban 2009-ben különös választásokat tartottak. A hatalmon lévő kommunista Vladimir Voronin kormánya egy sor módosítást eszközölt a választási szabályozásban: betiltották például a választási szövetségek alakítását, a semmiből megjelent közel 150 ezer új szavazó, a bejutási küszöböt 4-ről 6 százalékra emelték, és azokon a külföldi helyszíneken, ahol nem volt moldáv nagykövetség vagy konzulátus, nem nyitottak szavazóhelyiségeket. Utóbbi miatt Olaszországban, Spanyolországban, Belgiumban, Hollandiában és az Egyesült Államokban is tüntettek a külföldön élő moldávok. (Az országnak közel a fele külföldön dolgozik, így a külföldön élők szavazási lehetőségeinek korlátozása elvileg Voronin ellen dolgozott volna - ismerős a helyzet valahonnan?)

A választást végül a kommunista párt nyerte meg, Voronin pedig maradt az ország élén. Az EBESZ megfigyelőként volt jelen ezeken a választásokon, és hivatalos közleménye szerint a voksolás nyugodt légkörben zajlott, összességében pedig pozitívan értékelte a moldáv választásokat.

A választásokat követő napon moldávok ezrei gyűltek össze Kisinyov főterén. Ebből bontakozott ki az a később „kisinyovi lázadásként” ismertté vált eseménysorozat: egy adott ponton ismeretlenek kitűzték Románia zászlaját a moldáv parlament épületére, majd fel is gyújtották az épületet. Videófelvételek tucatjai bizonyítják, hogy szervezett provokációról lehetett szó, hiszen az agresszív tüntetőket – akik később a rendőrökre is rátámadtak – maguk a rendőrök segítették. Mindezt csak azért fontos felidézni, hogy jobban értsük a kontextust.

Ezekben a napokban szólalt meg Emma Nicholson brit európai parlamenti képviselő, az EBESZ választási megfigyelő csapatának tagja, aki bírálta a hivatalos EBESZ-jelentést. Kijelentette: neki és több kollégájának is az volt az érzése, hogy a rendszert lehet manipulálni – vagyis fennállt a választási csalás gyanúja –, de ezt nem tudták bizonyítani.

„Az a probléma az EBESZ-jelentéssel, hogy a szervezetben természetesen ott vannak az oroszok is. Az ő nézőpontjuk pedig meglehetősen eltért – lényegesen eltért – az enyémtől, például. […] Keményen küzdöttem, másokkal együtt, azért, hogy egy sor határozott megállapítás bekerüljön a jelentésbe, de a mi álláspontjainkat elutasították. […] Éjjel egy órakor a kommunisták a 35 százalékon álltak, míg a 15–16 ellenzéki párt összesen 40–45 százalékon. Reggel nyolc órára azonban a helyzet gyökeresen megváltozott: a kommunisták 50 százalékon álltak, az ellenzék pedig nagyon alacsony eredményt ért el.”

Voronin végül hatalmon maradt, az ellene tüntető diákokat fasisztáknak nevezte. Moldova pedig még hosszú éveket volt kénytelen várni arra, hogy végre rátérhessen arra az útra, amelyet már nem az oroszok diktálnak – bár befolyásolni a folyamatokat a mai napig megpróbálják.

Karczag Anna