Kampányfeszültség Erdélyben: két mandátum a kötelező!
Az UGAR Gesta több egymástól független forrásból úgy értesült, hogy a határon túli levélszavazatok kapcsán világos útmutatás érkezett a Karmelitából: kötelező annyi szavazat, hogy a két mandátum meglegyen. Ez magas részvétel esetén majdnem lehetetlen feladat.
Az erdélyi levélszavazás lebonyolításával a Fidesz Zsigmond Barna Pált bízta meg. Ő pedig igencsak rámozdította az erdélyi struktúrákat a feladatra: új propagandacsatornát hozott létre Transzilván néven, amelynek arca Portik Vilmos, egykori EMNP-s, majd RMDSZ-es színekben Marosvásárhely alpolgármestere egykoron, és jelenleg Maros megyei tanácsos. Ezen kívül az erdélyi sajtó Fidesz által befolyásolt részét is személyes irányítása alá igyekezett vonni, ennek érdekében még személycserét is végrehajtott a vezetőségben. Ha ez nem lenne elég, az RMDSZ maga is mozgósításba kezdett, jóval erősebben, mint négy évvel ezelőtt. Aktivisták járják a városok magyarjait, a magyar falvakat, hogy begyűjtsék a levélszavazatokat, és segítsenek azok kitöltésében – jelentsen ez bármit is, és ez általában bármit is jelent. Zöldségpiacokon állítanak fel konténereket, ahol várják a magyarok levélszavazatait és segítenek a kitöltésben is, a közösségi médiában pedig nem csitul az a kampány, amelyben az RMDSZ arra biztatja az erdélyi magyarokat, hogy szavazzanak. Kelemen Hunor nyíltan kampányol Orbán Viktor mellett, és így tovább. Az UGAR Gesta három különböző forrásból úgy értesült, hogy a tapasztalt erőltetett iram nem véletlen: a Karmelita Zsigmond Barna Pálon keresztül világossá tette, hogy a két mandátumot érő szavazatmennyiség az elvárt teljesítmény. Mivel Erdélyben él a legtöbb határon túli magyar, így értelemszerűen itt folyik a legélesebb kampány is, itt van a legnagyobb hajrá.
„Az elmúlt években sok szakértő szólalt meg a határon túli magyarok szavazati jogának védelmében, és mindig elmondták, hogy maximum két mandátum sorsáról dönthetünk. Most ez a maximum lett a kötelező minimum”
– mondta az UGAR szerkesztőjének egy, a kampány felső vezetésének tanácskozásaira rálátással bíró forrásunk.
„Zsigmond Barna Pál ideges: nem így képzelte, bár az jó kérdés, hogy mit képzelt a kampány elején – valószínűleg semmit, és abból indult ki, hogy Erdélyben amúgy is mindenki fideszes, így gyerekjáték lesz. Hát, nem az. És neki ez személyes ügy is, mivel a politikai jövője múlhat rajta. Ha az egykori csíki konzul nem tudja megszervezni az erdélyi levélszavazatokat, akkor Orbán azt is gondolhatja, hogy nincs rá többé szüksége”
– tájékoztatott egy másik forrásunk, aki részt vett egy összerdélyi kampányeligazításon, amelynek szünetében hangzott el a fenti történet.
„Nem úgy megy, ahogy szeretnék, és ezt mi is tapasztaljuk megyeszékhelyi szinten. Én négy évvel ezelőtt is részt vettem a levélszavazatok begyűjtésében, de azt kell mondjam, idén nem lett több ezekből – legalábbis nem látványosan. A Magyarországról importált megoldás gyakorlatilag egyáltalán nem működött: hiába a Transzilván mesterségesen létrehozott kampánycsatorna, hiába a Budapestről pénzelt erdélyi magyar sajtó, az emberek zöméhez ez nem ér el, vagy nem érdekli őket. A dolgok akkor kezdtek kicsit felpörögni, amikor az RMDSZ kiküldte az aktivistáit. Ha meglesz a kellő mennyiségű szavazat Erdélyből, akkor azt az RMDSZ-nek köszönhetik, és nem Zsigmond Barna Pálnak, sem az erdélyi magyar sajtónak”
– fogalmazott egy harmadik forrásunk.
Terepen dolgozó forrásaink egyike magától hozta fel azt, ami a közösségi oldalakon is kering: a kitöltött levélszavazati boríték infravörös fénysugárral átvilágítható, tartalma megismerhető. Ennek akkor van jelentősége, ha a szavazatokat nem felügyelik az érdekelt felek. A levélszavazatokat a magyar konzulátusokon (jellemzően Csíkszereda, Kolozsvár) gyűjtik, és amennyiben ezeket nem őrzik 24 órán keresztül választási megfigyelők vagy a pártok által delegált szavazatszámlálók, akkor elvileg simán ki tudják cserélni a kormányzatnak nem tetsző szavazatot, ehhez csak új szavazólapra és borítékra van szükség. A másik rizikó, hogy ilyen módon meg lehet állapítani a végén, hogy a regisztrált levélszavazók közül kik nem adták le a levélszavazatukat, amennyiben ezekre van egy országos szintű árnyékrendszer, és a hiányzó levélszavazatokat esetleg “pótolják”. Romániában sokkal egyszerűbben leellenőrizhető hogy szavaztunk-e, egy online rendszeren keresztül a személyi szám ismeretében valós időben le lehet ezt kérdezni, ahogy a kurrens részvételi adatokat is. A magyarországi választásokon ez sokkal nehézkesebb.
Ugar
Tetszett a cikk?
Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal
Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR
Gesta-ajánló:

„Ő megért engem, én megértem őt" — Trump ismét szerelmes lett Kim Dzsongunba
Donald Trump megint megtalálta az embert, akivel állítólag különleges lelki kapcsolatban van. Nem, nem Putyinról van szó, bár ő is jó eséllyel pályázik erre a megtisztelő címre. Trump ezúttal Kim Dzsongunt akarja újra leültetni a tárgyalóasztalhoz, és közben olyan megható dolgokat mond az észak-koreai diktátorról, hogy az embernek már csak egy romantikus hegedűszó hiányzik a háttérből: „én értem…

Lojalitási kérdőív a szövetségeseknek: Trump kipipálja, kit hagyhat sorsára
Egy kérdőív - ennyibe kell beleférjen a transzatlanti szövetség hét évtizede. A Bloomberg által megszerzett dokumentum szerint a Trump-adminisztráció szétküldött a NATO-tagállamoknak egy kérdéssort, amelyben lényegében leosztályozza őket: ki mennyire állt ki nyilvánosan az amerikai külpolitika mellett, ki milyen korlátozásokat rakott az amerikai bázisokra, ki vesz eleget amerikai…

Az abszurditás csúcsa Romániában: az Alkotmánybíróság döntése után jogi komédiába süllyed az ország
Ha valaki forgatókönyvet írna a román politika működéséről, és beadná egy komolyabb kiadóhoz, a lektor visszaküldené azzal, hogy „ez így túl abszurd, senki nem hiszi el". Pedig pontosan ez történik most Romániában. Van egy törvény — az úgynevezett integritási törvény —, amely két dolgot csinál egyszerre: kirúgja Dominic Fritzet, Temesvár polgármesterét a székéből azért a tettéért, amiért…

Elment a török vonat: ötven év várakoztatás után Ankara már nem kér Európából
Ötvenhárom év. Ennyi ideje várakozik Törökország az európai előszobában, és Recep Tayyip Erdoğan a hétvégén az Al Jazeerának végre kimondta, amit egy fél évszázados pofozkodás után nem is olyan meglepő hallani: „Az Európai Unió nem prioritás számunkra." Nem csapta be az ajtót — még mindig „gondolnak rá", ha beengedik, jó, ha nem, az is jó —, de a hangsúly eltolódott, és a kísérőmondat igazán…

Amire nincs terve a NATO-nak: mi lesz, ha Moszkva és Peking egyszerre üt?
Tizenöt éve nézte utoljára komolyan az amerikai hadsereg, mi történne, ha egyszerre kellene háborúznia Oroszországgal és Kínával. Mark Montgomery nyugalmazott ellentengernagy, aki évtizedek óta részvevője a nagy hadijátékoknak, katonai szimulációknak, egyetlen mondatban foglalta össze az akkori eredményt: „Nem ment valami jól." És azóta? Azóta, mondja Montgomery, minden egyes mutató, amelyik…