VIDEÓ

Szőcs Bernadette kifejezetten szórakoztató meccsei az asztalitenisz-világranglista élmezőnyében

Pláne a mindenkori középiskolás, az érzi, hogy valami nincs rendben A merengőhöz című verssel, a keletkezési körülményeivel.

Mi történne Oroszországgal, ha holnap véget érne az ukrajnai háború, mégpedig Vlagyimir Putyin feltételei szerint? Elvira Bary, a Szovjetunióban született író legújabb videójában nem azt próbálja végiggondolni, hogyan következhetne be egy ilyen orosz győzelem, hanem azt, mi történne utána. A moszkvai tűzijáték, a televíziós győzelmi beszédek és a „kollektív Nyugat” legyőzésének bejelentése ugyanis

Márki-Zay Péter szerint a Fidesz bukásával a kormányváltás megtörtént Magyarországon, a rendszerváltás azonban korántsem ért véget, mert ahhoz nem elég Orbán Viktort eltávolítani a hatalomból: azokat a politikai módszereket, intézményi reflexeket és populista technikákat is fel kell számolni, amelyek tizenhat év alatt az Orbán-rendszer működésének természetes részévé váltak. A hódmezővásárhelyi po

A román hírszerzés és a DIICOT szerint sikerült megakadályozni egy Oroszország által koordinált szabotázsakciót Románia területén. Egy negyvenéves, Romániában élő orosz állampolgárt vettek őrizetbe, aki február és július között katonai jellegű információkat gyűjtött, kommunikációs központokat, NATO-szövetségesek által használt román katonai bázisokat, védelmi intézmények épületeit és kritikus infr

Oroszország háborúja már régen nem csak Ukrajnáról szól. Nukleáris fenyegetések, szabotázsakciók, drónincidensek és más hibrid műveletek teszik próbára Európa biztonságát, miközben a NATO-nak és az európai államoknak egyre nehezebb meghúzniuk a határt a nyomásgyakorlás és a tényleges támadás között.

Ruff Bálint kancelláriaminiszter és miniszterelnök-helyettes hosszú, vágatlan interjút adott a Telexnek, amelyben a kormány első hónapjainak szinte valamennyi politikailag kényes ügyét érintették: a titkosszolgálatok átalakítását és az 1990 előtti ügynökakták nyilvánosságát, a NER idején titkosított kormányhatározatokat és több tízmilliárdos tanácsadói szerződéseket, Lázár János egykori külföldi ú

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a Klubrádióban arról beszélt, hogy a korrupció elleni fellépésben valóban történt fordulat, de az elszámoltatás tempóját nem lehet egyszerűen törvényi határidők lerövidítésével felgyorsítani. Szerinte a választás önmagában nem volt éles határvonal: a korrupcióval szembeni társadalmi apátia már 2024-ben, a kegyelmi botrány, Ma

Elvira Bary legújabb videója nem az orosz hadsereg hadműveleteiről, a front kilométereiről vagy az elfoglalt falvakról szól, hanem arról a gépezetről, amely folyamatosan új embereket termel az ukrajnai háború számára. Bary szerint jelenleg mintegy 720 ezer orosz katona szolgál az Ukrajna elleni háborúban, és arra keresi a választ, kik ezek az emberek, mi viszi őket a toborzóirodákba, valóban elhis

Az Észak-Kaukázusról a térséget kevésbé ismerő nézőnek valószínűleg néhány egymástól elszakadt kép jut eszébe: Habib Nurmagomedov, a dagesztáni veretlen UFC-bajnok; Ramzan Kadirov, a fegyveresei között pózoló csecsen vezető, aki rendszeresen hangoztatja Vlagyimir Putyin iránti hűségét; a beszláni iskolai túszdráma; esetleg a bostoni maraton elleni merénylet, amelyet egy csecsen családból származó

Vitalie Cojocari vendége volt Anatol Șalaru, Moldova korábbi védelmi minisztere, akivel az orosz hibrid hadviseléstől és az Európában végrehajtott vagy előkészített szabotázsakcióktól kezdve a cobasnai lőszerraktáron és egy esetleges újabb orosz mozgósításon keresztül egészen az ukrajnai háború katonai és belpolitikai helyzetéig jut el a beszélgetés. Șalaru több ponton keményen fogalmaz, és az int

Miért nem pusztán humanitárius kérdés Ukrajna támogatása, hanem egész Európa biztonságának ügye? Mit jelent mindez Magyarország és a kárpátaljai magyarok szempontjából, és miért lehet éppen Ukrajna európai integrációja az egyik feltétele annak, hogy a kárpátaljai magyarságnak húsz-huszonöt év múlva is legyen jövője?

Reggel 6 óra 28 perckor egy kereskedelmi hajó jelzést adott le: valami sodródik a vízen. Néhány órával később két román F-16-os körözött a Fekete-tenger fölött, majd a fedélzeti gépágyújával szétlőtt egy robbanóanyaggal megpakolt tengeri drónt — pár száz méterre attól a fúrótoronytól, ahol több száz ember dolgozott. Ez már nem a Duna-delta fölött „eltévedt" Geran-drónok kategóriája, mert ez Románi

Savita Wagner német önkéntesként érkezett Ukrajnába, hogy segítsen az ország védelmében. A Kárpáti Szics önkéntes alakulat tagjaként szolgált, a hívójele a „Kígyó" volt. Elsősorban sebesültek mentésében vett részt, és a bajtársai szerint rendkívüli gyorsasággal és bátorsággal dolgozott a legveszélyesebb helyzetekben is.

A politikában akkor hangzanak el a legőszintébb mondatok, amikor valakinek már nincs vesztenivalója. Egy hivatalban lévő miniszter diplomatikus, egy leváltott miniszter viszont kimondja, ami van. Mihajlo Fedorov, Ukrajna augusztusban menesztett védelmi minisztere pontosan ezt tette egy augusztus 6-i élő adásban — és amit mondott, azt érdemes szó szerint megjegyezni, mert lerántja a leplet arról az

Kiemelt fenyegetést jelent Finnország számára, hogy Oroszország régi laktanyákat újít fel és tizenkilenc katonai létesítményt bővít az északnyugati régiójában, olyan infrastruktúrát hozva létre, amely az ukrajnai háború lezárását követően több tízezer katona befogadására lesz alkalmas. A legjelentősebb fejlesztések a Kola-félszigeti Pecsengában, a Murmanszk tartománybeli Kandalaksában és a karélia

Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az Orosz

Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba, amelye

Caolan Robertson neve aligha szorul bemutatásra azok előtt, akik figyelemmel követik az ukrajnai háborút – az Ugar olvasói előtt pedig végképp nem. Az áprilisi magyarországi választások idején Budapestről tudósított, de saját YouTube-csatornáján valójában évek óta egyetlen történetet mesél: Európa legnagyobb háborújáét. És nem kényelmes fotelből. Robertson rendre ott bukkan fel, ahol más újságíró

Traian Băsescu leült a Recorder „Outsider Politic" című műsorába, és bő egyórás interjúban vette végig a román válságot: miért esett neki a PSD Bolojannak, miért béna Nicușor Dan, miért nem meri megteremteni az előrehozott választás eszközét, miért „tehetséges sarlatán" Georgescu, és mit rontott el a NATO-csúcson Trump. A volt elnök szava súlyos — még akkor is, ha érdemes emlékezni rá, hogy ő maga