Pánik a MAGA-ban: „Egyszerűen legyalulnak minket”

A Demokrata Párt a keddi amerikai félidős választáson a képviselőházat és a szenátust is visszaszerezte, így Donald Trump hivatali idejének utolsó két évében mindkét kamarában ellenzéki többséggel kell szembenéznie. A szenátusban a demokraták kedd késő este érték el a többséget, a képviselőház demokrata győzelmét pedig a CBS News, az NBC News, a CNN és a Decision Desk HQ jelezte előre. A CNN szerint az elmúlt ötven évben csak kétszer fordult elő, hogy egyetlen választáson mindkét kamarában gazdát cserélt a többség.

Ezt a szenátusi többséget már aligha lehet visszafordítani:

Selected image

Eddig hét szenátusi körzetben fordítottak a demokraták:

Selected image

Trump: bezzeg, ha én lettem, volna a szavazólapon, akkor fölényesen győzünk

Trump nem hazudtolta meg magát: miután korábban többször is kijelentette, hogy a félidős választás róla szól, és arra buzdította a republikánusokat, hogy úgy szavazzanak, mintha ő is szerepelne a szavazólapon, a vereség láttán hirtelen eszébe jutott, hogy mégsem indult.

– írta saját közösségi oldalán, a Truth Socialön, a Mediafax beszámolója szerint.

Naná, a történelmi buktát így is ki lehet magyarázni.

Halál előtti pánik a MAGA-ban: „Egyszerűen legyalulnak minket”

A republikánus választási vereség után Donald Trump legelszántabb támogatói közül is többen az elnököt tették felelőssé a kudarcért. A Daily Mail beszámolója szerint a jobboldali véleményvezérek a megélhetési költségeket, a magas benzinárakat és az iráni háborút emlegették, miközben Trump azzal védekezett: ő nem szerepelt a szavazólapon. A kampányban még arra kérte a híveit, hogy úgy szavazzanak, mintha szerepelne.

Ben Shapiro, a The Daily Wire meghatározó jobboldali kommentátora már az eredmények érkezése közben kimondta: „Egyszerűen legyalulnak minket.” Amikor Texasban, Dél-Karolinában és Kansasben is demokrata győzelmek körvonalazódtak, arra figyelmeztetett, hogy ezek mélyen republikánus államok, ezért a történteket nem lehet pusztán a jelöltek gyengeségével megmagyarázni. Szerinte az elnökséggel szembeni általános elégedetlenség söpörte el a republikánusokat.

Trump éppen az ellenkező magyarázatba kapaszkodott. A Truth Socialön azt írta: ha ő is indult volna, földcsuszamlásszerű győzelmet aratnak. A Fox Newsnak adott telefonos interjújában pedig az iráni háború gazdasági következményeiről beszélt. Úgy vélte, az amerikaiak támogatják, amit Iránnal tesz, de a magasabb benzinárakkal járó kezdeti terheket már nem akarták vállalni.

A lapnak nyilatkozó egyik fehér házi tisztviselő szintén a jelölteket hibáztatta, és azt állította, Trump többet tett a népszerűsítésükért, mint ők saját magukért. Azt jósolta, hogy a demokrata szavazók megbánják döntésüket, amikor az iráni konfliktus rendezése után csökkennek az üzemanyagárak. A háború bírálata közben a Trumpot támogató médiában is előtérbe került. Matt Walsh az elmúlt legalább két évtized legnagyobb politikai baklövésének nevezte az iráni háborút, és az „Amerika az első” elv megbocsáthatatlan elárulásaként értékelte. Sean Hannity, Trump egyik leghűségesebb televíziós támogatója ugyancsak a háborút és a magas benzinárakat nevezte a vereség meghatározó tényezőjének, bár magát a katonai fellépést továbbra is védelmezte.

Marjorie Taylor Greene, az elnök egykori közeli szövetségese ennél szélesebb vádiratot fogalmazott meg. Szerinte Trump legnagyobb árulása az volt, hogy megtette mindazt, aminek az elkerülését megígérte. Úgy értékelte: támogatói pénzt, időt és politikai bizalmat adtak neki, az elnök azonban a gazdag donorok, a technológiai milliárdosok, a külföldi országok és a külföldi háborúk érdekeit szolgálta. Thomas Massie republikánus politikus hasonló következtetésre jutott. Szerinte a választók a megszegett ígéretekért büntették meg a pártot. Úgy fogalmazott: a republikánusoknak az amerikaiakat kellett volna előtérbe helyezniük, elkerülniük egy újabb háborút, és felelősségre vonniuk a szexuális emberkereskedelem elkövetőit. Chris Christie volt New Jersey-i kormányzó, aki korábbi szövetségesből Trump jobboldali bírálójává vált, az ABC News műsorában már a Trump-korszak végét hirdette. Különösen Greg Abbott texasi kormányzó vereségét tartotta súlyos jelzésnek.

Mások kevésbé az okokat keresték. Laura Loomer apokaliptikus bejegyzésben Amerika végét és az amerikai álom halálát jelentette be, majd a demokratákat kommunistákkal és dzsihadistákkal azonosító vádakat sorolt. Elon Musk iróniával reagált: azzal viccelődött, hogy ezúttal nem működtek a választásokat befolyásoló űrlézerei. Kristi Noem volt belbiztonsági miniszter pedig azt a magyarázatot osztotta meg, hogy a Trump-kormányzat az első évben túlságosan sikeres volt. Scott Jennings, a CNN ismert republikánus kommentátora ennél jóval közvetlenebbül fogalmazott: országos elverésnek nevezte az eredményt, amelynek legközvetlenebb okát a megélhetési költségekben és a benzinárakban látta.

Alaphír:

A szenátusban a demokratáknak nettó négy helyet kellett szerezniük, és jóval többet hódítottak el. Az AP összesítése szerint Roy Cooper volt kormányzó Észak-Karolinában, James Talarico Texasban Ken Paxton ellen, Annie Andrews Dél-Karolinában, Sherrod Brown Ohióban Jon Husted ellen, Adam Hamilton Kansasban Roger Marshall szenátor ellen, Josh Turek pedig Iowában Ashley Hinson ellen győzött. Hamilton 1932 óta az első demokrata, akit Kansas a szenátusba küldött, Talarico pedig a ciklus legdrágább versenyében győzött úgy, hogy a republikánusok jóval többet költöttek. Maine-ben Troy Jackson legyőzte Susan Collins republikánus szenátort, ezzel a demokraták legalább hét republikánus helyet szereztek meg.

A demokraták saját helyeiket is megvédték. Jon Ossoff Georgiában újraválasztották, Chris Pappas New Hampshire-ben John Sununu volt szenátort győzte le, Minnesotában pedig Peggy Flanagan Michele Tafoya ellen tartotta meg a helyet. Chuck Schumer, aki várhatóan a szenátus többségi vezetője lesz, azt mondta: minden várakozás ellenére megnyerték a szenátust, az amerikaiaknak pedig azt üzente, hogy jön a segítség. John Thune republikánus többségi vezető kiállt az elmúlt évek munkája mellett, és arra figyelmeztetett, hogy a demokraták megpróbálhatják lebontani az eredményeiket.

A képviselőházban a demokratáknak mindössze nettó három helyet kellett nyerniük, és a becslések jóval nagyobb többséget jeleznek. Az MS NOW és a CNBC választási részlege legalább 245 demokrata mandátummal számol, az NBC News pedig legalább 255-tel, ami nagyjából 75 fős többséget jelentene. A demokraták Pennsylvaniától Nebraskán és Kentuckyn át Wisconsinig sorra hódították el a billegő körzeteket: Scranton polgármestere, Paige Cognetti legyőzte Rob Bresnahan republikánus képviselőt, Nebraska 2. körzetében Denise Powell, Kentucky 6. körzetében Zach Dembo nyert. Floridában a CNN szerint a latin-amerikai származású szavazók jelentős része is a demokraták felé fordult.

Hakeem Jeffries kisebbségi vezetőt újraválasztották, és ha a demokraták őt jelölik, ő lehet az Egyesült Államok első fekete házelnöke. Nancy Pelosi volt házelnök szerint a választók megtörték a republikánusok washingtoni hatalmi monopóliumát, és visszaállították az alkotmányos ellensúlyt egy olyan elnökkel szemben, aki szerinte úgy kormányzott, mintha nem is kellene ilyen. A választás történelmi eredményt hozott a kormányzói posztokon is: Georgiában Keisha Lance Bottoms lesz az első fekete női kormányzó az Egyesült Államokban.

Az elemzők szerint a demokrata győzelmet főként a megélhetési költségek miatti elégedetlenség hajtotta, amelyet az iráni háború és Trump vámjai is súlyosbítottak. A CBS közvélemény-kutatása szerint a választók mintegy 60 százaléka mondta, hogy az elnök is szerepet játszott abban, kire szavazott a képviselőházi versenyben. A demokrata képviselőház idézési és vizsgálati jogkört kap, a szenátus pedig sokkal nagyobb beleszólást az elnöki és bírói kinevezésekbe.

Az új Kongresszus januárban áll fel, addig a régi összetétel ülésezik. A The Hill szerint Thune-nak most el kell döntenie, hogy a hátralévő hetekben minél több Trump-jelöltet erősít-e meg, vagy a védelmi minisztérium finanszírozását biztosító költségvetési csomagra koncentrál. A pontos mandátumszámok még nem véglegesek, mert több szoros versenyben folyik a szavazatszámlálás.

Ugar

Tetszett a cikk?

Támogassa a munkánkat egy kis adománnyal

Biztonságos fizetés Stripe-on keresztül • Min. 2 EUR

Gesta-ajánló:

Az "arab RMDSZ" alakíthat kormányt Izraelben

Az "arab RMDSZ" alakíthat kormányt Izraelben

Gadi Eisenkotot javasolja kormányfőnek a Benjamin Netanjahu leváltására készülő négy izraeli ellenzéki párt, miután vezetőik kedden megállapodtak abban, hogy megkezdik a tárgyalásokat egy nemzeti szükségkormány megalakításáról. A múlt keddi választáson Netanjahu tömbje elvesztette a többségét, Eisenkot szövetségének azonban még nála is kevesebb képviselője van, így a két arab vezetésű párt…

ugar•
November 10–11-én újra tárgyal Ukrajna és Oroszország, Washington előtte az európaiakkal egyeztet

November 10–11-én újra tárgyal Ukrajna és Oroszország, Washington előtte az európaiakkal egyeztet

Február óta először ülhet ismét egy asztalhoz Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok, miután Steve Witkoff amerikai különmegbízott bejelentette, hogy november 10–11-én Abu-Dzabiban folytatják a háromoldalú tárgyalásokat. A napirenden a háború lezárása, a harcok enyhítése, humanitárius intézkedések és a háború utáni biztonsági megállapodások szerepelnek, az amerikai tárgyalók pedig még ezen a…

ugar•
Az idei legsúlyosabb orosz ballisztikusozás: naná, hogy kórházat is lebombáztak a ruszkik

Az idei legsúlyosabb orosz ballisztikusozás: naná, hogy kórházat is lebombáztak a ruszkik

Oroszország az amerikai félidős választás napjára virradó éjjel 289 drónnal, 17 ballisztikus rakétával és 59 robotrepülőgéppel támadta Ukrajnát. Az idei legsúlyosabb, ukrán energetikai létesítmények elleni támadás tíz megyében okozott áramkimaradást, miközben Harkivban egy kórházat is találat ért, Dnyiprót pedig kétszer támadták rakétákkal. Legalább 73 ember megsebesült. Volodimir Zelenszkij…

ugar•
Amerika bebombázott Iránba, miközben Katar a szoros megnyitásáról tárgyalt

Amerika bebombázott Iránba, miközben Katar a szoros megnyitásáról tárgyalt

A félidős választás előestéjén az amerikai hadsereg csapásokat mért a Hormuzi-szoros környékére, alig néhány órával azután, hogy Donald Trump kijelentette, az Egyesült Államok nem áll háborúban Iránnal. A The Wall Street Journal által közölt támadások idején még folytak a katari közvetítéssel zajló tárgyalások, amelyeken Teherán feltételekhez kötötte a szoros megnyitását.

ugar•
Ez így hiteles - de csak távolról

Ez így hiteles - de csak távolról

Annyira gagyi ez az egész, hogy már-már lehetetlen megírni. Teljesen az az ember érzése, hogy ő a hülye.

ugar•