Kövesi hazadolgozik és lecsapott a kórházi korrupciós hálózatra

Az Európai Ügyészség (EPPO) hét helyszínen tartott házkutatást július 21-én, kedden: az Ilfov Megyei Tanácsnál, a megyei kórháznál, több cégnél és magánlakásokban. A tárgy egy nagyjából négymillió eurós, PNRR-ből finanszírozott projekt, amelynek eredetileg a kórházi fertőzések visszaszorítását kellett volna szolgálnia. A nyomozók gyanúja szerint a projekt értékét mesterségesen felfújták még a licitek elindítása előtt – és a beszerzett árajánlatokból mintegy hetven nem is volt valódi. Laura Codruța Kövesi hivatala tehát ismét hazadolgozik. Kezd az az érzésünk támadni, hogy már csak ebben bízhatunk.

Az Európai Ügyészség kedden hét helyszínen kutatott: az Ilfov Megyei Tanácsnál, az Ilfov Megyei Sürgősségi Kórháznál, több cég székhelyén és gyanúsítottak lakásán. Fizikai és elektronikus bizonyítékokat gyűjtöttek, a művelethez pedig bevonták az EPPO romániai támogató struktúráját, a román rendőrség különleges műveleti igazgatóságát, a kolozsvári és bukaresti gazdasági bűnügyi nyomozókat, valamint a csendőrség különleges beavatkozási dandárját. Az ügy jelenleg in rem szakaszban van – vagyis a feltételezett cselekményekre irányul, hivatalosan senkit nem vádoltak meg. Ezt fontos leszögezni, és a cikk további részében is érdemes fejben tartani.

A projekt papíron szép: kórházi fertőzések – a nozokomiális fertőzések – megelőzésére szolgáló orvosi eszközök és anyagok beszerzése, uniós helyreállítási pénzből, körülbelül négymillió euró értékben - aki járt már romániai kórházban, tudja, mennyire nem elvont probléma ez. A gyanú szerint viszont a projekt értékét mesterségesen megnövelték, még mielőtt a beszerzési eljárások elindultak volna. És itt jön az a részlet, amelytől az embernek megáll a kés a kezében: a Digi24 értesülései szerint a licitek kiírása előtt több tucat árajánlatot gyűjtöttek be, és a nyomozók szerint ezek közül nagyjából hetven nem volt valódi. Hetven. Vagyis ha ez igaznak bizonyul, akkor nem egyszerűen drágán vettek valamit – hanem előre megépítettek egy hamis piaci valóságot, hogy a felfújt ár normálisnak látsszon. A kimenetel pedig ehhez illeszkedik. A kórház 2024. január 16-án ítélte oda a szerződéseket, összesen 17,8 millió lej értékben, áfa nélkül, tételekre bontva. A G4Media forrása szerint szinte minden tételt a becsült érték nagyjából 98 százalékán nyertek meg – ami versenyhelyzetben körülbelül olyan valószínű, mint hatszor egymás után hatost dobni. A koronaékszer viszont a takarítókocsik esete: a forrás szerint darabonként mintegy húszezer lejért adták őket, miközben egy ilyen eszköz reális értéke legfeljebb hat-hétezer lej. Ha valaki eddig nem tudta, hogyan tűnik el az uniós pénz: körülbelül így. Nem zsákokban viszik ki, hanem takarítókocsikban.

A cég és a férfi, akinek a neve már ismerős

Az eljárásban leggyakrabban feltűnő cég a pantelimoni Creative & Innovative Management SRL, amelyben 70 százalékos tulajdonos és ügyvezető Gheorghe Liviu Bicuți, egy 52 éves üzletember. Ez a név nem ismeretlen: idén tavasszal vált országosan ismertté, amikor a DIICOT vádat emelt ellene egy hamisítási ügyben. A gyanú szerint fizetett azért, hogy olyan fényképeket hamisítsanak, amelyek egy állítólagos találkozót mutattak volna Nicușor Dan, Florian Coldea és Victor Ponta között, még a 2025-ös elnökválasztás előtt. A cél a résztvevők – különösen Nicușor Dan – lejáratása és a szavazás befolyásolása lett volna. A történet groteszk csavarja, hogy az ügyben megvádolták Bicuți fiát, Andrei Gabrielt is, aki 2024-ben épp Nicușor Dan főpolgármesteri újraválasztási kampányában dolgozott, és az eredményhirdetés után a leendő elnök mellett fotózkodott Bukarest utcáin. Ez az a fajta életrajz, amely Romániában alapmű, nem meglepetés.

Hubert Thuma, az Ilfov Megyei Tanács PNL-s elnöke és a Bolojan-féle szárny esküdt ellensége megerősítette, hogy az EPPO figyelme erre a licitre irányul, de igyekezett elhárítani magától a felelősséget: szerinte a beszerzéseket, a licitek szervezését, a szállítók kiválasztását és az eszközök megvásárlását teljes egészében a kórház végezte mint kedvezményezett, a megyei tanácsnak csupán adminisztratív szerepe volt – tájékoztatás, pénzügyi audit, dokumentumfeltöltés. Az árakról pedig ezt mondta: az árak ellenőrzése az ügyészek dolga, nem az övé, nincs hozzá sem hatásköre, sem eszköze. A megyei tanács közleménye pedig még ennél is együttműködőbb hangot ütött meg: minden kért dokumentumot átadtak, és ha a nyomozás megállapítja, hogy egyes tisztviselők megszegték a kötelezettségeiket, viselniük kell a törvény szigorát - persze, láttunk mi már karón varjút, és el is repült, vagy elévülés, vagy bűncselekmény hiánya, vagy egyebek miatt. De van a védekezésnek egy másik rétege, amely már sokkal érdekesebb. Thuma ugyanis emlékeztetett arra, hogy immár harmadszor kötik a nevét mesterségesen a hamisított fényképek ügyéhez – amelyben mindig is tagadta az érintettségét. (Tegyük hozzá: Thuma vezette Crin Antonescu kampányát az ország déli részén, és a G4Media forrásai szerint a fotóhamisítási művelet mögött az Antonescut támogató liberális csoport állhatott. Thuma ezt tagadja, és eddig nem is hallgatták ki.)

Aztán, a legjobb védekezés a támadás alapon Thuma visszavágóra indult: közölte, hogy a szóban forgó cégnek csaknem ezer szerződése van intézményekkel az egész országban – Szatmárnémetitől Nagybányán, Kolozsváron, Craiován és Tulceán át Bukarestig. A legtöbb szerződést pedig nem Ilfov kötötte vele, hanem a Bihar Megyei Sürgősségi Kórház: harmincatot. Vagyis, teszi hozzá csípősen, épp Ilie Bolojan megyéje. Ha ez a „kapcsolat" mércéje, akkor várja, hogy ugyanezt a szigorúságot ott is alkalmazzák. Nos. Ez a fajta érvelés – „nézzétek, ő is" – önmagában nem cáfol semmit. Attól, hogy egy cég másutt is nyer szerződéseket, még lehet gond azzal, ahogyan Ilfovban nyert, de azért van benne egy jogos mag, amelyet nem szabad félresöpörni: ha egy vállalkozás ezer közintézményi szerződést halmoz fel az ország minden szegletében, az önmagában is megérdemel egy alapos átvilágítást. Mindenütt. Beleértve Bihart is. Nem köszönjük ugyan Thumának, hogy elszólta magát, de tippjeit komolyan vesszük, reméljük az ügyészség is.

És most jön a történet legkeserűbb része: mindez megelőzhető lett volna. Még 2023-ban, a licitek kiírása után egy cég, a Medist SRL, amely részt akart venni az eljárásban, panaszt nyújtott be a szerződéskötések vitarendezési tanácsához (CNSC). Azt kifogásolta, hogy a negyedik tételt jogszerűtlen módon állították össze, ami sérti az arányosság és az egyenlő bánásmód elvét, és hogy a dokumentáció korlátozó, diszkriminatív műszaki előírásokat tartalmaz, amelyek indokolatlanul zárják el a gazdasági szereplőket az eljárástól. A CNSC pedig részben helyt adott a panasznak, és kötelezte a kórházat a dokumentáció orvoslására, valamint a módosítások közzétételére tíz napon belül. Vagyis a rendszerben ott volt a figyelmeztetés, időben, írásban, hivatalos formában. Egy piaci szereplő szólt, egy testület igazat adott neki – és a végén mégis oda jutottunk, ahol most tartunk. Ez az a pont, ahol az „egyedi eset" magyarázat összeomlik. Nem azért történt meg, mert senki nem vette észre, hanem azért, mert az észrevétel nem volt elég ahhoz, hogy bárkit megállítson.

Az ügyet eredetileg a DNA jelezte az Európai Ügyészségnek – tehát a hazai korrupcióellenes ügyészség még dolgozott rajta. Aztán az OLAF, az uniós csalás elleni hivatal küldött egy csalásgyanús jelentést, és operatív támogatást is nyújtott. A házkutatásokat végül az EPPO rendelte el. Ez a lánc, ha jobban megnézzük, nem a román állam sikertörténete. Inkább annak beismerése, hogy a nagy ügyek ma már ott érnek célba, ahol nem a bukaresti hatalmi hálózat dönt a folytatásról. Emlékezzünk, mi történt az elmúlt hetekben odahaza: az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a legfelsőbb bíróság elévülési gyakorlata sértette az uniós jogot, és ezzel ügyek százai vagy ezrei enyésztek el. A vagyonnyilatkozatok idén titkosak maradnak, mert a parlament 321 napig nem mozdult. Claudiu Sandu ügyész pedig kimondta a mondatot, amely mindezt összefoglalja: a büntetlenség általános kockázata egy országot a bűnözők paradicsomává változtat.

Ebben a környezetben az EPPO nem egyszerűen egy hatóság. Ő az a fajta külső fék, amelyet a hazai rendszer önmagából nem termel ki, de nem egy varázspálca. Egy nyomozás elindítása nem ítélet; az in rem szakasz azt jelenti, hogy egyelőre a cselekményeket vizsgálják, nem személyeket, és volt már rá példa bőven, hogy egy látványos hajnali házkutatásból évek múlva sem lett semmi. Ahogy arra is fel kell hívnunk olvasóink figyelmét, hogy a következő Colectiv itt született meg. A korrupciós ügy vizsgált tárgya ugyanis épp a kórházi fertőzések körül forog - a Colectiv tűzeset után derült ki, hogy a kórházakat hígított fertőtlenítőkkel látták el, így súlyos égési sérüléseket szenvedett fiatalok haltak meg végül a kórházban, miközben megmenthetőek lettek volna. És, találd ki, mi lett a vége, a hígított fertőtlenítőket forgalmazó cég egye vezetői ellen megindult eljárások végül csődbe mentek, mert elévültek.

Ma valaki végre bement, elvitte a papírokat, és feltette az első kérdést: mégis, hogyan lesz egy hatezer lejes takarítókocsiból húszezer lejes közbeszerzés? És ehhez az kellett, hogy egy román ügyészt egyszer kirúgjanak itthon.

Felhasznált források: G4Media