Milliók szeme és füle. Hogyan jelentenek fenyegetést a kínai elektromos autók és eszközök Ukrajnára és a Nyugatra?
Bár Magyarország politikailag már inkább az Oroszországi Föderáció egyik régiója, azonban digitálisan lassan Kína tartománya, ami szintén nem elhanyagolható. Így az alábbiak ennek a fényében olvasandók!
Az elektromos autók és az okoseszközök nem pusztán fogyasztói technológiák, hanem olyan szenzorplatformok, amelyek nagy mennyiségű adatot gyűjtenek és továbbítanak. Ezek közé tartozhat a földrajzi helymeghatározás és az útvonalak, a telematikai adatok, a hálózati metaadatok, valamint esetenként hang- vagy videófelvételek is. Ezen információk egy részét navigációra, biztonsági rendszerekre, személyre szabásra és műszaki támogatásra használják. Az adatok mennyisége és folyamatos gyűjtése azonban ezeket az eszközöket állandó megfigyelési pontokká teszi.
Békeidőben és háború idején egyaránt ezek az információáramlások biztonsági dimenziót kapnak. Még a különálló, töredékes adatok is – ha több forrásból származnak – összeilleszthetők, és pontos képet adhatnak a kritikus infrastruktúra mozgásáról, kapcsolatairól és működéséről. A kínai technológiák – a BYD és Zeekr elektromos autóktól a Xiaomi okostelefonokon át a DJI drónokig – világszerte elterjedtek. Jelenlétük a globális piacon azonban nem csupán a profit maximalizálásáról szól. Kína ennél sokkal többet nyer: információt, amely geopolitikai fegyverré válik.
Kína bigdata-politikája és a technológia feletti állami ellenőrzés
A kínai állam jogi és technológiai eszközöket hozott létre annak érdekében, hogy maximális ellenőrzést gyakoroljon a technológiai vállalatok által gyűjtött adatok felett. A Kínai Népköztársaság jogszabályai – például a 2017-es Nemzeti Hírszerzési Törvény – előírják, hogy minden szervezetnek és állampolgárnak „támogatnia, segítenie és együttműködnie” kell a hírszerző szervekkel. Ez azt jelenti, hogy a kínai vállalatok által gyűjtött összes adatot – legyen szó keresőmotorokról, mobilalkalmazásokról, okostelefonokról vagy elektromos járművekről – kérésre át kell adni a kínai kormánynak. A 2021-ben elfogadott további kiberbiztonsági és adatbiztonsági törvények tovább növelték az állam hozzáférését az üzleti adatokhoz.
A kínai modellben az üzleti szféra az állam ellenőrzése alatt áll, és egyetlen vállalat sem tagadhatja meg a hatóságoktól a hozzáférést a szervereihez vagy adatbázisaihoz. A kínai jogszabályok még azt is lehetővé teszik, hogy a kormány rejtett technikai „hátsó ajtók” (láthatatlan hozzáférési csatornák) beépítését írja elő a berendezésekbe vagy szoftverekbe. Még aggasztóbb, hogy pontosan nem tudjuk, milyen adatokat gyűjtenek a kínai gyártású „okoseszközök”, és hová kerülnek ezek az adatok. Egy litvániai kiberbiztonsági vizsgálat például kimutatta, hogy a népszerű Xiaomi okostelefonok rejtett tartalomcenzúrázó funkciókkal rendelkeznek, és titkosított adatokat továbbítanak távoli szerverekre. A gyártó szerint ezek Szingapúrban találhatók, ugyanakkor a vállalat sem tudja biztosan, kihez jutnak el az adatok. Ez csak egy a sok mód közül, ahogyan a háztartási eszközök tudtunk nélkül adatokat gyűjthetnek. Az okostelefonok kamerái, az okosórák szenzorai, az autók navigációs rendszereinek alkatrészei mind képesek követni a felhasználókat és érzékeny információkat rögzíteni. Nem tudjuk pontosan, milyen adatokat és hová továbbítanak a kínai eszközök. Egy azonban biztos: szükség esetén ezek az információk a kínai állam tulajdonába kerülnek.
Potenciális katonai felhasználás
Napjainkban az ellenségről gyűjtött és elemzett hatalmas mennyiségű adat kulcsfontosságú a modern hadviselésben. Ez mindent magában foglal: a lakosság egészségi állapotától a katonai utánpótlás mozgásáig. Az győz, aki gyorsabban és hatékonyabban képes döntéseket hozni. Ennek érdekében Kína jelentős összegeket fektet mesterséges intelligenciába, szuperszámítógépekbe és adatközponti infrastruktúrába. A kínai hadsereg által elfogadott „intelligens hadviselés” koncepciója az MI, az automatizáció és a nagyadat-elemzés széles körű alkalmazását jelenti a katonai műveletekben.
A katonai-polgári integráció politikája alapján a Kínai Népköztársaság biztonsági szervei hozzáférnek a magánszektor legújabb fejlesztéseihez. E logika szerint minden „civil” eszköz által gyűjtött adat katonai hírszerzési célokra használható. Az új elektromos autók és drónok tucatnyi szenzorral, kamerával, lidarral, GPS-szel és mikrofonnal vannak felszerelve, amelyek folyamatosan pásztázzák a környezetet. Ha ezek az eszközök nagy számban jelen vannak egy másik ország területén vagy annak kulcsfontosságú létesítményei közelében, akaratlanul is hírszerzési adatokat gyűjthetnek. Egy elektromos autó például rögzíti mindazt, ami A pontból B pontba haladva történik: katonai konvojok mozgását, infrastruktúra elhelyezkedését, ellenőrzőpontokat. Az okostelefonok GPS-adatai járőrútvonalakat vagy csapatmozgásokat fedhetnek fel. Az okosórák egészségügyi adatai betegséghullámokat vagy társadalmi stresszszinteket jelezhetnek. A közösségi médiás bejegyzésektől a térfigyelő kamerák felvételeiig minden – mesterséges intelligenciával elemezve – egy ország sebezhetőségeit tárhatja fel.
Az MI-alapú elemzések képesek forgalmi adatokat, internethasználatot és egyéb tényezőket kombinálva valós időben „forró pontokat” és rendellenességeket azonosítani. Ami első pillantásra hétköznapi viselkedésnek tűnik, az ellenséges hírszerzés kezében stratégiai előnnyé válhat. Kína nemcsak saját ökoszisztémáin belül gyűjt adatokat, hanem külföldi vállalatok felvásárlásával, befektetésekkel és egyesülésekkel is bővíti ellenőrzését, különösen az érzékeny ágazatokban. Ezért a Nyugat egyre inkább nemcsak magát a technológiát vizsgálja, hanem azt is, hogy egy-egy üzlet milyen mértékben biztosít hozzáférést személyes profilokhoz, földrajzi adatokhoz, hálózati kapcsolatokhoz, viselkedési mintákhoz és metaadatokhoz. Erre példa az amerikai Grindr társkereső alkalmazás esete, amelyet a kínai Beijing Kunlun Tech vásárolt meg. Nyolc volt alkalmazott megerősítette, hogy pekingi mérnökök hozzáfértek 27 millió felhasználó adatbázisához, beleértve a HIV-státuszt, a valós idejű helyadatokat és a privát üzeneteket. Az amerikai kormány nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette az ügyet, és elrendelte az alkalmazás eladását.
Nyugati korlátozások a kínai technológiával szemben
A fenyegetés jellege miatt a nyugati országok megelőző intézkedéseket vezettek be, és korlátozzák a kínai vállalatok részvételét a kritikus ágazatokban. Ilyen például a Huawei és a ZTE kizárása az 5G-hálózatok kiépítéséből az USA-ban, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Japánban és más országokban, a rejtett „hátsó ajtók” és a kémkedés veszélye miatt. Az Egyesült Királyság 2027-ig eltávolítja az összes Huawei-berendezést. Németország is csökkenti függőségét a kínai beszállítóktól. A korlátozások nemcsak az 5G-re vonatkoznak. A drónokat és az okosautókat is fokozottan vizsgálják. A DJI például felkerült az USA nemzetbiztonsági feketelistájára. 2024-ben az amerikai kongresszus gyakorlatilag betiltotta az új kínai drónmodellek importját. A törvényhozók a kínai drónok elterjedését „kémelhárítási rémálomnak” nevezték. Emellett az USA betiltotta többek között a Hikvision és a Dahua megfigyelőrendszereit is.
Más országok is hasonló lépéseket tesznek. Izrael például teljesen megtiltotta a kínai autók belépését katonai bázisokra. 2025-ben az izraeli hadsereg mintegy 700 kínai szolgálati járművet foglalt le, mert azok adatokat gyűjtöttek katonai mozgásokról és külső szerverekre továbbították azokat. Izrael attól tartott, hogy az adatok Kínán keresztül Iránhoz juthatnak. Litvánia hivatalosan felszólította állampolgárait, hogy szabaduljanak meg a kínai okostelefonoktól, miután cenzúrázó és adatátviteli funkciókat fedeztek fel rajtuk. Kanada, Ausztrália és több európai ország szintén korlátozta a kínai technológiák használatát az energia-, közlekedési, pénzügyi és állami szektorban. A nyugati országok végre felismerik, hogy a Kínában gyártott „okos” és békésnek tűnő eszközök trójai falóvá válhatnak. Figyelemre méltó, hogy maga Kína is megtiltja a modern szenzorokkal felszerelt külföldi autók használatát bizonyos területeken – ezzel lényegében elismeri e technológiák kémkedési potenciálját.
Kockázatok Ukrajna számára
Ukrajna szintén használ kínai technológiát. Kínai elektromos járművek, drónok és kütyük már a fronton és a hátországban is jelen vannak.
A kínai elektromos autók viszonylag alacsony áruk miatt népszerűek az ukrán katonák körében. Fedélzeti rendszereik azonban figyelmeztetés nélkül rögzíthetik az országon belüli mozgásokat, az egységek és logisztikai láncok helyzetét. Ha ezek az adatok Kínához kerülnek, nem zárható ki, hogy továbbadják Oroszországnak, amely Peking stratégiai partnere. További veszélyt jelentenek a kínai márkájú androidos okostelefonok (Xiaomi, Huawei, OnePlus stb.), amelyeket ukrán civilek és katonák egyaránt használnak. Ezek helyadatokat gyűjtenek, hozzáférnek a mikrofonhoz, kamerához és névjegyekhez, a frissítések pedig távolról is telepíthetők, ami megkönnyíti a feltörésüket egy esetleges orosz–kínai együttműködés esetén. Ez katonai szempontból azt jelenti, hogy az ellenség megállapíthatja egy katona helyzetét, lehallgathat fontos beszélgetéseket, vagy akár távolról módosíthatja az eszköz működését a tulajdonos tudta nélkül.
Megoldás
A kínai eszközök széles körű használata a katonai és állami szektorban olyan sebezhetőséget jelent, amelyet egy Kínával együttműködő ellenség kihasználhat. Ukrajnának ezért minimalizálnia kell ezeket a kockázatokat.
Először is felül kell vizsgálni a rendvédelmi szervek járműparkját, és lehetőség szerint ki kell vonni vagy korlátozni a kínai elektromos és internetkapcsolattal rendelkező járművek használatát. Izrael példája követendő. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az egész védelmi szektorra, beleértve a fegyvergyártást is.
Másodszor, szigorú korlátozásokat kell bevezetni a kínai okostelefonok és kütyük használatára a hadseregben, különösen a parancsnoki szinteken. A katonáknak és tiszteknek megbízható nyugati vagy speciálisan védett kommunikációs eszközöket kell használniuk.
Harmadszor, felül kell vizsgálni a kínai vállalatokkal kötött együttműködéseket a távközlési és IT-szektorban. Ukrajna korábban bevonta volna a Huawei-t az 5G-fejlesztésekbe, de a biztonsági kockázatok miatt ezeket a megállapodásokat fel kell függeszteni. A 5G és más kulcsfontosságú rendszerek kiépítését az USA-val, az EU-val és a NATO-val szoros együttműködésben kell megvalósítani. A már importált kínai eszközöket is ellenőrizni kell jogosulatlan adatátvitel szempontjából. Ukrajna nem lehet a Nyugat kiberbiztonsági rendszerének „gyenge láncszeme”. Az EU-integrációval párhuzamosan indokolt a szigorúbb információvédelmi követelmények bevezetése.
Végül a biztonsági szerveknek javítaniuk kell protokolljaikat, figyelembe véve a fogyasztói technológiák hibrid fenyegetésekben való felhasználásának lehetőségét. Ezeket a szabályokat a partnerekkel összehangolva kell kialakítani, egyértelmű használati renddel, szigorúbb beszerzési normákkal és megfelelő intézményi kapacitással a kockázatok kezelésére állami szinten.
Ez az anyag a Militarnyi és a nemzetközi információs-elemző közösség, a Resurgam együttműködésében készült. A szerző, Kateryna Vodzinska, a Resurgam elemzőközpont szakértője, Délkelet-Ázsiával és Kínával kapcsolatos kérdésekben.
FORRÁS: NAFO Hungary