Valódi történet vagy megrendezett jelenet? Kérdések a szabadult hadifoglyok ügyében
Minap én is örültem annak a hírnek, hogy két kárpátaljai magyar hadifogoly kiszabadult. Őszintén örültem. Mert bármi történik a világban, egy ember szabadsága mindig jó hír. Különösen akkor, ha magyarokról van szó. De, ahogy megnéztem a nyilvánosságra került felvételeket, egyre több kérdés merült fel bennem. Vegyük a tényeket.
Az egyik videón az állítólagos magyar hadifogoly a magyar személyi igazolványát mutatja. Itt szeretném feltenni a kérdést: ha őt valóban az utcán fogták el Kárpátalján, majd elszállították katonának, akkor miért volt nála a magyar személyi? A jövendőbeli katonákat ugyanis elszállítják egy kiképzőhelyre, ahol sok esetben még a telefonjukat is elveszik. Van, hogy csak 55 nap után kapják vissza. Akkor felmerül a kérdés: miért nem vették el tőle a személyi igazolványt?
A következő kérdés: ha valaki egy évet töltött orosz fogságban, mit keresett nála a magyar személyi? Miért nem vették el az oroszok, akikről tudjuk, hogy brutális körülmények között tartják a hadifoglyokat, éheztetik, megfélemlítik és sokszor az emberi jogokat is durván megsértik?
Amikor a hadifoglyok szabadulnak, akkor általában speciális ellátásban részesülnek. Először még nem is ehetnek bármit, azonnal orvosok vizsgálják őket, már a határ túloldalán. Ehhez képest a külügyminiszter videójában elhangzik: „mindjárt eszünk valami finomat”. Ha valakit majdnem egy évig brutális körülmények között éheztettek, valóban képes azonnal bármit megenni?
A családtagokkal való találkozás is elgondolkodtató volt számomra. A közzétett felvételeken mintha azt sem tudták volna, kit kell megölelni. Inkább álltak egymás mellett, mint idegenek. Pedig egy rég nem látott barátot is szorosabban ölel meg az ember – nemhogy a családját egy év fogság után.
És van még egy fontos dolog. A hadifogságból szabadult katonák általában hosszú rehabilitáción mennek keresztül. Sokszor hetekig vagy hónapokig kórházban, rehabilitációs központban fizikailag és lelkileg is kezelik őket. Ehhez képest most azt látjuk, hogy néhány nappal a szabadulás után már választási nagygyűléseken jelennek meg.
És van még egy kérdés, ami bennem maradt.
Mióta lettek az oroszok olyan kedves jó tündérek, hogy megengedik a hadifoglyoknak, hogy videókat készítsenek? Vagy talán az egész egy előre megrendezett jelenet volt? Közben pedig azt is tudjuk, hogy nem csak ez a két kárpátaljai magyar van fogságban. Többen vannak még. Ők akkor miben mások? Miért pont ez a kettő? Velük mi történik?
Én nem állítok semmit.
Csak kérdezek. Mert szerintem ezek olyan kérdések, amelyek sok ember fejében megfordulnak – még akkor is, ha nem mindenki meri kimondani őket.
Kővári Ferenc
Did you like this article?
Support our work with a small donation
Secure payment via Stripe • Min. 2 EUR
Gesta recommendations:

Két liberalizmusról, egy elveszett horgonyról, és arról, mivel lehet harcolni
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy tavalyi fórumon mondott egy mondatot, amely látszatra a hadviselésről szól, valójában azonban a filozófia legmélyebb kérdéséig ér le. Úgy fogalmazott: a nagyszabású dezinformációval szemben lehetetlen hatékonyan fellépni saját, világos, ellenőrzött álláspont nélkül. Aki csak cáfol, az veszít. A hazugságot nem lehet pusztán letagadni — szembe…

Szele Tamás: Melnyicsenko esszéje
Aki Oroszországnak enged, maga is rabszolga lesz, inkább előbb, mint utóbb.

A kéz és az agy: két robot tört fel kormányokat kínai megbízásból
Biztonsági kutatók egy aktív kiberkémkedési kampányt lepleztek le, amelyben feltételezett kínai állami kötődésű operátorok két kereskedelmi mesterséges intelligenciát – az Anthropic Claude Code-ját és a kínai DeepSeek-v4-prót – építettek be közvetlenül a támadások végrehajtásába. A célpontok között Tajvan, Thaiföld és Afganisztán kormányzati rendszerei szerepeltek, de amerikai portálokat is…

Az IMF üzeni: elfogyott a világ pénze
Kristalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója komor mondattal foglalta össze a világgazdaság állapotát: elfogyott a „fiskális lőszer". A kormányok tartalékai kiürültek, épp amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk – az államadósság 2029-re átlépi a GDP 100 százalékát, a kamatszámla pedig négy év alatt a másfélszeresére hízott. A figyelmeztetés akkor hangzik el, amikor az IMF a saját működését…

Bulgarizálódunk – és az RMDSZ nyomja a gázt
A romániai belpolitikai válság idei kiadása kicsit durvábbra sikerült, mint az eddigiek. Mert eddig az volt, hogy a vérünkbe ivódott balkáni közönnyel vettük tudomásul, hogy bizalmatlansági indítvánnyal megbukott egy kormány, majd jött a másik, hogy esetleg az is megbukjon – de arra is volt már példa kies tájainkon, hogy a kormánypárt buktassa meg saját kormányfőjét. Mindez azonban jó jel is…