Fico is megérezte a bukás szelét, csak neki a saját emberei fújják

Orbán Viktor tavasszal bukott el, Aleksandar Vučić egy hete, és most Pozsonyban is recseg a szuverenista/ruszkiszopó gerenda. Kedden reggel Roman Malatinec képviselő bejelentette, hogy kilép Rudolf Huliak Vidéki Pártjából, és átül Tomáš Taraba volt környezetvédelmi miniszter születőben lévő pártjába. Az STVR szlovák közmédia szerint ezzel Robert Fico kormánykoalíciója a 150 fős parlamentben 76 helyett már csak 75 biztos szavazattal rendelkezik, vagyis elvesztette a többségét.

A szlovák helyzet azonban másképp néz ki, mint a magyar vagy a szerb. Belgrádban a diákok két évig tüntettek az utcán, és október 25-én egy diáklista vetett véget Vučić tizennégy éves uralmának, Fico ellen ugyanakkor nem a tömegek kerekedtek fel, hanem a saját táborából hullanak le a darabok, és a lázadók jócskán jobbra állnak tőle. Taraba annak idején a Szlovák Nemzeti Párt jelöltjeként lett miniszter, a Vidéki Pártot pedig szélsőjobboldali formációként tartják számon.

A bomlás szeptemberben kezdődött, amikor a Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko Taraba leváltását követelte. Fico már akkor arra figyelmeztetett, hogy ez a többség elvesztéséhez vezethet, és még az előrehozott választásokat is kilátásba helyezte. A parlament végül a nemzetiek és az ellenzék szavazataival menesztette Tarabát, aki visszaült a képviselői padsorba, és októberben aláírásgyűjtésbe kezdett új pártja, a Taraba – Szlovákia Fejlődése megalapításához. Hozzá csatlakozott a Hlasból kilépő Peter Slyško, most pedig Malatinec, aki 2023-ban még szintén a Hlas listáján jutott be a parlamentbe.

A koalíció reakciója sokat elárul a saját idegállapotukról. Huliak azt mondta, majdnem leesett a székről, amikor kedd reggel kilenckor Malatinec közölte vele a döntését, de szerinte a képviselő továbbra is a koalíció szilárd része. A parlament a kormánypártok javaslatára úgy döntött, hogy a hét hátralévő részében egyáltalán nem szavaz a megtárgyalt törvényekről, mert nem tudni, hány szavazatra számíthatnak. Tibor Gašpar, a Smer házelnök-helyettese arra a kérdésre, hogy kibírja-e a kormány előrehozott választás nélkül, csak annyit mondott: ha tudna jósolni, válaszolna. Az ellenzéki Szabadság és Szolidaritás gúnyosan kommentálta a fejleményeket, mondván, hogy egy áruló elárulta az árulót, és átállt egy harmadik árulóhoz.

Taraba három képviselője egyelőre nem szakít nyíltan a kormánnyal, csak annyit ígér, hogy az értelmes törvényeket megszavazza, mást viszont nem. Slyško már jelezte, hogy valószínűleg nem támogatják a külföldről való levélszavazás megszüntetését, amely a kormánypártok egyik kedvenc terve lett volna, ami nem véletlen: a külföldön élő szlovákok tömegesen szavaznak az ellenzékre, a levélszavazás eltörlése tehát Fico számára a következő választás egyik kulcskérdése. Közben az Alkotmánybíróság a koronatanúkról szóló kormányzati törvénymódosítást is alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, ami újabb pofon a kormánynak.

A felmérések is a kormány ellen szólnak. A Focus októberi kutatása szerint a liberális Progresszív Szlovákia 23,1 százalékon áll, Fico Smerje 17 százalékon, és a különbség hónapról hónapra nő. Az ellenzéki győzelem azonban még messze nem biztos: a Focus számításai szerint a Progresszív Szlovákia, a KDH, az SaS és a Demokraták együtt is csak 72 mandátumot szereznének, a többséghez Igor Matovič mozgalmát is be kellene vonniuk. Előrehozott választáshoz háromötödös parlamenti többség kell, amely most sehol sincs, a rendes választás pedig 2027 őszén lesz.

A Szlovák Nemzeti Párt frakcióvezetője, Roman Michelko szerint a koalíciós tanácsnak sürgősen össze kell ülnie, és rendezniük kell a helyzetet. Pozsonyban tehát egyelőre nem diákok, hanem sértett nacionalisták diktálják a tempót, de a végeredmény ugyanaz lehet, mint Budapesten és Belgrádban: egy Moszkva felé kacsingató kormány bukása, mert az egyre kevésbé tudja irányítani a saját szavazógépét.

Ugar