Kísérteties párhuzamok: ahogy Orbánnak, most Trumpnak foglyot ad ajándékba Putyin

Oroszország szabadon engedte Stephen Hubbard 74 éves amerikai állampolgárt, akit Moszkva azzal vádolt, hogy zsoldosként harcolt Ukrajna oldalán. Vlagyimir Putyin szerdán Szentpéterváron, Steve Witkoff amerikai különmegbízottal folytatott tárgyalásán jelentette be, hogy Hubbardot már ki is vitték a pulkovói repülőtérre. A michigani születésű, nyugalmazott tanárt egy moszkvai bíróság 2024-ben, 72 éves korában ítélte csaknem hét év börtönre, amelyet büntetőtelepen kellett letöltenie.

Az orosz ügyészség szerint a 2014 óta Ukrajnában élő férfi a teljes körű invázió után belépett egy izjumi területvédelmi egységbe, és nagyjából két évvel ezelőtt fogták el az orosz erők. Hubbard a vádat elismerte, rokonai azonban 2024-ben a Reutersnek azt mondták, hogy kifejezetten oroszbarát nézeteket vallott, és ebben a korban aligha harcolt volna. Donald Trump a közösségi médiában erősítette meg a hírt. Azt írta, hogy a múlt heti telefonbeszélgetésükben kérte Putyintól Hubbard szabadon engedését, és az Egyesült Államoknak

„semmit sem kellett adnia cserébe”.

Már kedden is sejtetni engedte, hogy valami készül: „Várják ki, mi lesz” – mondta az újságíróknak, „Hubbardra összpontosítottunk”.

Az eset kísértetiesen emlékeztet arra, ami tavasszal történt Magyarországon. Március 4-én, öt héttel az áprilisi választás előtt Szijjártó Péter akkori külügyminiszter Moszkvába utazott, ahol Putyin bejelentette, hogy két kárpátaljai magyar hadifoglyot enged szabadon. A két, magyar állampolgársággal is rendelkező férfit az ukrán hadsereg sorozta be, majd orosz fogságba estek. Orbán Viktor előző nap telefonon kérte a szabadon engedésüket, és a két férfi másnap hajnalban egy kormánygépen érkezett meg a budapesti repülőtérre, ahol a családjuk várta őket.

„Vlagyimir Putyin semmit nem kért a foglyokért cserébe”

– mondta akkor Szijjártó. A forgatókönyv ugyanaz: egy választási kampányban bajba került szövetséges kérésére Putyin nagyvonalúan hazaenged egy-két foglyot, a szövetséges pedig felmutathatja, hogy ő az, aki Moszkvával is szót ért, és hazahozta az embereit. Trump most a november 3-i félidős választás előtt játszhatja el ugyanezt a hőst: ő hozta haza a foglyot, ő a legjobb tárgyaló. Hogy mennyit ér ez a gesztus a választásokon, arra Orbán példája az intő jel: a két hazahozott hadifogoly nem mentette meg a Fideszt a kétharmados bukástól.

A „semmit sem kért cserébe” mondat egyébként mindkét esetben sokat elárul. Putyin nem jótékonyságból enged szabadon foglyokat, hanem azért, hogy olyan politikusokat erősítsen, akiktől többet kap, mint amennyit egy fogoly ér. Trump az elmúlt hetekben megállapodott vele az orosz dízel vásárlásáról, és felfüggesztette a Kongresszus által elfogadott Graham-törvény szankcióit, Ukrajna közben nem kapja meg a szövetségesei által már kifizetett Patriot-rakétákat. Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese pedig október 9-én azt írta, hogy Oroszországnak talán „fel kellene töltenie a cserealapot” nyugati állampolgárokkal, hogy hazahozhassa a saját embereit. A Kreml számára a foglyok tehát valutát jelentenek, amelyet akkor költ el, amikor a legjobb az árfolyam. Egy idős amerikai tanár most éppen ennyit ért: egy jó hírt Trumpnak két héttel a választás előtt.

Egyébiránt Witkoff a találkozón arra kérte Putyint, hogy fontolja meg a háromoldalú tárgyalások újraindítását, az orosz állami média azonban nem számolt be arról, hogy Putyin bármire is ígéretet tett volna. A Kreml inkább egy jövő havi kínai Putyin–Trump-találkozót szorgalmaz, Ukrajna nélkül, az Oslóban papírra vetett, Ukrajnának szánt biztonsági garanciákról sem hangzott el nyilvánosan semmi.

Ugar