Weidel szerint Simionék szavazói kifosztják Németországot, a román szuverenisták hallgatnak

Alice Weidel, a német szélsőjobboldali AfD társelnöke és kancellárjelöltje október 28-án azt írta az X-en, hogy egyre több romániai migráns fosztja ki a német szociális rendszert, a gyermekpénztől az alapellátáson át az egészségügyig. Példának Magdeburgot hozta, ahol szerinte a romániai bevándorlókra fordított kiadások hússzorosukra, évi hárommillió euróra nőttek, a bejegyzést pedig azzal zárta, hogy fordulat a migrációs politikában csak az AfD-vel lehetséges. Mindezt egy olyan politikus mondja, aki maga is nagyrészt Svájcban él, és akinek élettársa, Sarah Bossard Srí Lankán született, és csecsemőként fogadta örökbe egy svájci lelkészházaspár.

Weidel egy dokumentumfilmre hivatkozott, amelyet Jana Gareis újságíró készített az MDR közszolgálati televíziónak. A film Magdeburg, Halle és Hagen szegénynegyedeiben, valamint a bevándorlók romániai falvaiban forgatott, és azt vizsgálja, milyen következményekkel jár az unión belüli szabad mozgás a városokra és a helybeliekre nézve. A dokumentum a jogi kiskapukat és a helyi hatóságok tehetetlenségét mutatja be, de nem állítja, hogy a Németországban élő románok tömegesen élősködnének. Németországban a hivatalos statisztikák szerint mintegy 904 ezer román él, többségük az iparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatásokban dolgozik, és adót, illetve járulékokat fizetnek a német államnak.

A pikantériája az egésznek, hogy a németországi román diaszpóra éppen Weidel romániai szellemi rokonára, George Simionra szavazott a legnagyobb lelkesedéssel. A 2025-ös elnökválasztás első fordulójában az AUR elnöke Németországban kapta Európán belül a legmagasabb arányt, a 163 ezer érvényes szavazat 74,3 százalékát. Simion szeptemberben még ünnepelte az AfD tartományi választási sikereit, és bár elmondta, hogy személyesen nem ismeri Weidelt, a két párt közötti kapcsolatot nem tagadta. Most, hogy német szövetségesük a saját szavazóikat nevezi fosztogatónak, Simion nyilvánosan nem szólalt meg; talán még azt várja, mit szólnak hozzá Moszkvában.

Az AUR-ból egyedül Andrei Gușă képviselő reagált, de ő is óvatosan. Szerinte Németországnak joga van szuverén és konzervatív migrációs politikát folytatni és fellépni a csalások ellen, de ahhoz már nincs joga, hogy megbélyegezze a románokat. A legélesebb választ az USR elnöke, a németországi születésű Dominic Fritz adta, aki német nyelvű videóban emlékeztette Weidelt, hogy románok százezrei dolgoznak legálisan Németországban, adót és járulékot fizetnek, vagyis éppen abba a rendszerbe, amelyet állítólag kifosztanak. Fritz szerint német klinikákon ezernyi román orvos dolgozik, akiknek a képzését Románia fizette, és ha Weidel szavazóinak egyszer ápolásra lesz szükségük, nagy eséllyel egy romániai nő fog gondoskodni róluk, akinek a gyerekeit közben otthon a nagyszülők nevelik. Az AUR-nak is üzent: szerinte a román szuverenisták hízelegnek német barátaiknak, miközben azok a diaszpórát gyalázzák.

A számok sem Weidel érvelését támasztják alá. Németország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere és egyik legnagyobb befektetője: a két ország közötti árucsere 2025-ben 42,6 milliárd eurót tett ki, ebből a német export 22,8 milliárd euró volt, a Romániából érkező import pedig 19,8 milliárd. A román gyárak főként autóalkatrészeket, elektromos berendezéseket és kábeleket szállítanak a német iparnak, vagyis a német autógyártás jelentős részben román munkáskézre és a kelet-európai piacokra támaszkodik.

Az eset jól mutatja, mi történik, ha a különböző országok szuverenistái egymás útjába kerülnek: a német nemzeti érdek a román vendégmunkás ellen fordul, a román nemzeti érdek pedig hirtelen elnémul. Weidel közben a háborúról is megszólalt: október 22-én azt mondta egy interjúban, hogy a Nyugatnak figyelembe kell vennie Oroszország biztonsági érdekeit, és rá kell kényszerítenie Zelenszkijt a békére Putyinnal. Bocsánatkérésre, amelyet Fritz kedden követelt tőle, egyelőre nem került sor.

Ugar