Trump szerint Musk visszakapcsolta, az ukránok szerint nem: továbbra is korlátozott a Starlink

Donald Trump szerint Elon Musk helyreállította az ukrán hadsereg műholdas hozzáférését, az ukrán katonák és tisztviselők azonban október 23-án még mindig korlátozásokról, megszakadó kapcsolatokról és ellehetetlenülő drónműveletekről számoltak be. A Wall Street Journal amerikai tisztviselőkre hivatkozva azt írta, hogy az elnök személyesen kérte Muskot a korlátozások feloldására, Trump viszont a nyilvánosság előtt előbb kitért a telefonhívásra vonatkozó kérdések elől, másnap pedig már azt állította, hogy nem is beszélt a SpaceX vezetőjével.

Miközben Washingtonban napról napra változik a történet, az ukrán légvédelem számára létfontosságú kapcsolat továbbra sem működik teljes értékűen. Az ügy középpontjában a Starlink műholdhálózatára épülő, katonai és kormányzati használatra kialakított Starshield áll. Az október 13-án bevezetett korlátozás lényege, hogy a terminálok nagyjából óránkénti 160 kilométeres sebesség fölött elveszítik a kapcsolatot, ami elsősorban az ilyen összeköttetést használó támadó- és elfogódrónokat sújtja. A hírekben emlegetett „sebességkorlát” tehát nem az adatforgalomra, hanem a csatlakoztatott eszköz mozgására vonatkozik, így egy gyorsan repülő drón éppen akkor veszítheti el az irányításhoz szükséges kapcsolatot, amikor a feladat végrehajtásához erre a sebességre volna szüksége.

A Wall Street Journal október 22-i tudósítása szerint Trump előző nap felhívta Muskot, és arra kérte, hogy szüntesse meg az ukrajnai katonai szolgáltatás korlátozását. A lap forrásai részleges javulásról beszéltek, de már akkor jelezték, hogy a rendszer nem nyerte vissza teljes működőképességét. Trump csütörtökön az újságíróknak azt mondta, szerinte az a lényeg, hogy Musk helyreállította a hozzáférést, azt viszont nem volt hajlandó elárulni, hogy ő maga kérte-e. Pénteken az elnök már azt állította, hogy nem beszélt Muskkal az ügyről, csak hallotta, hogy a hibát kijavították, és ha mégsem így van, majd felhívja és elintézi. Amikor arról kérdezték, ki rendelte el eredetileg a korlátozást, így felelt:

„Fogalmam sincs. Ha tudnám, akkor sem mondanám el. Miért mondanám el?”

A személyes közbenjárásról tehát csak sajtóértesülések szólnak, Trump saját megszólalásai előbb kitérőek, aztán tagadóak voltak, azzal azonban, hogy megígérte a probléma rendezését, maga az elnök erősítette meg azt a benyomást, hogy képes befolyásolni a szolgáltatás működését, ez pedig nehezen fér össze azzal a washingtoni magyarázattal, amely a korlátozást egy magáncég önálló döntéseként próbálta beállítani. Marco Rubio külügyminiszter október 21-én még arról beszélt, hogy Trump nem irányítja a vállalatot, és nem utasíthatja a vezetőjét, az elnök pedig két nappal később már azt ígérte, hogy szükség esetén beszél Muskkal, és rendbe teszi az ügyet.

A gyanú, hogy a korlátozásnak politikai háttere van, nem Trump ígéretéből született. A Reuters már október 15-én két amerikai és egy nyugati tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy a Starshield korlátozására vonatkozó utasítás a Fehér Házból érkezett a Pentagonhoz, bár a források nem nevezték meg, ki hozta a döntést. Egy magas rangú amerikai tisztviselő tagadta, hogy Trump személyesen utasított volna, a Fehér Ház pedig nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a kormányzat más szereplője kezdeményezhette-e az intézkedést. A Wall Street Journal későbbi oknyomozása Muskot nevezte meg a korlátozás elrendelőjeként, de arról is írt, hogy Musk egyeztetett Trumppal. Két forrás szerint azután beszéltek az ügyről, hogy a korlátozás nyilvánosságra került, egyikük szerint pedig már a bevezetése előtt is szóba került közöttük. Egyes amerikai tisztviselők Musk önálló lépéseként írták le a történteket, más beszámolók viszont előzetes kormányzati egyeztetésre utalnak. Az időzítés mindenesetre sokatmondó: a korlátozás akkor jelent meg, amikor Trump egyre élesebben támadta Zelenszkijt az orosz finomítók elleni ukrán csapások miatt, és azok leállítását követelte.

A fronton közben nem állt helyre a szolgáltatás. A CNN október 23-án frissített beszámolójában Denisz Szijenik, Ukrajna washingtoni ügyvivője még péntek este is azt mondta, hogy a korlátozások továbbra is érvényben vannak, egy ukrán tiszt megszakadó kapcsolatokról és a szokásosnál nagyobb eszközveszteségről számolt be. Az ügyvivő szerint a sebességkorlát különösen megnehezíti a gyors, sugárhajtású orosz drónok elfogását, vagyis a következmények közvetlenül érintik az ukrán városok védelmét. Zelenszkij az ABC Newsnak adott pénteki interjújában szintén megerősítette, hogy a hálózat működik ugyan, de továbbra is korlátozottan. Ez Washingtonnak különösen kellemetlen, mert az ukrán elnök kedden, az oslói tárgyalások után még arról beszélt, hogy a szolgáltatás 48 órán belül helyreáll. ugyanebben az interjúban Zelenszkij azt is elmondta, hogy Ukrajna az elmúlt három hónapban mindössze 24 Patriot-elfogórakétát kapott az Egyesült Államoktól, holott saját becslése szerint átlagosan havi 350-re lenne szüksége.

A Patriot-szállítások ügye külön történet, de ugyanannak a védelemnek egy másik rétegét gyengíti. A Kyiv Independent október 19-i oknyomozó cikkében egy magas rangú ukrán tisztviselő és két katonai forrás azt állította, hogy Pete Hegseth hadügyminiszter nem hagyta jóvá egy olyan jelentős rakétaszállítmány átadását, amelyet Ukrajna szövetségesei már kifizettek. Az egyik forrás szerint az iratok Hegseth asztalán vártak aláírásra, Kijivben pedig politikai nyomásgyakorlást sejtenek a késlekedés mögött. Egy amerikai kormánytisztviselő ezt tagadta, a NATO pedig közölte, hogy a szövetségesek által finanszírozott amerikai fegyverszállítmányok, köztük a légvédelmi eszközök, továbbra is érkeznek. Ukrajna tehát nem maradt Patriot-légvédelem nélkül, a gond az elfogórakéták hiánya, az elégtelen utánpótlás és a már egyeztetett szállítmányok késése, Zelenszkij pedig pénteken ismét megerősítette, hogy a megígért elfogórakéták még nem érkeztek meg. A katonai következmény ettől még világos: a ballisztikus rakéták elleni védekezéshez szükséges lőszer hiánya és a drónelfogást akadályozó műholdas korlátozás egyszerre teszi kiszolgáltatottabbá Ukrajnát az orosz támadásokkal szemben. Az orosz hadseregnek csak előnyös, ha az ukrán elfogóeszközök elveszítik a kapcsolatot, vagy a légvédelmi ütegeknek takarékoskodniuk kell a rakétákkal, és az egymásnak ellentmondó washingtoni magyarázatok egyetlen elmaradt elfogást sem pótolnak.

Az ügyben már amerikai törvényhozók is magyarázatot követelnek: Gregory Meeks képviselő és Peter Welch szenátor vezetésével október 23-án hat demokrata kongresszusi tag levélben fordult Muskhoz, és október 31-ig várnak választ. Azt kérdezik, ki rendelte el a korlátozást, egyeztettek-e róla Trumppal, Putyinnal vagy a képviselőikkel, szabtak-e Ukrajnának feltételeket a helyreállításért cserébe, és jelenleg ki dönt a teljes hozzáférés visszaadásáról. Ezekre a kérdésekre Washington egyelőre nem ad egységes választ. Az viszont az október 23-i ukrán beszámolókból már most világos, hogy Trump kijelentése a helyreállításról nem a fronton tapasztalt valóságot írta le - ahogy az a demens Donald esetében már annyiszor előfordult.

Ugar