Moszkva már a román gázmezőnél tapogatózik - a román hadsereg lelőtte az orosz tengeri drónt

Reggel 6 óra 28 perckor egy kereskedelmi hajó jelzést adott le: valami sodródik a vízen. Néhány órával később két román F-16-os körözött a Fekete-tenger fölött, majd a fedélzeti gépágyújával szétlőtt egy robbanóanyaggal megpakolt tengeri drónt — pár száz méterre attól a fúrótoronytól, ahol több száz ember dolgozott. Ez már nem a Duna-delta fölött „eltévedt" Geran-drónok kategóriája, mert ez Románia legnagyobb energetikai beruházása, a mi gázunk, a mi embereink, és egy úszó bomba, amely odáig elment.

Radu Miruță védelmi miniszter szerint a parti őrség reggel jelezte, hogy egy tengeri drón sodródik pár száz méterre a Neptun Deep gázkitermelési munkálataitól — Románia kizárólagos gazdasági övezetében, nyolcvan tengeri mérföldre Konstancától keletre. A minisztériumban azonnal parancsnoki sejtet állítottak fel, amely NATO-szinten kérte, hogy a parancsnokságot a Román Hadsereg vegye át. Az elemzések után, az államfővel egyeztetve megszületett a döntés: meg kell semmisíteni. „A platformon dolgozó néhány száz ember életének védelme és a kritikus infrastruktúra biztosítása érdekében" — fogalmazott a miniszter. Két F-16-ost emeltek a levegőbe tűzparancssal, az egyik célba vette és a fedélzeti gépágyújával eltalálta a drónt. „A drón megsemmisült. Robbanóanyaggal volt megpakolva" — közölte Miruță. A haditengerészet tűzszerész csapata ezután indult a helyszínre ellenőrzésre; a művelet a hírek szerint még folyamatban van.

Miruță ugyanakkor közölte, hogy a nemrég létrehozott közvetlen kommunikációs csatornán keresztül hivatalos megerősítést kapott az ukrán féltől, hogy a drón nem ukrán eredetű. Ez a mondat nem véletlenül hangzott el elsőként, pontosan tudjuk, mi következett volna: az orosz nagykövetség és a hazai visszhangjai azonnal rázendítettek volna, „biztos ukrán volt, provokáció, hamis zászló". Bukarest most elébe ment ennek — és ez, valljuk meg, tanulság a többi fővárosnak is. Nicușor Dan államfő gratulált a hadseregnek és a pilótáknak, valamint a parti őrségnek a gyors jelzésért. „Egy versenyfutás volt az idővel, amelyben a nulladik prioritás a platformon dolgozó emberek életének védelme volt" — írta, majd hozzátette a lényeget: „A legnagyobb határozottsággal ítélem el az ilyen felelőtlen incidensek elszaporodását az Orosz Föderáció részéről."

Miért épp a Neptun Deep?

Aki ismeri a projektet, annak nem kell magyarázni, miért nem véletlenszerű a célpont. A Neptun Deep a Romgaz és az OMV Petrom közös vállalkozása, és a román energiaszektor legnagyobb beruházása az elmúlt évtizedekben: tíz kút a Pelican Sud és a Domino mezőkön, három tenger alatti kitermelőrendszer, gyűjtővezetékek, egy tengeri platform, egy gázvezeték Tuzláig és egy gázmérő állomás. Ez az a projekt, amely Romániát a Fekete-tenger térségének jelentős gázexportőrévé teheti — és amely épp azt csökkentené drasztikusan, ami Moszkvának a legfontosabb fegyvere maradt Európában: az orosz energiafüggőséget. Nem véletlen, hogy egy nemrég az amerikai Kongresszus elé került jelentés Romániát Oroszország politikai hadviselési kampányainak elsődleges célpontjaként azonosította — kifejezetten kiemelve a kritikus infrastruktúrát és az offshore energiaforrások fejlesztését. Vagyis a mai drón nem elszigetelt baleset, hanem egy dokumentált stratégia része. Az orosz üzenet egyszerű: építhetitek ezt a gázmezőt, de tudjátok, hogy a kezünk odaér.

Van a történetnek azonban egy nyugtalanító részlete, amelyre a G4Media kommentelői is azonnal rátapintottak, és amely valószínűleg pontosabb, mint bármilyen hivatalos nyilatkozat. Ha a drón tényleg pár száz méterre volt a platformtól, akkor bőven lett volna ideje becsapódni, mielőtt az F-16-osok odaérnek. Vagyis vagy meghibásodott, vagy sodródott (a védelmi minisztérium hivatalos közleménye kifejezetten „sodródó, kis méretű tengeri drónról" ír), vagy — és ez a legvalószínűbb — nem is a platform elpusztítása volt a cél, hanem pontosan az, ami történt: megnézzék, mennyi idő alatt reagál Románia. Hogy ki adja a parancsot. Hogy megkéri-e a NATO-t, vagy magától lő. Hogy mennyi idő telik el az első jelzéstől a tüzelésig. Ez ugyanaz a küszöbkeresés, amelyről a román légtérsértések kapcsán már írtunk: „Oroszország azt keresi, milyen küszöbtől reagál Románia." Ma megkapta a választ — és a válasz, most az egyszer, gyors és határozott volt.

Csakhogy!

Egy sodródó drónt le lehet lőni gépágyúval, de aki ma reggel elindította, az most épp a stopperóráját nézi, és jegyzetel: ennyi idő telt el, ez a parancsnoki lánc, ezek voltak a lépések. A következő már nem fog sodródni. Ahogy Bukarestben és Brüsszelben is tudják — vagy tudniuk kellene —, a Neptun Deepnek nem szerencsére van szüksége, hanem állandó védelemre, mert egy fúrótorony, amelyen több száz ember dolgozik, nem várhatja meg minden alkalommal, hogy időben felszálljanak a vadászgépek.

Ugar