Magyar többségű települések is eltűnhetnek a közigazgatási reformban - miért hallgat az RMDSZ?

Egyre furcsább az RMDSZ viselkedése, ami a Grindeanu által belengetett területi-adminisztratív reformot illeti. A hír első megjelenése után mély csend övezte a kérdést nemcsak egypártunk, hanem a cselédsajtója által is. Aztán Hunor beszélt valami olyasmiről, hogy majd meglátják, meg vagy támogatják, vagy nem, mindenesetre tiszta és világos állásfoglalás nem érkezett. De mit tudunk eddig, és mi újabbat tudunk meg ma?

Azt tudjuk, hogy a terv nem derült égből villámcsapásként érkezett – a kormányprogramban is utalnak rá, az RMDSZ pedig erre a kormányprogramra adta a támogatását egy Hunor által aláírt szerződés keretében, amelynek tartalmát továbbra sem ismerhetjük.

Grindeanu parlament előtti felelősségvállalással igyekszik majd elfogadtatni a törvényt, ami nagyon komoly politikai zsarolás. A módszer ugyanis így néz ki: a kormány benyújtja a parlament elé a területi-adminisztratív reformról szóló javaslatát – az ellenzőknek három napjuk van, hogy bizalmatlansági indítványt jelentsenek be. Ha nem sikerül, akkor a törvény elfogadottá válik. Ha sikerül, akkor szavazás jön, ahol ismét a kormány sorsa a tét. Magyarán: ha meg akarod akadályozni a PSD törvényjavaslatát, akkor meg kell buktatnod a kormányt is vele együtt.

Az intézkedés első körben az 1500 lélekszámnál kisebb településeket érinti. Romániában összesen 429 ilyen van.

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter dolgozza ki a koncepciót. Újabb érdekesség: még a kormány megszavazása előtt, a bizottsági meghallgatásokon Stoica már elmondta, hogy ez az intézkedés a prioritásai között szerepel. A bizottságban az RMDSZ is támogatta miniszteri kinevezését – és nem tudjuk, hogy kekeckedtek-e vele a probléma kapcsán, de amíg nem jött Grindeanu és nem jelentette be a nagy tervét, addig nem is tudunk ezekről.

Ma viszont a HotNews oldalán jelent meg egy interjú Alexandru Stoicával, ebből tudunk meg több részletet. 

Ismertetjük az interjú főbb állításait, majd folytatjuk saját kútfőnkből

• Elsőként 429, legfeljebb 1500 lakosú közigazgatási egység összevonását készítené elő a román kormány, kezdetben önkéntes alapon, helyi népszavazásokkal és pénzügyi ösztönzőkkel. Alexandru Stoica fejlesztési, közmunkaügyi és közigazgatási miniszter azt mondta, hogy az összeolvadást választó községek ötéves adókedvezményeket és külön beruházási támogatást kaphatnának. A későbbi szakaszokról, a városok és megyék esetleges átszervezéséről azonban egyelőre nem ismertetett konkrét elképzeléseket.

• A reformot alulról építkezve kezdenék: először felmérnék, hogy a legkisebb önkormányzatok közül melyek hajlandók önként összeolvadni, majd az érintettek maguk kezdeményeznék az ehhez szükséges népszavazást. Stoica azzal indokolta a választást, hogy ezeknek a községeknek a többsége már nem képes saját bevételeiből fenntartani magát, működésükhöz kormányzati segítségre szorulnak, és a közszolgáltatásaik színvonala is elmarad az elvárhatótól. Elképzelhetőnek tartja, hogy egy-egy ezer vagy ezerkétszáz lakosú község megfelelő bevételekkel rendelkezik az önálló működéshez, szerinte azonban kevés ilyen kivétel akad.

• Az előkészítéshez a fejlesztési minisztériumban már létrehoztak egy munkacsoportot, amelynek tevékenységébe a helyi és megyei szereplőket is bevonnák. A megyei tanácselnökök, a prefektusok és a Romániai Községek Egyesületének megyei vezetői mellett az országos önkormányzati érdekképviseletekkel is egyeztetnének, később pedig minden megyében külön bizottság alakulna. A miniszter folyamatos konzultációt ígért, ugyanakkor világossá tette, hogy a végső döntés kormányzati szinten születik meg, és az átalakításról törvénytervezet készül.

• Az önkéntes részvételt kézzelfogható előnyökkel tennék vonzóbbá. Stoica ötéves adó- és illetékmentességről beszélt, amelybe a helyi adókat is beleértené, bár a kedvezmények pontos körét még egyeztetnék a községek képviselőivel. Emellett „Start Reforma Administrativă” néven új, országos költségvetésből finanszírozott beruházási programot indítanának, négymilliárd lejes kötelezettségvállalási kerettel, amelyhez 2027-ben és 2028-ban egyaránt kétmilliárd lej költségvetési forrást rendelnének. Az elképzelés szerint az összevonást jobb szolgáltatásoknak és érzékelhető életszínvonal-emelkedésnek kellene követnie.

• A közszolgáltatások javítását a miniszter az átalakítás egyik legfontosabb szempontjának nevezte, példaként két szomszédos település külön-külön működtetett szennyvíztisztítóját említve. Szerinte közös létesítménnyel mindkét község lakóit ki lehetne szolgálni, miközben közpénzt takarítanának meg. Arra azonban már nem adott részletes választ, hogyan segítene az összevonás azokon a kis településeken, amelyek egymástól nagy távolságra fekszenek, és számos alapvető szolgáltatás hiányzik belőlük. Úgy fogalmazott, hogy megoldásokat keresnek, és minden megyét, illetve helyzetet külön kell megvizsgálni.

• Az interjúban többször visszatért az önkéntesség és a kötelező átalakítás közötti feszültség. Sorin Grindeanu PSD-elnök korábban a kormány parlament előtti felelősségvállalását sürgette a reform elfogadásához, Stoica viszont az első szakaszt következetesen önkéntes folyamatként írta le. Amikor az újságíró szembesítette azzal, hogy Grindeanu kötelező összevonásokról beszélt, azt válaszolta, hogy az átalakítást végre kell hajtani, mert nem lehet tovább várni, és nem lehet az érintett községek lakóit beruházások, illetve európai uniós források nélkül hagyni. Azt ugyanakkor nem fejtette ki, hogyan követné az önkéntes szakaszt az esetleges kötelező összevonás, és mi történne az ellenálló önkormányzatokkal.

• Stoica szerint jó volna, ha a PSD-s polgármesterek példát mutatnának az összevonás vállalásával, de arra a kérdésre, hogy az elutasító településvezetők esetében milyen lépés következne, csak egyedi mérlegelést helyezett kilátásba. Azt hangsúlyozta, hogy a megyék eltérő adottságai miatt nem lehet mindenkire ugyanazokat a szabályokat alkalmazni.

• Az RMDSZ-szel folytatott egyeztetésről a miniszter azt mondta, hogy Cseke úrral már volt egy elvi megbeszélése. Közlése szerint Cseke szintén vizsgálja a lehetőségeket, de még kérdés, hogy az RMDSZ őt jelöli-e ki a tárgyalásokra. Stoica mindenesetre biztosra ígérte, hogy a Szövetséggel is egyeztetnek, és megismerik az álláspontját.

• A menetrendet illetően a miniszter gyors előrelépést vár: a támogatási programot valószínűleg már novemberben bemutatnák, majd felmérnék a csatlakozási szándékokat. Megvalósíthatónak nevezte azt a határidőt is, amely szerint a kormány a költségvetés elfogadása előtt, de legkésőbb márciusig vállalna parlamenti felelősséget a reformért, arra pedig igennel válaszolt, hogy 2028-ig rendezni kell a kérdést. A kiszemelt 429 közigazgatási egység meghatározásához elmondása szerint a 2021-es népességszámot vették alapul.

• A nagyobb községek, a városok és a megyék átszervezésére azonban még nincs hasonlóan körvonalazott terv. Stoica szerint előbb végrehajtanák az első szakaszt, megvizsgálnák a tapasztalatokat, és ezek alapján döntenének a folytatásról. Amikor arról kérdezték, mi garantálja, hogy a reform nem áll meg a 429 kis önkormányzatnál, ismét azt mondta, hogy menet közben meglátják, hogyan alakulnak a dolgok.

A HotNewsnak adott interjú alapján tehát egyelőre a legkisebb önálló közigazgatási egység összevonásának ösztönzése körvonalazódik: ehhez pénzügyi ajánlatot, egyeztetési rendszert és gyors politikai menetrendet készítenek elő, miközben az önkéntesség határai és az átfogóbb területi átalakítás részletei továbbra is nyitottak. A miniszter azt sem tudta megmondani, hogy Luca Niculescu kormányfőt előzetesen tájékoztatták-e Grindeanu hétfői bejelentéséről, amelyben a PSD elnöke két reformcsomag parlament előtti felelősségvállalással történő elfogadását kérte tőle.

Eddig az interjú összefoglalója,

és ebből már bizonyos következtetéseket levonhatunk, de a legfontosabb talán az, hogy a szándék létezik, a politikai akarat is megvan, de a tervek még nagyon nem világosak, formálódóban vannak – azaz épp abban a szakaszban vagyunk, amikor érdekeinket a leghatékonyabban tudnánk beépíteni a jövőbeni törvényjavaslatba. A 2027. márciusi határidő – legkésőbb addig! – viszont egy nagyon gyors tempót követelne meg, és ez az, ami eddig semennyire sem látszik az erdélyi magyarságot reprezentáló elitek körében. Sőt, tulajdonképp semmilyen tempó nem látszik, mert a kérdés nincs napirenden. Stoica első körben az 1500 fő alatti önálló településekről beszél, összesen 429 ilyen található Romániában, ami nem egy nagy szám, mégis, annyi partikuláris érdek és megoldási javaslat vetődik majd fel, hogy a vitát és alkudozásokat gyakorlatilag élőben kéne közvetíteni, hogy tanuljunk belőle. Amennyiben az interjúban is említett 2021-es népességszámot vesszük alapul, akkor Maros, Hargita és Kovászna megyében érintett települések a következők:

Hargita megye:

• Székelyderzs (Dârjiu): 851

• Kányád (Ulieș): 1,068

• Székelyandrásfalva (Săcel): 1,140

• Homoródalmás (Merești): 1,243

• Homoródoklánd (Ocland): 1,270

• Gyergyóholló (Corbu): 1,282

• Tusnádfürdő (Băile Tușnad), város: 1,372

Kovászna megye:

• Kommandó (Comandău): 822

• Dálnok (Dalnic): 896

• Valea Mare (Valea Mare), román többségű: 1,066

• Esztelnek (Estelnic): 1,111 Málnás (Malnaș): 1,024

• Maksa (Moacșa): 1,239

• Kézdialmás (Mereni): 1,268

• Barátos (Brateș): 1,409

• Vargyas (Vârghiș): 1,472

Maros megye:

• Kozmatelke (Cozma): 515

• Bala (Băla): 618

• Magyarbükkös (Bichiș): 715

• Székelyvécke (Vețca): 753

• Mezőkirályfalva (Crăiești): 755

• Mezőbodon (Papiu Ilarian): 827

• Mezőtóhát (Tăureni): 919

• Zágor (Zagăr): 1,080

• Székelyhodos (Hodoșa): 1,179

• Bere (Bereni): 1,188

• Havad (Neaua): 1,231

• Oláhkocsárd (Cucerdea): 1,293

• Gödemesterháza (Stânceni): 1,325

• Kóródszentmárton (Coroisânmărtin): 1,330

• Nyárádmagyarós (Măgherani): 1,332

• Mezőmadaras (Mădăraș): 1,475

• Mezősámsond (Șincai): 1,499

Ha viszont kitekintünk Székelyföldről, és Erdély azon önálló közigazgatási egységeit nézzük, ahol jelentős számban élnek magyarok, a kép dermesztő. Az összevonás ugyanis nem egyszerű adminisztratív művelet: új közigazgatási egység jön létre, és a magyar többséget, illetve a nyelvhasználati jogokat biztosító 20%-os küszöböt már ennek a nagyobb egységnek a teljes lakosságára számítják. Ha egy magyar község román többségű szomszédjával olvad össze, a magyarság egyik napról a másikra kisebbségbe kerülhet, vagy a 20% alá csúszhat – és akkor a hivatalokban, a feliratokon, az ügyintézésben a magyar nyelv használatát már nem garantálja a törvény.

Íme néhány példa, amely ugyan a teljesség igényével készült, de akadhatnak benne hiányzó láncszemek:

• Torockó (Rimetea): 1,015 lakos, ebből 881 magyar, 86,8% (Fehér megye)

• Nagyzerind (Zerind): 1,299 lakos, ebből 1,040 magyar, 80,1% (Arad megye)

• Érszőllős (Viișoara): 1,269 lakos, ebből 1,019 magyar, 80,3% (Bihar megye)

• Mezőkecsed (Miceștii de Câmpie): 915 lakos, ebből 193 magyar, 21,1% (Beszterce-Naszód megye)

• Körösfő (Izvoru Crișului): 1,424 lakos, ebből 1,133 magyar, 79,6% (Kolozs megye)

• Búza (Buza): 1,138 lakos, ebből 481 magyar, 42,3% (Kolozs megye)

• Magyarpalatka (Pălatca): 1,133 lakos, ebből 244 magyar, 21,5% (Kolozs megye)

• Ajton (Aiton): 1,061 lakos, ebből 173 magyar, 16,3% (Kolozs megye)

• Csomaköz (Ciumești): 1,193 lakos, ebből 924 magyar, 77,5% (Szatmár megye)

• Mezőfény (Urziceni): 1,407 lakos, ebből 1,002 magyar, 71,2% (Szatmár megye)

• Szilágypér (Pir): 1,413 lakos, ebből 880 magyar, 62,3% (Szatmár megye)

• Kálmánd (Cămin): 1,250 lakos, ebből 644 magyar, 51,5% (Szatmár megye)

• Szakasz (Săcășeni): 1,134 lakos, ebből 534 magyar, 47,1% (Szatmár megye)

• Mezőpetri (Petrești): 1,388 lakos, ebből 542 magyar, 39,0% (Szatmár megye)

• Oláhcsaholy (Cehal): 1,279 lakos, ebből 410 magyar, 32,1% (Szatmár megye)

• Sződemeter (Săuca): 1,477 lakos, ebből 288 magyar, 19,5% (Szatmár megye)

• Kárásztelek (Carastelec): 1,044 lakos, ebből 839 magyar, 80,4% (Szilágy megye)

• Kusaly (Coșeiu): 1,110 lakos, ebből 562 magyar, 50,6% (Szilágy megye)

• Benedekfalva (Benesat): 1,354 lakos, ebből 333 magyar, 24,6% (Szilágy megye)

• Alsófüld (Fildu de Jos): 1,280 lakos, ebből 194 magyar, 15,2% (Szilágy megye)

• Bálinc (Balinț): 1,489 lakos, ebből 342 magyar, 23,0% (Temes megye)

• Óbéba (Beba Veche): 1,328 lakos, ebből 302 magyar, 22,7% (Temes megye)

Hogy mi történne velük egy összevonás után, azt a 2021-es népszámlálás adatai alapján lehet kiszámolni: a község lakosságát és magyarjainak számát összeadjuk a legközelebbi szomszéd községekéivel, és megnézzük, mekkora lesz a magyarság aránya az új egységben. Az eredmény ijesztő.

A Mezőségen szinte nincs kiút. Mezőbodon (Papiu Ilarian) ma 57,2%-ban magyar, de minden szomszédja román többségű: Mezőszengyellel (Sânger), Kisiklanddal (Iclănzel), Mezősályival (Șăulia), Mezőgerebenessel (Grebenișu de Câmpie) vagy Mezőzáhhal (Zau de Câmpie) összevonva a magyarok aránya 16,5 és 19,5% közé esne. Vagyis nemcsak a többség veszne el, hanem a nyelvhasználati jog is. Mezősámsond (Șincai) 35,5%-os magyarsága Mezőrüccsel (Râciu) összevonva 12,1%-ra, Mezőpagocsával (Pogăceaua) 16,2%-ra zuhanna; a 20% fölött csak akkor maradna, ha a szintén kis lélekszámú Mezőmadarassal (Mădăraș) vonnák össze, ott 55%-os közös arány jönne ki. Magyarbükkös (Bichiș) ma még magyar többségű (52,2%), Cintossal (Ațintiș) együtt azonban 39%-ra csökkenne az arány, Ludassal (Luduș) összevonva pedig 20,4%-ra – hajszálnyira a küszöbtől. Cintos maga Ludassal 20,1%-ot, Kutyfalvával (Cuci) 20,6%-ot érne el.

Máshol sem jobb a helyzet. Mezőkecsed (Miceștii de Câmpie) 21,1%-os magyarsága bármelyik szomszédjával összevonva 7,6 és 11% közé esne. Óbéba (Beba Veche) 22,7%-a Óbesenyővel (Dudeștii Vechi) 8,3%-ra, a többi közeli községgel legfeljebb 12,8%-ra csökkenne. Bálinc (Balinț) 23%-a minden szomszéddal 20% alá kerülne, a legjobb esetben is csak 18,9%-ot érne el. Magyarpalatka (Pălatca) 21,5%-os magyarsága Gyekével (Geaca) 15,8%-ra, Móccsal (Mociu) 14,5%-ra esne. Benedekfalva (Benesat) 24,6%-a Nápráddal (Năpradea) 8,4%-ra, Szamosudvarhellyel (Someș-Odorhei) 9%-ra zsugorodna.

Ott is veszélyben a magyar jelenlét, ahol ma még erős!

Torockó (Rimetea) 86,8%-ban magyar, de minden szomszédja színromán: Úrházával (Livezile) összevonva 43%, Szolcsvával (Sălciua) 38,5%, Podságával (Poșaga) 47,6% lenne a magyarság aránya. A magyar többség csak akkor maradna meg, ha a néhány száz lelkes Alsóaklossal (Ocoliș) vagy Remetével (Râmeț) vonnák össze. Nagyzerind (Zerind) 80%-os magyarsága egyik szomszédjával sem maradna többségben: Kisjenővel (Chișineu-Criș) 27,6%, Nagypéllel (Pilu) 32,5%, de még a jelentős magyar kisebbségű Nagyszintyével (Sintea Mare) is csak 47,1% jönne ki. Érszőllős (Viișoara) 80,3%-a Margittával (Marghita) 38,7%-ra, Érábránnyal (Abram) 28,8%-ra esne. Körösfő (Izvoru Crișului) Bánffyhunyaddal (Huedin) összevonva 31,1%-ra, Magyargyerőmonostorral (Mănăstireni) 48,5%-ra csökkenne. Kárásztelek (Carastelec) 80,4%-a Nagyderzsidával (Bobota) összevonva 18,6%-ra, vagyis a 20% alá esne. Búza (Buza) 42,3%-os magyarsága Pusztakamarással (Cămărașu) 15,7%-ra, Kusaly (Coșeiu) 50,6%-a Szilágykövesddel (Chieșd) 19,1%-ra csökkenne.

Ugyanakkor ott, ahol magyar községek magyar községekkel olvadnak össze, az összevonás akár erősítheti is a közösséget. Körösfő Kalotaszentkirállyal (Sâncraiu) együtt 77,9%-ban maradna magyar. Magyarpalatka Székkel (Sic) összevonva 67,7%-os magyar többségű egységbe kerülne. Kárásztelek Kémerrel (Camăr) 84,2%-ot érne el. A Nagykároly környéki szatmári községek – Csomaköz (Ciumești), Mezőfény (Urziceni), Kálmánd (Cămin) – magyar többségű szomszédokkal vannak körülvéve: Kálmánd Kaplonnyal (Căpleni) 79,7%, Mezőfény Csanálossal (Foieni) 74,4% lenne. A ma már 20% alatti Sződemeter (Săuca) Szilágypérrel (Pir) összevonva 40,4%-os magyar arányt érne el, vagyis visszakerülne a küszöb fölé. A Maros megyei Kóródszentmárton (Coroisânmărtin) ma 18,2%-os magyarsága Zágorral (Zagăr) 10,8%-ra esne, Ákosfalvával (Acățari) viszont 71,2%-os magyar többségű egység része lenne - ez utóbbi jó példa arra, hogy miért kellene már most népességföldrajzzal foglalkoznia boldog-.boldogtalannak - ha más nem, a közvélemény kényszerítse ki az RMDSZ-ből, hogy tegyen valamit.

A Niculescu által benyújtott kormányprogram ugyanis tartalmaz valamiféle halvány utalást arra, hogy a nagyívű reformok idején a kisebbségek véleményét is figyelembe kell venni, de ennek azért rengeteg oldala lehet, például meghallgatnak, azt majd ugyanúgy csinálják, ahogy eredetileg akarták. Kiemelt harcot kéne folytatni azért,  hogy az összevonásnál vegyék figyelembe a települések nemzetiségi összetételét, hogy a meglévő nyelvhasználati jogok az új egységben is megmaradjanak, különben egy statisztikai átszervezés csendben felszámolhatja azt, amit a szórványmagyarság évtizedek alatt megőrzött. Ezeket a feltételeket most kellene beépíteni a törvényjavaslatba, amíg a terv még formálódik – nem utólag, amikor már csak tiltakozni lehet, arról már nem is beszélve, hogy a közigazgatási reform előbb vagy utóbb eléri a megyéket is, amelyeket a jelenlegi tapasztalatokon alapulva szerveznének át. Ha most hallgatunk, akkor később már nem lesz miért és kiért szólani! 

(A számítások a 2021-es népszámlálás nemzetiségi adatokon, és a 2021-es népességi adatokon alapulnak. Az összevonások nyomán megváltozó magyarság arányokat a Claude mesterséges intelligencia segítségével modelleztük.)

Karczag Anna