Szégyen! Magyarország ismét vétóval akadályozta meg Ukrajna uniós csatlakozásának folyamatát

Magyarország kedden Brüsszelben elutasította Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak két utolsó fejezetcsoportjára vonatkozó átvilágítás eredményeinek jóváhagyását, és ezzel egyelőre megakasztotta a 4. és az 5. klaszter megnyitásának előkészítését. Erről az Európai Unió Tanácsának bővítési munkacsoportjában (COELA) tartott ülés után több, a tárgyalásokat ismerő uniós diplomata számolt be az ukrán Jevropejszka Pravda (Európai Igazság) brüsszeli tudósítójának.

A források nem árulták el, milyen érvekkel indokolta a magyar képviselő az elutasítást, Budapest pedig hivatalosan nem kommentálta a döntést. A 4. klaszter a zöld menetrendet és a fenntartható összeköttetéseket fedi le, vagyis a közlekedést, az energiát, a transzeurópai hálózatokat, a környezetvédelmet és az éghajlatváltozást. Az 5. klaszter a forrásokról, a mezőgazdaságról és a kohéziós politikáról szól, ide tartozik a mezőgazdaság, az állat- és növényegészségügy, a halászat, valamint a pénzügyi és költségvetési rendelkezések. Ukrajna számára ezek a legnehezebb és legdrágább fejezetek, és éppen a mezőgazdasági és kohéziós kérdések azok, amelyek a magyar és a lengyel gazdák érdekeit is a legközvetlenebbül érintik.

A COELA, teljes nevén a bővítési és a csatlakozási tárgyalásokat folytató országokkal foglalkozó munkacsoport, az Európai Unió Tanácsának egyik szakmai testülete. A Tanácsban a tagállami kormányok delegáltjai ülnek, a nagy politikai döntéseket a miniszterek és az állam- és kormányfők hozzák meg. Ezeket azonban több tucat ilyen munkacsoport készíti elő, ahol a tagállamok brüsszeli állandó képviseleteinek diplomatái egyeztetnek, a bővítési munkacsoportban Magyarországot a brüsszeli magyar állandó képviselet bővítésért felelős diplomatája képviseli, aki nem saját belátása szerint dönt, hanem a budapesti kormánytól, elsősorban a külügyminisztériumtól - tehát Orbán Anitától - kapott utasítások alapján. A keddi elutasítás tehát nem egy brüsszeli tisztviselő egyéni döntése volt, hanem a magyar kormány álláspontja.

A csatlakozási tárgyalások menetében
a munkacsoport kulcsszerepet játszik

Minden tárgyalási fejezetcsoport megnyitását egy úgynevezett átvilágítás (screening) előzi meg, amelyben az Európai Bizottság felméri, mennyire felel meg a tagjelölt ország jogrendje az uniós szabályoknak az adott területen. Az átvilágítás eredményeit a tagállamoknak a munkacsoportban kell jóváhagyniuk, csak utána kerülhet a döntés a tagállami nagykövetek testülete, majd a miniszterek elé, és csak ezután nyithatják meg az adott klasztert egy kormányközi konferencián. Mivel a bővítés minden lépéséhez egyhangúság kell, egyetlen ország elutasítása is elég ahhoz, hogy a folyamat már ezen a technikai szinten elakadjon. Budapest ezért tudja már a munkacsoportban megfogni a folyamatot, anélkül hogy a kérdés nyilvános politikai vitává válna.

A blokkolás azért meglepő, mert alig egy hete még úgy tűnt, hogy a magyar–ukrán viszony fordulóponthoz érkezett. Az ukrán parlament október 12-én elfogadta a kisebbségi oktatási törvény módosítását, amelyet Budapest szabott feltételként, és az Európai Unió Tanácsa október 13-án hivatalosan megnyitotta a 2. és a 3. klasztert. Volodimir Zelenszkij és Magyar Péter a múlt heti uniós csúcson először tárgyalt négyszemközt, Magyar Péter pedig kész átengedni az ukrán gabonát Nyugat-Európa felé, és a két vezető az év végére egy beregszászi találkozót is tervez. Vszevolod Csencov ukrán miniszterelnök-helyettes hétfőn a Jevropejszka Pravdának még arról beszélt, hogy sikerült „lapozni” a kapcsolatokban, és Magyarország már nem gördít akadályokat Ukrajna uniós útja elé. Egy nappal később kiderült, hogy a lapozás legfeljebb egy oldalnyi volt.

A magyar álláspont mögötti okokat egyelőre csak találgatni lehet, de Budapest korábbi nyilatkozatai adnak némi támpontot. Magyar Péter a múlt heti csúcson úgy fogalmazott: „Összesen hat klaszter van, és nem tartjuk jó ötletnek, hogy mindet egyszerre nyissuk meg", mert szerinte ez rossz üzenet volna a nyugat-balkáni tagjelölteknek, amelyek évek óta várnak. Az időzítés is beszédes: a mezőgazdasági fejezet megnyitása a magyar gazdák szemében az ukrán gabona korlátlan beáramlásának előszobája, és a Tisza-kormány a tavaszi választási kampány óta érzékenyen figyel arra, hogy ne nevezhessék a gazdák elárulójának - mindeközben a magyar sajtó is mélyen hallgat arról, hogy Viktor Orbán rezsimje bizony aktívan foglakozott az ukrán gabona Magyarországra történő behozatalával, annak kereskedésével piaci ár alatt, és az ezt felügyelő állami holding jogi igazgatója Magyar Péter volt.

Ukrajna az idén eddig négyszer ütközött magyar vétóba: az első, alapvető kérdésekkel foglalkozó klasztert júniusban, a hatodikat, a külkapcsolatokit júliusban, a 2. és 3. klasztert pedig hosszas huzavona után október 13-án nyitották meg, az ír soros elnökség viszont továbbra is azt szeretné, hogy a 4. és az 5. klaszter is megnyíljon még az év vége előtt, a mostani magyar lépés azonban ezt a menetrendet is veszélyezteti. Az Orbán-kormány idején Budapest nyíltan, hangosan és büszkén vétózott, Magyar Péter kormánya ehhez képest más hangon beszél, és a kisebbségi törvény után valóban oldott valamennyit a vétópolitikáján. A pávatánc azonban, a jelek szerint, megmaradt.

Ugar