November 10–11-én újra tárgyal Ukrajna és Oroszország, Washington előtte az európaiakkal egyeztet

Február óta először ülhet ismét egy asztalhoz Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok, miután Steve Witkoff amerikai különmegbízott bejelentette, hogy november 10–11-én Abu-Dzabiban folytatják a háromoldalú tárgyalásokat. A napirenden a háború lezárása, a harcok enyhítése, humanitárius intézkedések és a háború utáni biztonsági megállapodások szerepelnek, az amerikai tárgyalók pedig még ezen a héten Brüsszelbe mennek, hogy Ukrajna biztonsági garanciáiról és újjáépítéséről az európai szövetségesekkel is egyeztessenek.

Witkoff munkaszintű tárgyalásokat jelentett be, vagyis Abu-Dzabiban a küldöttségeknek el kellene jutniuk odáig, hogy egy későbbi vezetői találkozón már konkrét javaslatokról lehessen beszélni. A Reutersnek nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint Washingtont várhatóan Witkoff és Jared Kushner képviseli, a két másik delegáció névsoráról viszont az idézett beszámolók egyelőre nem közöltek részleteket. A helyszínt és a két napot maga Witkoff nevezte meg az X-en, ahol azt írta, hogy a kijevi, az oslói és a szentpétervári egyeztetéseken elért eredményekre akarnak építeni.

Moszkva már az október 21-i szentpétervári találkozó után jelezte, hogy hajlandó visszatérni a háromoldalú tárgyalásokhoz. Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója akkor arról beszélt, hogy az orosz elnök elvben beleegyezett a tárgyalások újraindításába, és Moszkva arról akar egyezkedni, milyen biztonsági garanciákat kaphat Oroszország, mert szegények félek, azért ölnek meg mindenkit minden szomszédjukban. Volodimir Zelenszkij üdvözölte a tárgyalások felújítását, és azt mondta, a cél a háború befejezése, valamint egy vezetői találkozó előkészítése, később november 10-ét is lehetséges időpontként említette, hozzátéve, hogy a közel-keleti eszkaláció még keresztülhúzhatja a menetrendet.

Az Abu-Dzabi előtti brüsszeli fordulón Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, az Európai Unió és a NATO képviselőivel tárgyalnak az amerikaiak. Az újjáépítés támogatása mellett arról lesz szó, milyen garanciák védhetnék Ukrajnát egy újabb orosz támadástól, és milyen szerepet vállalnának ebben az európai szövetségesek. Kijiv régóta ragaszkodik az ilyen garanciákhoz, Witkoff közlése azonban egyelőre csak azt rögzíti, hogy tárgyalni fognak róluk, arról pedig még nincs nyilvános megállapodás, hogy ki, milyen eszközökkel és milyen feltételek mellett lépne közbe, ha Oroszország ismét támadna.

A területi kérdésben továbbra is messze áll egymástól a két fél. Moszkva azt követeli, hogy Ukrajna fogadja el az erővel elfoglalt területek orosz bekebelezését, Zelenszkij viszont következetesen elutasítja, hogy Kijev ezt elismerje. Az Axios szerint a Fehér Ház abban bízik, hogy az orosz dízel értékesítését sújtó szankciók enyhítése után Putyin hajlandó lesz engedni, a lap ugyanakkor úgy látja, Moszkva eddigi egyetlen látható engedménye az, hogy ismét leül tárgyalni. Közben Oroszország folytatja az ukrán városok és az energiarendszer bombázását, szokásához híven nem kímélve a civileket, gyerekeket vagy kórházakat sem, miközben Donald Trump az utóbbi időben Kijivre helyezett nagyobb nyomást, hogy jusson megállapodásra.

A korábbi fordulókon sikerült fogolycserékről megállapodni, és a humanitárius ügyek most is szerepelnek a napirenden, a november 10–11-i találkozón így akkor is születhetnek konkrét döntések, ha a területek sorsáról és a biztonsági garanciákról még nem jutnak dűlőre. Arról viszont egyelőre egyik fél sem számolt be, hogy az új időpont kitűzésével együtt közeledtek volna az álláspontok abban, milyen feltételekkel állnának le a harcok.

Ugar