Így csalnak a levélszavazatokkal!

Úgy az erdélyi, mint a magyarországi médiában gyakran esik szó a levélszavazatokról és az ahhoz kapcsolódó csalási lehetőségekről. Zajcsökkentő céllal most megpróbáljuk összefoglalni, milyen lehetőségei vannak a hatalomnak arra, hogy csalni tudjon.

Tényleg röviden:

1. BEFOLYÁSOLÁS:

A házról házra járó aktivisták, illetve az RMDSZ, EMSZ, EMNT, Eurotrans, helyi papok stb. által működtetett kisebb gyűjtőközpontokat felkereső szavazópolgár gyakran segítségért érkezik – nem érti, hogyan kell kitölteni a szavazólapot stb. Itt nagyon gyorsan rá lehet beszélni az illetőt arra, hogy kire szavazzon, és az is kiderülhet, melyik lezárt borítékba került egy „tiszás” szavazat.

2. BORÍTÉKOK MANIPULÁLÁSA:

Tételezzük fel, hogy helyben átjön az információ az aktivistához, hogy Mari néni a Tiszára szavazott. Az aktivista átveszi a borítékot azzal, hogy majd eljuttatja a konzulátusra, valójában azonban a legközelebbi gyűjtőpontra viszi. A borítékokat megjelöli, majd a „tiszás” szavazat eltűnik. Mari néni szavazott, de a voksa soha nem ér el Budapestre. A különböző helyszíneken összegyűlt levélszavazatokról nagyjából semmit sem tudunk: nem tudjuk, ki és milyen szerződés alapján őrzi őket, ha van egyáltalán őrség. Nem tudjuk, kik veszik át és mit csinálnak velük. Elméletileg lehetséges, hogy az iroda bezárása után, este tízkor az összegyűlt levélszavazatok mellé ügyes kezek még elhelyezzenek pár száz szavazatot, hogy biztos legyen az eredmény. Mivel ez elméletileg lehetséges, ne zárjuk ki a gyakorlatban sem.

3. A KONZULÁTUSOK:

A gyűjtőközpontoktól a konzulátusokra történő szállítás nem egyetlen nap alatt történik, hanem folyamatosan. Amennyiben egy konzulátus „spájzában” elő van készítve tízezer megfelelően kitöltött levélszavazat, akkor azokat „szotyogtatva” hozzá lehet adni a beérkezők levélszavazatok számához – soha senkinek nem fog feltűnni. Ha valaki meg is nézné a konzulátusi jegyzőkönyveket – már ha léteznek ilyenek –, akkor sem lesz hatalmas kiugrás az átvett borítékok számában. Más kérdés, hogy ezt csak olyan regisztráltak esetében lehet megtenni, akiről biztosan tudható a folyamat legvégén, hogy egyáltalán nem adott le szavazatot semmilyen csatornán, különben túl kockázatos.

4. ADATFÉSÜLÉS:

Az erdélyi médiában olyan hírek is megjelentek, miszerint a román posta alkalmazottaitól kérik el azok címét, akik a levélszavazatot várják. Ez a lépés fölösleges, hiszen a magyar állam pontosan tudja, hogy kinek küldött ki levélszavazatos csomagot, ezt a listát pedig azt a civilizációs szintet látva, ami a hírekből leszűrődik (nyílt színi pénzrablás, csáusiszta titkosszolgálati akciók) nyugodtan átadhatja az RMDSZ-nek. Az RMDSZ-nek szintén van saját névlistája, hiszen az Eurotrans Alapítvány intézte a magyar állampolgársághoz szükséges iratokat sok százezer erdélyi magyarnak, ráadásul a Minority Safepack kampány fedőakciója alatt is begyűjtötte az RMDSZ a magyar állampolgárok adatait, törvénytelenül, természetesen, miközben Magyarország Kormánya egyáltalán nem tiltakozott, hogy egy román állami szereplő, az RMDSZ, magyar állapolgárságra vonatkozó adatokat gyűjt iparszerűen. Az adatbázisok összefésülése és az aktivisták által behozott listák alapján játszi könnyedséggel kiszűrhető, hogy ki az, aki nem szavazott, de regisztrált. Az így összeálló listát átküldhetik a konzulátusnak, ahol „a spájzban dolgozó kisasszonyok és ifjú legények” önkéntes, de jól fizetett munkában kitöltik a megfelelő adatlapokat, behelyezik a megfelelően X-elt szavazólapok mellé – és Isten segítsen, mert más már úgysem tud.

5. A LEGBIZTOSABB MÓDSZER

Az a legbiztosabb, ha a szavazópolgár eleve kézhez sem kapja a borítékot, hanem az RMDSZ vagy a hozzá köthető szervezet leszavaz helyette. Erre a választási törvény lehetőséget biztosít. Nem tudjuk, hogy hány szavazat érkezett a szavazó lakcíme helyett az RMDSZ vagy hozzá köthető szervezetek címére. Ahogy a Krónika idézi a maros megyei ügyészt: "a polgárok/választók részéről sem érkezett panasz". Azaz léteznek olyan valós szavazólapok, amelyeknek a címzettje nem tud a szavazólapokról. Ezekről a szavazólapokról tehát Magyarország Kormánya és az RMDSZ elszámolással tartozna, de ez a témakör látványosan nem érdekel senkit, ami magánál a csalásnál is botrányosabb.

A levélszavazás lebonyolításához szükséges cselekvéslánc minden eleme alkalmas a csalások elkövetésére!

Ugyanakkor magyarországi olvasóink kedvéért ismételten szögezzük le: a határon túli magyar szavazat – azaz a levélszavazat – értéke nem egyenlő egy teljes vokssal! A határon túliak csak listára szavazhatnak. Az UGAR által nyilvánosságra hozott információk alapján a Fidesz két mandátumot vár el a határon túli magyar szavazatoktól – ez 2022-ben meg is történt. 2018-ban viszont nulla mandátumot eredményezett a levélszavazatok száma, míg 2014-ben, az első alkalommal, amikor erdélyiként szavazhattunk, mindössze 1 mandátumot hozott a Fidesznek. Ezeken a választásokon, a leadott levélszavazatok tekintetében, a Fidesz aránya soha nem csökkent 94 százalék alá, miközben a határon túli magyarok részvétele mindvégig elmaradt az anyaországi adatoktól. A határon túli szavazók részvételi aránya 55–58 százalék körül mozgott – értsd: a regisztrált szavazók közül ennyien adták le ténylegesen a levélszavazatot –, és még ezek között is sok volt az érvénytelen szavazat, mert nem töltötték ki helyesen a szavazólap mellé kötelezően csatolandó adatlapot. Lásd a Partizán által összeállított rövid elemzést ITT!

Mindezekből jól látszik, hogy a Fidesz számára itt kétféle tartalék is van: egyrészt a részvételi arány még növelhető, másrészt az elrontott szavazólapok arányán is lehet javítani. Nem véletlen, hogy a Fidesz pénztárcájában „bérelt helyet” magának tudó erdélyi szervezetek – pártszíntől és ideológiától függetlenül – éppen azzal a szöveggel igazolják „segítő” jelenlétüket, hogy csökkenteni akarják az érvénytelenül leadott voksok számát. Ezzel párhuzamosan persze mozgósítanak is.

Mit tehet a becsületes erdélyi levélszavazó?

A cselekvésláncban egyetlen olyan elem van, amelyben megbízhatunk: ez pedig a Román Posta. Elvileg a levélszavazást így is találták ki: a Román Posta kiviszi a borítékot, az erdélyi magyar választó pedig ugyanott adja fel – ráadásul ez ingyenes. A Román Posta nem fogja átvilágítani a borítékot, nem fogja eltüntetni a szavazatokat, és általában véve is jobban ügyel a törvényességre, mert egy olyan romániai intézményről van szó, amely ellen eljárás indulhat. Magyarán: van visszatartó erő.

A többi szereplőről ez nem mondható el!

Karczag Anna

Korábbi cikkünk, ahol arról írunk, hogy ne húzhasson hasznot a magyar választásokból az a szervezet, amely abból él, hogy nincs autonómia: