Irán a tenger alatti kábeleket és az adatközpontokat fogja támadni

Irán azzal fenyeget, hogy a Perzsa-öböl térségében az energetikai létesítményeket, a tenger alatti távközlési kábeleket, valamint az adatközpontokat és a mesterséges intelligencia infrastruktúráját is megtámadja, ha az Egyesült Államok és Izrael újrakezdi a bombázásokat. Mohszen Rezáí, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára azt mondta, hogy Teherán akár hét regionális ország célpontjait is támadhatja, és ha Iránt megtámadják, a térség „létfontosságú gazdasági ütőerei” is találatot kaphatnak. Hozzátette, hogy az a gazdasági infrastruktúra sem lehet sérthetetlen, amely lehetővé teszi az Irán elleni támadásokat. Hogy mely országokra gondol, nem mondta meg, de nem nehéz kitalálni, hiszen az amerikai támaszpontoknak és az amerikai technológiai óriáscégek regionális beruházásainak nagy része az Egyesült Arab Emírségekben, Szaúd-Arábiában, Katarban, Bahreinben és Kuvaitban található.

A fenyegetéseket az iráni vezetés több tagja is megismételte. Mehdi Mohammadi, Mohammad Bagher Ghalibaf házelnök tanácsadója, aki a Washingtonnal folytatott tárgyalásokat vezette, úgy véli, hogy Donald Trump és Benjamin Netanjahu elvben már megállapodott egy újabb támadásról, bár annak kimenetele szerinte korántsem biztos. „A következő konfliktust egzisztenciális fenyegetésnek tekintjük” – mondta Mohammadi, és hozzátette, hogy Irán „széttöri a konfliktus időbeli és térbeli kereteit”, vagyis stratégiájában nincsenek többé vörös vonalak. Reza Naszri, az iráni külügyminisztériumhoz közel álló nemzetközi jogász arra figyelmeztetett, hogy egy újabb háború nem maradna egyetlen területen belül, és az öböl menti országok áramhálózatai, sótalanító üzemei, finomítói és kikötői is elpusztulhatnak, így emberek tízmilliói maradhatnának víz és áram nélkül, Európa felé pedig újabb menekülthullám indulhatna, valamint a Hormuzi-szoros teljes lezárása recesszióba taszíthatja a világgazdaságot. A Forradalmi Gárdához közel álló Fars hírügynökség arról is beszámolt, hogy Teherán már utasította egységeit: ha egy újabb nagy háborúban iráni tisztségviselőket gyilkolnak meg és civileket ölnek meg, a megtorlás nemcsak katonai, hanem politikai célpontokat is érinthet.

A digitális infrastruktúra elleni fenyegetés nem üres szólam. Az Al-Dzsazíra összefoglalója szerint Rezáí már október 13-án is figyelmeztetett, hogy a kábelek, az adatközpontok és a mesterségesintelligencia-létesítmények is célponttá válhatnak, márciusban pedig a Forradalmi Gárda a Tasnim hírügynökség szerint az „új célpontok” listáján a Google, a Microsoft és az Oracle izraeli és öböl-menti felhőinfrastruktúráját is feltüntette. Ugyanebben a hónapban egy Telegram-bejegyzésben 17 amerikai céget nevezett meg, köztük a Google-t, a Metát és az Apple-t, valamint az emírségekbeli G42 mesterségesintelligencia-céget. A G42 az OpenAI-jal és az Nvidiával közösen építi a Stargate UAE nevű projektet egy tervezetten ötgigawattos amerikai–emírségekbeli mesterséges intelligencia-campuson. Iránnak megvannak hozzá az eszközei, hogy fenyegetéseit beváltsa: korábban az iráni drónok két adatközpontot közvetlenül eltaláltak az Amazon felhőszolgáltatójánál, az AWS-nél az Emírségekben, egy bahreini létesítmény közelében pedig egy csapás fizikai károkat okozott. Az AWS szeptemberben azt közölte, hogy több bahreini és egy emírségekbeli telephelyét még mindig nem tudta helyreállítani. Andreas Krieg, a londoni King’s College kutatója szerint egy támadásnak nem is kell elpusztítania a szervereket ahhoz, hogy egy egész létesítmény működésképtelenné váljon, hiszen elég, ha az áramellátást, a hűtést vagy a távközlési kapcsolatot megbénítják. Krieg úgy látja, a fenyegetés legalább annyira szól az öböl menti kormányoknak, mint Washingtonnak, hogy visszatartsák őket egy újabb amerikai offenzíva támogatásától. Szerinte az Emírségek különösen kiszolgáltatott, mert mesterséges intelligencia-stratégiája szorosan összefonódott az amerikai technológiai cégekével. A tenger alatti kábelek sérülékenysége is közismert: a TeleGeography becslése szerint az Európa és Ázsia közötti adatforgalom több mint 90 százaléka a Vörös-tenger alatt halad, és 2024-ben, majd 2025 szeptemberében is kábelszakadások lassították az internetet a Közel-Keleten és Dél-Ázsiában.

A fenyegetések éppen akkor hangzanak el, amikor az Egyesült Államok és Izrael egy újabb közös hadjáratra készül. Amerikai katonai tanácsadók már összeállították a lehetséges célpontok listáját, amelyen rakétabázisok, olajlétesítmények és nukleáris telephelyek szerepelnek. Netanjahu hétfőn Izraelben Pete Hegseth amerikai hadügyminiszterrel tárgyalt egy esetleges támadás időzítéséről és céljairól. Washington november elejéig három repülőgép-hordozóval, több ezer tengerészgyalogossal, vadászgépekkel és különleges erőkkel erősíti meg jelenlétét a térségben, Trump azonban az elmúlt négy hónapban már többször meghátrált a csapások újraindításától. A feszültséget a Hormuzi-szorosban zajló események is fokozzák: a Forradalmi Gárda szerdán azt közölte, hogy egyszerre négy olajátrakodást végző kereskedelmi hajót támadott meg a szorosban, további három pedig aknára futott, bár ezeket az állításokat független forrás nem erősítette meg. A Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára 113,4 dollárra emelkedett.

A diplomáciai csatornák közben továbbra is nyitva vannak. Iráni és pakisztáni közvetítők új fegyverszüneti feltételeket vizsgálnak, amelyek szerint a befagyasztott iráni vagyon milliárdjait felszabadítanák, ha Irán feloldja a Hormuzi-szoros blokádját, az ENSZ ellenőrei bejuthatnának a lebombázott nukleáris létesítményekbe, Irán erősen dúsított uránkészletét pedig egy harmadik országba szállítanák. Teherán állítólag felajánlotta, hogy hét napon belül feloldja a blokádot és nukleáris tárgyalásokat kezd, de csak akkor, ha előbb teljesülnek bizonyos feltételei, köztük az amerikai szankciók feloldása. Három európai ország, valamint Törökország, Szaúd-Arábia, Pakisztán és Egyiptom külügyminiszterei pénteken Isztambulban tárgyalnak az iráni, jemeni és palesztin válságról.

Ugar