KOGNITÍV HÁBORÚ

Van egy pillanat minden alkudozásban, amikor a gyengébbnek hitt fél hirtelen felismeri, hogy valójában az egész asztalon rajta tartja a kezét. Irán most épp ilyen pillanatban van. Miközben a világ energiaárai a Hormuzi-szoros bénultsága miatt emelkednek, Teherán szombaton nyilvánosságra hozott egy hosszú követeléslistát arról, mit kell az Egyesült Államoknak teljesítenie ahhoz, hogy a szoros újra

Oroszországban szeptember 17. és 20. között tartják a Duma-választásokat — az elsőt a teljes körű ukrajnai invázió kezdete óta, és minden jel arra utal, hogy a kimenetel jóval a szavazás előtt eldől. Putyin biztonsági szolgálatai ugyanis épp azon dolgoznak, hogy elszabotálják a háborúellenes ellenzék minden kísérletét arra, hogy pozíciót szerezzen.

Van a diplomáciában egy műfaj, amelyben maga a helyszín az üzenet. Amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton először tette be a lábát Belgrádba — Moszkva egyik utolsó európai barátjának a fővárosába —, a látogatás konkrét eredményei másodlagossá váltak ahhoz a szimbolikus gesztushoz képest, amit maga a megjelenés jelentett. Egy ukrán tisztségviselő nem is köntörfalazott: a látogatás „pofon

Amikor egy tekintélyelvű rendszer meggyengül, a vezetője jellemzően nem enged a szorításon, hanem még jobban ráhúzza. Pontosan ez történik most Oroszországban. A Kremlhez közeli forrásokra épülő Bloomberg-értesülés szerint Vlagyimir Putyin egyre inkább a titkosszolgálatra, az FSZB-re bízza az ország irányítását — miközben az orosz társadalomban csökken a hit a háború sikerében, a gazdaság küszködi

Van egy régi igazság a hatalomról: aki a nagy ellenféllel szemben alulmarad, az szívesen keres magának egy kisebbet, akin megmutathatja, hogy még mindig erős. Marco Rubio amerikai külügyminiszter pénteki fenyegetése Kuba irányába pontosan ilyen gesztus. A szavak kemények, a póz magabiztos — de a háttér árulkodó: ugyanaz az Amerika mutogatja most az izmait a Karib-tenger legszegényebb szigete előtt

Van egy törvény, amelyről hónapok óta azt írják, hogy „térdre kényszerítheti" az orosz hadsereget, pénteken pedig végre átment az amerikai Szenátuson, elsöprő többséggel. A kérdés csak az, hogy egy ilyen, papíron valóban ütős jogszabály a gyakorlatban mennyit ér, ha a végrehajtása annak a Trumpnak a kezében marad, aki hónapokig épp maga blokkolta. Nézzük meg alaposan, mit tartalmaz a csomag, és mi

Volt egy pillanat ezen a héten, amikor Európa a szakadék mélyére nézett — és aztán úgy tett, mintha nem látott volna semmit. Augusztus 5-én éjjel, nem sokkal éjfél előtt egy Semtexszel megpakolt drón lebegett a lipcse/hallei repülőtér tiltott zónájában, két ukrán Antonov teherszállító gép között. Hogy nem lett belőle tömegmészárlás, az egyetlen dolognak köszönhető: a gyújtószerkezet hibás volt. Ne

Van egy fegyver, amely nem robban látványosan, mégis a világ legszegényebb részein szedi az áldozatait. Nem csak Kijevben vagy Odesszában öl, hanem Kairó, Beirút vagy a Száhel-övezet piacain — ott, ahol egy kenyér ára dönt élet és éhezés között. Ez a fegyver a búza, pontosabban annak hiánya, amelyet Oroszország most tudatosan állít elő azzal, hogy hetek óta módszeresen lövi Ukrajna fekete-tengeri

Van egy régi diplomáciai igazság: a szövetségek nem a barátságból, hanem a félelemből születnek. Amikor pedig három olyan hatalom áll össze egyetlen védelmi ernyő alá, amelyek évtizedeken át külön utat jártak, akkor érdemes feltenni a kérdést: mitől félnek annyira, hogy legyűrjék a köztük lévő ellentéteket? A pénteken Mekkában aláírt háromoldalú védelmi egyezmény pontosan ilyen pillanat — és a vá

A politikában akkor hangzanak el a legőszintébb mondatok, amikor valakinek már nincs vesztenivalója. Egy hivatalban lévő miniszter diplomatikus, egy leváltott miniszter viszont kimondja, ami van. Mihajlo Fedorov, Ukrajna augusztusban menesztett védelmi minisztere pontosan ezt tette egy augusztus 6-i élő adásban — és amit mondott, azt érdemes szó szerint megjegyezni, mert lerántja a leplet arról az

Van két hír Észak-Koreából, amelyek első pillantásra nem tartoznak össze — az egyik a kiberbűnözésről szól, a másik a hagyományos fegyvercsörtetésről —, valójában azonban ugyanannak az éremnek a két oldala. Az egyik oldalon Phenjan csendben, ügynökök hadával lopja a világ pénzét, hogy fenntartsa a maga bilifrizurás dinasztiáját; a másikon hangosan fenyegetőzik, valahányszor egy szomszéd védekezni

Van egy réteg az orosz hibrid hadviselésben, amely nem robban, nem lángol, és nem kerül a címlapokra — mert épp az a lényege, hogy észrevétlen maradjon. Miközben a lipcsei bombás drón vagy a Telegramon toborzott gyújtogatók nagy zajt csapnak, a Kreml legkifinomultabb fegyverei csendben dolgoznak: egy szállodai wifi bejelentkezőképernyőjén, egy ártalmatlannak tűnő „frissítse a böngészőjét" felugró

Van egy visszatérő koreográfiája annak, ahogy Pavel Durov, a Telegram alapítója egyszerre válik a Kreml célpontjává és a nyugati szabadságeszme mártírjává. Az elmúlt hetekben ez a koreográfia két új felvonással bővült: Moszkva nemzetközi körözést adott ki ellene, majd az alkalmazása néhány órára eltűnt az Apple App Store-jából világszerte. Érdemes a két eseményt külön-külön szemügyre venni — és f

Külön-külön mindegyik „incidens", együtt viszont hadjárat - így szoktuk bemutatni azt a kegyetlen valóságot, ami Oroszország felől érkezik. Eddig ez a mi olvasatunk volt, személy szerint a háború kitörése óta két dolgot biztosan írok, mondok: Moszkva meg fog támadni egy NATO-tagállamot és Putyin le fogja dobni az atombombát, persze a diplomáciai óvatosság nyelvén beszélők pedig legyintettek rá, ho

Orosz dezinformációs hálózatok aktív kampányba kezdtek, hogy beavatkozzanak a 2027 áprilisában esedékes francia elnökválasztásba – írja a Meduza.

Románia Ukrajnával közösen tárgyal egyéni fegyverzet (kézifegyverek) beszerzéséről az uniós SAFE védelmi program keretében — közölte a miniszterelnöki kancellária a G4Media megkeresésére. A háttérben egy kínos román mulasztás áll: az egyéni szerződés aláírására szabott uniós határidő lejárt, és most az egyetlen esély, hogy a több mint 800 millió eurós SAFE-finanszírozás ne vesszen el, egy Ukrajnáv

A helyszín nem véletlen. A lipcse-hallei repülőtér az ukrán Antonov légitársaság európai bázisa — az orosz invázió kezdete óta ide települtek át a hatalmas An-124-es teherszállítók, amelyek a nyugati katonai segélyek, a humanitárius szállítmányok és a kereskedelmi teherforgalom kulcsszereplői egész Európában. A támadás idején négy ukrán Antonov gép állt a kifutón, a célzott zóna közelében. Az egyik gép oldalán a „Be Brave Like Kherson" (Légy bátor, mint Herszon) felirat volt olvasható — utalás az orosz csapások által sújtott ukrán régióra. Ráadásul a reptér nemcsak ukrán bázis: a NATO és a német hadsereg is használja katonai szállításra, egyben a DHL egyik fő csomópontja is. Az ukrán gépek jelenléte pedig arra utal, hogy a reptér a Kijevnek szánt fegyverszállítmányok tranzitpontja is lehet. Vagyis pontosan az a fajta stratégiai idegközpont, amelynek megbénítása közvetlenül sújtaná Ukrajna nyugati utánpótlását.

A 63 éves Halina Tiscsenkót egy orosz katona a saját otthonában, gépfegyverrel fenyegetve megerőszakolta. Ezután meztelenül kivezette az utcára, és arra kényszerítette, hogy a fagyban gyalogoljon.

Valerij Zaluzsnij, Ukrajna egykori főparancsnoka, jelenlegi londoni nagykövete kijelentette: nem hiszi, hogy Ukrajna valaha is csatlakozni fog a NATO-hoz. A nyilatkozat egy euroatlanti integrációról szóló vitán hangzott el, az ukrán nagykövetek kijevi általános értekezletén, augusztus 3-án — és rögtön vihart kavart.

Ukrajna 2026-ban mindössze harmadát kapta meg annak a légvédelmi rakétamennyiségnek, amelyet a szövetségesek tavaly szállítottak — jelentette be szerdán Volodimir Zelenszkij elnök, a Mediafax szerint, miközben Oroszország fokozta a csapásait Kijev és a megszállt területek civil lakossága ellen. Zelenszkij hangsúlyozta: az elfogórakéta-szállítások csökkenése nem átmeneti jelenség, hanem tendencia,