Egy Facebook-oldalért cserébe az egész szerkesztőséget? Sajtólázadás a Meta új feltételei ellen

A Meta november 20-ig elhalasztotta új kereskedelmi feltételeinek bevezetését, miután nemzetközi sajtószervezetek, kiadók és hirdetői érdekképviseletek egyszerre tiltakoztak egy olyan rendelkezés ellen, amely szerintük lehetővé tenné, hogy a technológiai óriás automatikusan begyűjtse a weboldalak tartalmát. A vita első ránézésre apró betűs szerződési részletekről szól, valójában azonban arról, hogy egy kiadó, amely a Facebook vagy az Instagram üzleti eszközeit használja, ezzel egyúttal a saját honlapját is kinyitja-e a Meta előtt, és hogy a cég külön megállapodás és fizetség nélkül felhasználhatja-e mindazt az újságírói munkát, amelyet ott talál.

Az Európai Hírügynökségek Szövetsége (EANA), a Hírlapkiadók Világszövetsége (WAN-IFRA) és a német kiadói szervezetek szerint a feltételek hatása messze túlmutat azokon a cikkeken, amelyeket a szerkesztőségek a közösségi oldalakon megosztanak. Értelmezésük szerint a Meta automatizált programokkal behatolhatna az üzleti felhasználóihoz kapcsolódó weboldalakra, összegyűjthetné és elemezhetné a tartalmukat, sőt rendszeresen lekérhetné az újonnan megjelenő anyagokat is, vagyis azokat a cikkeket, képeket és videókat is, amelyeket egy lap kizárólag a saját honlapján közöl, és soha nem tesz fel a Facebookra vagy az Instagramra. A WAN-IFRA különösen aggályosnak tartja, hogy a feltételek tesztelési hozzáférések létrehozására is felhatalmazást adnának, ezért írásos garanciát kér arra, hogy a Meta tiszteletben tartja a fizetőfalakat és minden más hozzáférési korlátozást. A szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a vállalat a tiltakozások hatására ugyan kivette a szövegből a mesterséges intelligencia tanítására utaló hivatkozást, a termékfejlesztést lehetővé tevő homályos megfogalmazás azonban a kiadók szerint továbbra sem ad semmilyen valódi biztosítékot.

A Meta visszautasítja, hogy az új szabályok korlátlan jogot adnának neki a sajtótartalmak mesterséges intelligencia-célú felhasználására. A vállalat szerint a rendelkezések csak a hirdetési és üzleti termékeire vonatkoznak, nem változtatnak a webes adatgyűjtési gyakorlatán, a tartalomtulajdonosok pedig továbbra is megadhatják a robots.txt fájlban, hogy mihez férhetnek hozzá a keresőrobotok. A halasztást azzal indokolta, hogy több időre van szüksége a változások elmagyarázására. A kiadók azonban éppen azt kifogásolják, hogy a megnyugtató nyilatkozatok sehol sem jelennek meg a szerződéses feltételekben, márpedig egy sajtóközlemény nem köti a céget, a szerződés igen. Ezért kötelező vállalást követelnek arra, hogy a Meta betartja a robots.txt utasításait és minden más, gép által olvasható jogfenntartást, az újságírói anyagok mesterséges intelligencia-rendszerekben való felhasználását pedig külön licenchez kötnék. A WAN-IFRA azt is követeli, hogy a szerkesztőségek úgy utasíthassák vissza az adatgyűjtésről szóló rendelkezést, hogy közben ne veszítsék el a hozzáférést a Meta üzleti eszközeihez, vagyis hogy a Facebook-jelenlétért ne a teljes honlap tartalmával kelljen fizetniük.

Az EANA október 23-i állásfoglalása ennél is egyenesebben fogalmaz, és a kifogásolt rendelkezés teljes törlését, valamint a szerzői jogot tiszteletben tartó szabályokkal való felváltását követeli. Alexandru Giboi, a szövetség főtitkára szerint az új feltételek gyakorlatilag tálcán kínálnák fel a Metának minden olyan hírszerkesztőség tartalmát, amely használja a platformjait. Ez a kisebb, eleve nehéz anyagi helyzetben lévő szerkesztőségeket fenyegeti a leginkább, hiszen ezek éppen abból a munkából próbálják fenntartani magukat, amelyhez a technológiai cég ingyen akar hozzáférni. Giboi arra is figyelmeztetett, hogy ha a hiteles sajtót kiszorítják a közösségi platformokról, az az egész nyilvánosságnak árt, ugyanis, ha a megbízható szerkesztőségek kénytelenek elhagyni azokat a felületeket, ahol közönségük jelentős része tájékozódik, akkor a helyük nem marad üresen, hanem ellenőrizetlen és manipulatív tartalmak terjesztői töltik ki. Az EANA ezért önkéntes, külön megkötött és díjazással járó licencmegállapodásokat sürget, és hangsúlyozza, hogy a közönség elérése nem lehet ára annak, hogy egy szerkesztőség lemondjon a saját tartalma feletti rendelkezésről.

A német kiadói szövetségek, a BDZV és az MVFP az Európai Bizottság beavatkozását kérik. Szerintük a feltételek sérthetik a digitális piacokról szóló uniós rendeletben (DMA) előírt tisztességes hozzáférési követelményeket, és erőfölénnyel való visszaélést is jelenthetnek, ezért azt kérik, hogy a vizsgálat idejére tiltsák meg a rendelkezések alkalmazását, mert ha a kiadói tartalmakat egyszer már begyűjtötték, utólag szinte lehetetlen visszaszerezni felettük az ellenőrzést. A vita már a versenyhatóságokig is eljutott, mert a kiadókat és hirdetőket tömörítő Movement for an Open Web az Európai Bizottságnál és a brit versenyhatóságnál is panaszt tett. A sajtószervezetek üzenete világos: készek megállapodni arról, hogyan használhatja fel a Meta a tartalmaikat, de ehhez hozzájárulást, szabályokat és fizetséget várnak, mert attól, hogy egy szerkesztőség Facebook-oldalt működtet, még nem akar a Meta ingyen dolgozó tartalomgyártó részlegévé válni.

Ugar