Végre! Kiszorul a honosításból az RMDSZ alapítványa, száz munkatársát elbocsátják

Az év végével megszűnik az RMDSZ által létrehozott Eurotrans Alapítvány szerepe az egyszerűsített honosításban, a Krónika értesülése szerint ugyanis a Magyar Péter vezette kormány nem von be többé külső szervezeteket az eljárásba. Az erdélyi magyarok állampolgársági és anyakönyvi ügyeit 2027-től így kizárólag Magyarország romániai külképviseletei intézik. A lap hétfői cikke szerint a Tisza-kormány már az áprilisi országgyűlési választás után egyértelművé tette az RMDSZ számára, hogy várhatóan megvonja alapítványától a közreműködés lehetőségét.

Nagy Zoltán Levente, az alapítvány elnöke a lapnak írásban csak annyit erősített meg, hogy a megállapodásnak megfelelően év végéig ellátják a honosítással kapcsolatos teendőket.

„Ezen szolgáltatás ellátásához és a működéshez szükséges finanszírozási keret az idei év végéig biztosított. A jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet leadtuk a magyar kormánynak, ezekre egyelőre nem kaptunk választ”

– idézte az elnököt a Krónika. A lap úgy tudja, hogy az Eurotrans mintegy száz munkatársával már közölték: túlnyomó többségüket elbocsátják. A magyar kormány az alapítvány kizárását nyilvánosan eddig nem jelentette be, az értesülés egyelőre a Krónikától származik.

Az RMDSZ 2004-ben hozta létre az alapítványt, amely 2015 februárjában a budapesti Miniszterelnökséggel, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztériummal kötött megállapodás alapján kapcsolódott be a honosításba. Az egyezmény lényegében intézményesítette a korábbi gyakorlatot, hiszen az RMDSZ területi szervezetei addig is részt vettek a könnyített honosítás lebonyolításában; az Eurotrans 2015 szeptemberében 19 irodával és 70 alkalmazottal kezdte meg a munkát. A szervezet azóta Erdély-szerte 25 irodában és rendszeres vidéki kiszállásokon díjmentesen segített összeállítani az iratcsomókat a fényképtől a fordításokig, emellett közreműködött az anyasági támogatás, a babakötvény és a Köldökzsinór Program kérelmeiben, és rajta keresztül jelenthették be a romániai magyar állampolgárok a születéseket, házasságokat, haláleseteket és névváltoztatásokat a magyar anyakönyvbe.

Az elnök tájékoztatása szerint a főkonzulátusokkal együttműködve 140 ezer erdélyi magyarnak segítettek a honosítási iratcsomó elkészítésében, több mint 50 ezer anyakönyvezési kérelmet állítottak össze, a 2018-ban indult Köldökzsinór Programban pedig 40 ezer család kérelmét dolgozták fel. A szolgáltatás az ügyfeleknek ingyenes volt, az alapítványnak viszont jelentős magyar állami pénzt hozott. A Bethlen Gábor Alapkezelő nyilvános adatai szerint az Eurotrans idén három részletben összesen 928 millió, tavaly 950 millió forintot kapott, az Átlátszó Erdély áprilisi, közérdekű adatigénylésre épülő cikke pedig 2015 óta mintegy 3,16 milliárd forintra tette a Miniszterelnökségtől és a BGA-tól érkezett támogatást.

A Krónika szerint az alapítvány kiszorítása elsősorban nem a honosítással, hanem a levélszavazatok összegyűjtésében játszott szerepével függ össze. Az Eurotrans az áprilisi választás előtt segítette a magyarországi lakcímmel nem rendelkező romániai magyarok regisztrációját, részt vett a levélcsomagok kiszállításában és begyűjtésében, a borítékokat pedig a kolozsvári és a csíkszeredai főkonzulátusnak adta át, emiatt az RMDSZ-t azzal vádolták, hogy a levélszavazásban nem semleges ügyintézőként, hanem a Fidesz kampánygépezetének részeként vett részt.

Magyar Péter április 21-én Budapesten fogadta Kelemen Hunort, és közölte vele, hogy kormánya kivizsgáltatja a levélszavazás körüli szabálytalanságokat, felül kell vizsgálni a szavazás szabályait is, és állítása szerint garanciát kapott arra, hogy az RMDSZ a jövőben távol tartja magát a magyar pártpolitikai küzdelemtől. Kelemen Hunor ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy a szövetség csupán technikai segítséget nyújtott a borítékok biztonságos célba juttatásához, és nem tud olyan esetről, amely befolyásolta volna a választás menetét.

Az Eurotrans sorsa a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács demokrácia-központjaiét idézi, amelyek 2011-ben kapcsolódtak be a honosításba, majd 2023 márciusában zártak be, miután az akkori Orbán-kormány megvonta tőlük az állami támogatást. A változás nyomán minden ügyintézés a kolozsvári és a csíkszeredai főkonzulátusra, valamint a bukaresti nagykövetségre hárul, ami a Krónika szerint főként a konzulátusoktól távoli megyékben élők számára nehezítheti meg a kapcsolattartást a magyar állammal.

Ugar