Orosz tudományos csereprogram: drón az akadémiára, menekülés az ablakon át

Orosz drón csapódott hétfőn az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia egyik központi kijevi épületébe. Az épület lángba borult, a bent rekedt emberek közül többen az ablakokon keresztül menekültek ki, hogy ne elevenen égjenek el. Az áldozatok számáról egyelőre nincs pontos adat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte: Oroszország megkapja a választ a támadásra, és valódi következményeket kell éreznie.

Tiszta szerencse, hogy korábbi és jövőbeni civilgyilkosságai mellett Oroszország már nemcsak békét, hanem tudományos csereprogramot is kínál Ukrajnának, túlélőtanfolyammal egybekötve. Az orosz fél küldi a robbanóanyagot, az ukrán tudósok pedig a gyakorlatban tanulmányozhatják, hogyan lehet egy lángoló épületből az ablakon keresztül kijutni. Így néz ki a Kreml értelmezésében a kulturális és tudományos együttműködés. A drón közvetlenül az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia épületét találta el Kyiv központjában, a támadás után tűz ütött ki, a helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a mentők és a tűzoltók. A közzétett felvételeken emberek láthatók, amint az ablakokon keresztül próbálják elhagyni az égő épületet. Nem katonai támaszpontot, nem rakétagyárat és nem lőszerraktárt ért találat, hanem egy tudományos intézményt. Oroszország persze hamarosan bizonyára megtalálja majd azt a nézőpontot, amelyből a mikroszkóp, a könyvtár és a kutatószoba közvetlen veszélyt jelentett Moszkva biztonságára, ha pedig nagyon megszorul a magyarázatgyár, előkerülhet a szokásos készlet: az épületben biztosan nyugati zsoldosok, NATO-tábornokok, biológiai fegyverekkel felszerelt harci szúnyogok vagy titkos ukrán atomprogram működött.

Aztán néhány nap múlva már csak arról beszélnek majd az orosz televízióban, hogy az ukránok saját magukat bombázták le, esetleg a légvédelem egyik rakétája fordult vissza, vagy az egész támadást Zelenszkij rendezte meg, hogy pénzt kérhessen a Nyugattól. Moszkva propagandistái számára a valóság csupán kellemetlen alapanyag, amelyet addig kell gyúrni, amíg ki nem jön belőle, hogy az agresszor az áldozat, az áldozat pedig saját maga ellen követett el háborús bűnt.

Volodimir Zelenszkij a támadás után kijelentette:

„Oroszország ezért egészen biztosan választ kap. Ukrajna minden partnerének látnia kell ebből a terrorból, ezekből a támadásokból, hogy Ukrajna támogatása az emberi élet támogatását jelenti, és hogy a terrorizmust soha, sehol nem szabad normalizálni. Oroszországnak felelnie kell mindezért, és valódi következményeket kell éreznie.”

Ebben kivételesen nincs mit túlbonyolítani. Egy ország, amely rendszeresen lakóházakat, kórházakat, iskolákat, energetikai létesítményeket, szerkesztőségeket és most már tudományos intézményeket is támad, nem békét keres, hanem azt vizsgálja, meddig mehet el következmények nélkül. Minden elmaradt válasz, minden újabb „mély aggodalom”, minden fogatlan közlemény és minden olyan nyugati felszólítás, amely az áldozattól kér önmérsékletet, újabb meghívó a következő támadásra. Kijev közben éppen azért fejleszt új elfogórendszereket, mert az orosz légitámadások mindennapossá váltak, Moszkva pedig egyre gyorsabb és nehezebben lelőhető drónokat vet be. Szeptemberben több mint kétezer orosz drónt és 136 rakétát indítottak Ukrajna ellen; a támadásokban civilek és gyerekek százai haltak vagy sebesültek meg. Oroszország ismét bemutatta, milyen békét kínál Ukrajnának: lángoló tudományos akadémiát és ablakon menekülő embereket. Most már valóban ideje lenne, hogy a válasz olyan legyen, amitől nem az ukrán tudósok alatt ég a padló, hanem a világ segglyukállamának háborús gépezete alatt kezd remegni a föld.

Ugar