A Mandiner és Iosefina Pascal Darwin-díjas "tényfeltárása"

Azon aligha lepődünk meg, hogy a magyar kormányorbánumok folytatják Ukrajna-ellenes dezinformációs hadjáratukat a magyar állam által elrabolt ukrán pénzszállítmány kapcsán. Azon viszont kissé felhúztam a szemöldököm, hogy annyira ingerszegények lettek ezek a körök, hogy ismét a tegnap általunk bemutatott román KGB-ügynököt, Iosefina Pascal hamishír-gyártót hívták segítségül. Igaz, a Mandinernek sem kell a szomszédba mennie, ha hazudnia kell, most valamiért mégis ezt tette, ráadásul egy Darwin-díjra méltán jogosult álhírszerzőt sikerült toborozniuk, ahogy az mindjárt ki is derül.

A Mandiner saját Facebook-oldalán osztja tovább azt az Iosefina Pascal által feltett videót, amelyben erősen torzított hangon, egy autó sofőrüléséről beszél valaki román nyelven arról, hogy mennyi, de mennyi sok pénzt szállított ő is Romániából Ukrajnába. Igaz, hogy kissé zavaros az útvonal, mert Nagybánya, Kolozsvár, onnan Bukarest, majd valamelyik Raiffeisen-fiók, aztán Ukrajna – szóval több mint zavaros. Mondhatjuk úgy is, hogy a hangját és arcát nem vállaló informátor balladai homályt teremt a történet köré, ami nem szokatlan módszer Iosefina esetében.

A Mandiner által átvett videó felvezetőjében ismét csak „tényfeltáró” újságíróként hivatkoznak Iosefina Pascalra, a videó pedig állítólag tavaly, 2025. december 15-én készült. Ki is hangsúlyozzák, hogy jóval azelőtt, hogy Magyarország ellopta volna az ukránok konvoját – bár ők természetesen nem az „ellopás” szót használják. Hogy jobban értsük, kinek az anyagait veszi át és terjeszti a Mandiner, és úgy általában az orbánumok, íme a valóság arról, hogy kicsoda ez az Iosefina Pascal, és hogyan is „oknyomoz” ő – vigyázat, röhögésveszély!

A szereplők:

• Ovidiu Toma, a CryptoData, egy kriptovalutákkal foglalkozó cég vezetője.

• Florian Coldea, egykori hírszerző tiszt, a Román Hírszerző Szolgálat egykori vezetőhelyettese, akit korrupciós ügyei miatt elő akart venni az ügyészség. A romániai politikai kampányok és híradók örökzöld témája, hogy ki, hol és milyen környezetben találkozott vele külföldön. Ovidiu Toma Coldea veje – ennyit a találkozásuk hírértékéről.

• Anca Alexandrescu, az erősen oroszpárti Realitatea tévé ismert műsorvezetője,

• és persze a Tűzfalcsoport, illetve a Mandiner által újonnan felkapott Iosefina Pascal.

Anca Alexandrescu minden személyiségi jogot mellőzve számolt be arról, hogy együtt látta Toma és Coldea urakat Dubajban, egy szálloda privát termében. A dubaji találkozóról szóló történetet persze átvette a SolidNews nevű oroszpárti és erősen Európa-ellenes portál is, ahol Iosefina Pascal is dolgozik, illetve ahova besegít, és amely portál elég gyakran ismétli Anca Alexandrescu szavait és műsorait. A propaganda- és dezinformációs gépezet ugyanis tisztában van azzal, hogy a tartalmak okos multiplikálása erősen segíti azok terjedését. Tény és való, hogy ez a két figura a román alvilág sötétebbik részéhez tartozik, de még a klasszikus maffia világán belül vannak, ami annyit mindenképp jelent, hogy használják az eszüket, van is nekik, és meglehetősen fifikásak. Mindezt Iosefina nem mondhatja el magáról – de ez nemsokára ki is derül.

Nos, mivel az Anca és Iosefina által tálalt dubaji találkozóról szóló sztoriban egyre több drog és prostituált kezdett szerepelni, Toma – aki mégiscsak vigyázni akart valamennyire a saját hírnevére – úgy gondolta, hogy rámutat arra: Iosefina, a SolidNews és úgy általában a média ezen része mennyire felületesen ellenőrzi a hírek valódiságát. Még pontosabban: bármit beszopnak, amit eléjük tesznek, ha az kellően sok konteócsemegével van felöntve. Toma így egy fifikás tervet eszelt ki – mondom, mégiscsak az old school iskolán nevelkedett a fiú, ráadásul kriptókkal foglalkozik, ami annyit azért sejtet, hogy van némi digitális ismerete. Iosefinának pedig már ezen a ponton el kellett volna gondolkodnia, de nem tette – ez később Darwin-díjra méltó jeleneteket hozott.

Toma ugyanis saját mobilszámáról küldött egy SMS-t a SolidNews-nak arra a telefonszámra, amelyet a portál tüntetett fel elérhetőségként, és azt írta, hogy hajlandó többet elárulni a CryptoData vállalat titkos ügyleteiről, mivel elég közel áll ehhez a vállalathoz. Még aznap jelentkezett Iosefina Pascal, de Toma úgy gondolta, hogy vár 24 órát a válasszal, késlekedését azzal indokolva, hogy fél. A viszontválasza előtt azonban még megvásárolta a reuters.co.uk domainnevet – élesebb olvasóink már kezdenek dőlni a röhögéstől, pedig a java csak most jön. Ezen a „Reuters” oldalon mindössze egyetlen cikk jelent meg, amely az ukrajnai háborúban használt kriptált kommunikációról szólt, és amit Toma a ChatGPT-vel íratott meg.

Iosefinának, ha tényleg oknyomozó újságíró lett volna, már ennek az oldalnak a láttán is komolyan kellett volna kételkednie: a portál tele volt használhatatlan gombokkal, amelyek nem működtek és nem vezettek sehova. Ennek a „Reutersnek” a logója egy mackó volt – utalás az orosz medvére –, és a „Reuters” nevet is kicsit másképp írták, mint az eredetit. A román fonetikus kiejtésnek megfelelően: ROITĂRS. Mintha magyarul bukkannánk egy olyan Reuters-oldalra, amelynek a fejlécében ott világítana: „Rajtersz”.

De Iosefinát nem olyan fából faragták, hogy ilyen apróságok kételyeket szüljenek benne. Így a ChatGPT-vel kellően thrilleresre szabott konteócikket – amelyben a kriptovalutáktól a Moszadon és a KGB-n át a CIA-ig minden szerepelt – tökéletesen bekajálta. Sőt az sem tűnt fel neki, hogy a cikkben szereplő EncroChatet (amit többször is EncrowChatnek ír) úgy mutatják be, mint működőképes eszközt, holott ez a cikk írásának pillanatában már négy éve megszűntnek számított.

(Az EncroChat egy titkosított kommunikációs hálózat és szolgáltató volt, amelyet nagyrészt bűnszervezetek használtak Európa-szerte. Speciálisan módosított Android-telefonokon működött, lehetővé téve a titkosított üzenetküldést, hívásokat és az adatok távoli törlését. A francia hatóságok 2020-as feltörése után a rendőrség több ezer bűnöző beszélgetéseihez férhetett hozzá, ami tömeges letartóztatásokhoz vezetett - szerk megjegyz.)

Mondom: Iosefina Pascalt mindezek a gyanús jelek nem tudták megállítani. Fogta magát, és a ROITĂRS-en eredetileg angol nyelven publikált cikket lefordította románra, majd megjelentette a saját nevén. Nem is tudom, mi a szánalmasabb: hogy beszopta ezt a kamuhírt, vagy az, hogy kiderült, egyszerűen csak lopkodja a cikkeket. És még mindig nincs vége.

Toma mint az oknyomozó „informátora” ekkor már kapcsolatban állt Iosefinával, és egy 2021-es ukrán vámnál történt eset linkjét küldte el a Mandiner és a Tűzfalcsoport által csak „oknyomozóként” emlegetett Iosefinának. Ebben a hírben arról számolnak be, hogy az ukrán hatóságok lefoglaltak pár laptopot, amelyek képesek voltak kriptált kommunikációra. Ezek egyébként Toma cégének, a CryptoData-nak a laptopjai voltak, és az ukrán vámosokkal abból adódott a probléma, hogy a sofőr azokat nem jelentette be a határon. Ismétlem: az eset 2021-ben történt. Az „informátor” – aki ugye nem más, mint a CryptoData tulajdonosa – tovább etette Iosefinát, így az ukrán vámnál történt esetből olyan thrillert kerekített, amihez képest a Fauda, a Teherán és a Homeland együttes csavarossága is csak iskolai kifestőkönyv.

Volt itt minden: egy Marin bácsi Moldovából, aki valójában transznisztriai, és ő szervezi a zsoldosokat (Toma egyszer sem említi, hogy ezek a zsoldosok kinek az oldalán harcolnak), majd azt a képtelenséget is bevetették, hogy ez a „Nea Marin” Putyint ábrázoló plüssmackókat, illetve Putyint ábrázoló bábukat árul, és ebből finanszírozza a zsoldosok toborzását, a fegyverkereskedelemről szóló „bizonyítékokat” pedig ott helyben készítették el: néhány játékpuskát és pár laptopot ábrázoló fényképet, amelyek a CryptoData bukaresti irodájában készültek.

Igen. Plüssmackók árulásából. Jól olvastad.

És még csak mellékes megjegyzésként sem hangzik el, hogy ezek a zsoldosok kinek az oldalán harcolnának, de az információk hiánya nem valami olyasmi, ami egy Iosefina Pascal-féle oknyomozó újságírót visszatartana bármitől is.

És ha azt hitted, vége, akkor még mindig van lejjebb.

A CryptoData cég egy másik munkatársa a fentiekkel párhuzamosan, mint a CryptoData ügyeit ismerő forrás, jelentkezett Anca Alexandrescunál. A Călin Cvetkov néven bemutatkozó forrás aztán olyan sztorikat adott elő a tévés műsorvezetőnek, amitől bármelyik normális médiamunkatársnak kigyulladt volna a fejében a vészjelző: hoppá, itt engem félrevezetnek. De Iosefina Pascalhoz hasonlóan Anca Alexandrescut sem olyan fából faragták, hogy a racionalitás és a valóság akadályként tornyosulhasson előtte. Így aztán megszületett a történet: a CryptoData beszállt a fegyvercsempészetbe, ráadásul a MotoGP védőernyője alatt. Ezt a sztorit Alexandrescu beolvassa a Realitatea képernyőjén, mint egy „hosszú ideje tartó oknyomozás” eredményét, és erről vitaműsorok mennek a Realitatea képernyőjén!

Akkor most gondolkodjunk hangosan: vajon miért fordul a Mandiner, a Tűzfalcsoport, utóbbin keresztül az Index és a többi kormányorbánum egy levitézlett, súlyosan idióta álhírgyártóhoz? Nem futja másra, vagy George Simion úgy véli, hogy Orbán kampányban nyújtott segítsége nem igazán használt neki, ezért ő is csak egy fékezett habzású operációt engedélyez embereinek viszonzásul? Azt tudjuk – írtam már, de ismétlem –, hogy az orosz álhírgyártás mintázataiban kiemelt fontosságú, hogy a narratívának legyenek külföldi megerősítői is. Ezt a szerepet próbálják most eljátszani Iosefina Pascallal. De mégis: egytől tízig terjedő skálán mennyire kell gagyinak (erdélyi szaknyelven szólva: csemernek) lenni ahhoz, hogy ennyire hülyének nézd a magyar embereket, miközben tőlük, tőlünk kapod a fizetésedet? Költői kérdések ezek – de legalább jót nevettünk ezen a sötét kampányidőszak elején.

Felhasznált források:

– A Veridica beszámolója az ügyről

– Ovidiu Toma videós beszámolója a csapdáról, amit állított