VIDEÓ

Savita Wagner német önkéntesként érkezett Ukrajnába, hogy segítsen az ország védelmében. A Kárpáti Szics önkéntes alakulat tagjaként szolgált, a hívójele a „Kígyó" volt. Elsősorban sebesültek mentésében vett részt, és a bajtársai szerint rendkívüli gyorsasággal és bátorsággal dolgozott a legveszélyesebb helyzetekben is.

A politikában akkor hangzanak el a legőszintébb mondatok, amikor valakinek már nincs vesztenivalója. Egy hivatalban lévő miniszter diplomatikus, egy leváltott miniszter viszont kimondja, ami van. Mihajlo Fedorov, Ukrajna augusztusban menesztett védelmi minisztere pontosan ezt tette egy augusztus 6-i élő adásban — és amit mondott, azt érdemes szó szerint megjegyezni, mert lerántja a leplet arról az

Kiemelt fenyegetést jelent Finnország számára, hogy Oroszország régi laktanyákat újít fel és tizenkilenc katonai létesítményt bővít az északnyugati régiójában, olyan infrastruktúrát hozva létre, amely az ukrajnai háború lezárását követően több tízezer katona befogadására lesz alkalmas. A legjelentősebb fejlesztések a Kola-félszigeti Pecsengában, a Murmanszk tartománybeli Kandalaksában és a karélia

Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az Orosz

Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba, amelye

Caolan Robertson neve aligha szorul bemutatásra azok előtt, akik figyelemmel követik az ukrajnai háborút – az Ugar olvasói előtt pedig végképp nem. Az áprilisi magyarországi választások idején Budapestről tudósított, de saját YouTube-csatornáján valójában évek óta egyetlen történetet mesél: Európa legnagyobb háborújáét. És nem kényelmes fotelből. Robertson rendre ott bukkan fel, ahol más újságíró

Traian Băsescu leült a Recorder „Outsider Politic" című műsorába, és bő egyórás interjúban vette végig a román válságot: miért esett neki a PSD Bolojannak, miért béna Nicușor Dan, miért nem meri megteremteni az előrehozott választás eszközét, miért „tehetséges sarlatán" Georgescu, és mit rontott el a NATO-csúcson Trump. A volt elnök szava súlyos — még akkor is, ha érdemes emlékezni rá, hogy ő maga

Van valami mélységesen igazságszolgáltató abban a képben, ahogy egy rezsim nem drámai összeomlással, hanem lassú, cseppfolyós szétmállással ér véget. Pankotai Lili friss videója pontosan ezt a pillanatot kapja el: azt a nem túl heroikus, sokkal inkább szánalmas fázist, amikor a hatalom emberei már nem harcolnak a hajóért, hanem sorban ugranak róla — ki-ki a maga mentőcsónakjába, lehetőleg minél pu

Ritka pillanat, amikor valaki a nemzeti együttműködés rendszerének (NER) belső gépezetéből ül be egy kamera elé, és nem sértődött vádbeszédet mond, hanem – helyenként önironikusan, helyenként kínosan kitérőzve – elmeséli, hogyan működött a rendszer belülről. A Válasz Podcastban Bódis András és Stumpf András vendége Kuna Tibor volt: az az ember, aki a 2010-es évek közepén a kormányzati kommunikáci

A távozást a sajtó sem hagyta kommentár nélkül. A 444 egyenesen egy pályaív-összefoglalóval búcsúztatta a volt külügyminisztert: „jachtozástól orosz hekkerekig, gödi gyártól a Lavrovval folytatott telefonokig – mindig volt miről kérdezni" azt a politikust, aki mostanra a Fidesz-frakcióból is kiszállt.

Sokat tudunk arról, hogyan ábrázolja az orosz propaganda az Ukrajna elleni háborút. Arról már jóval kevesebbet, hogy ez a gépezet országhatárokon átnyúlva, összehangoltan működik-e – vagy minden ország a maga módján kapja a moszkvai üzeneteket. Egy friss, a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával készült kutatás éppen erre a kérdésre keresi a választ, és az eredményt egy rövid videóban foglalja ös

Az oroszok látványosnak szánt felvételeket tettek közzé a robbanásról, rockzenére vágva, és természetesen azt állították, hogy katonai állásokat találtak el. A robbanás és az azt követő lökéshullám súlyos károkat okozott a képen látható lakóépületekben és templomban - az ukrán fél egyelőre nem közölt adatokat a támadás áldozatairól.

Mit szól a vagyonadóhoz Lakatos Péter, a Videoton vezérigazgatója, Magyarország 18. leggazdagabb embere?

Ki mondta, hogy egy polgármester ne beszélhetne másfél óráig szinte mindenről?

A háború sok mindenre kényszerítette Ukrajnát, drónnagyhatalommá válni is ezek egyike volt – most valami hasonló zajlik a megújuló energia terén is.

Volt miniszterelnököt bíróság elé citálni – elszámoltatás ez, vagy csak egy jó kis bosszúhadjárat polítikai köntösben?

Milyen tanulságokkal szolgált a Kárpátalja elleni legutóbbi orosz légitámadás, és mennyire kell félteni azokat, akik a régióban vállalnának önkéntes munkát?

Kövér László milliós pénzbírságokkal sújtotta a telefonozó képviselőket, akiknek Forsthoffer Ágnes most megkegyelmezett.

Idén sincs nyári uborkaszezon a világpolitikában: lángol Oroszország, az ukránok komolyan összefeszültek a lengyelekkel, és folynak a tárgyalások az iráni háború lezárásáról, miután Donald Trump véleményes győzelmet hirdetett – hadügyminisztere pedig megint a saját szövetségeseiket nyomasztja.

A Fidesznek szerinte vége: Dévényi István, a Magyar Hang munkatársa úgy látja, a bukott kormánypárt olyan megoldhatatlan dilemmába manőverezte magát, amelyből nincs kiút. Véleménye szerint az egykori miniszterelnökkel a pártnak esélye sincs a megújulásra – pedig a zűrös ügyek jó része még ki sem derült.