Iskolákból indult, az egész országra kiterjedt: tüntetnek a franciák

Szombaton ismét az utcákon volt Franciaország. Párizstól Marseille-ig, Lyontól Rennes-ig diákok, szakszervezeti tagok és sárga mellényes aktivisták vonultak fel, hogy tiltakozzanak a megélhetési költségek növekedése, a társadalmi egyenlőtlenségek és a leromlott közoktatás miatt. Estére a hatóságok már közel háromszáz embert vettek őrizetbe, Lyonban lángokban állt egy turisztikai információs iroda, Marseille-ben pedig a városházát rongálták meg a tüntetők.

A tiltakozás egy hónappal ezelőtt egészen kicsiben kezdődött, a Párizstól északra fekvő szegény elővárosok középiskoláiban. A diákok azért mentek utcára, mert hónapok óta nincs tanáruk, és mert omladozó épületekben tanulnak. A követeléseik hamar meghallgatásra találtak szerte az országban, és ma már nemcsak az iskolákról szólnak, hanem az egyre drágább üzemanyagról, a csökkenő életszínvonalról és arról a kérdésről is, hogy kinek a zsebéből fizetik az állami takarékoskodást. Egy tizenkilenc éves párizsi lány, Lola úgy foglalta össze, miért van az utcán: az élet túl drága lett, a középiskolásokat pedig megverik, ha több tanárt és tisztességes körülményeket követelnek.

A nap nagy része békésen zajlott, a felvonulások mellett azonban több városban is erőszakos összecsapások történtek. A belügyminisztérium szerint arcukat eltakaró csoportok fosztogatni próbáltak, utcabútorokat gyújtottak fel, rendőrökkel csaptak össze, és megtámadták az állami intézményeket és szerkesztőségeket, főként Párizsban, Marseille-ben, Rennes-ben, Toulouse-ban és Angers-ban. A kormány a szélsőbaloldalt teszi felelőssé a zavargásokért. Párizsban és Marseille-ben könnygázzal oszlatták a tömeget. Marseille polgármestere azt mondta, hogy a kormány több rendőrt küld a városba, ahol a Reuters tudósítója szerint egy százfős csoport rendőrellenes jelszavakat skandálva vonult a tüntetés kiindulópontja felé. Párizs belvárosában a Champs-Élysées és a Diadalív környékét rendőrkordon zárta le, a láthatósági mellényt viselő tüntetők pedig több utcát is elzártak – ez a látvány szándékosan idézte fel a 2018-as sárgamellényes mozgalmat, amely a gázolajadó elleni tiltakozásból nőtt országos lázadássá.

A feszültséget a rendőrség eddigi fellépése is szította. Az elmúlt hetek tüntetésein több fiatal súlyosan megsérült, egy kamasz például elvesztette a kezét, amikor felvett egy kábítógránátot, és a rendőrség belső ellenőrző szerve most több mint húsz rendőri erőszakra vonatkozó bejelentést vizsgál. A kormány ezért a diáktüntetéseken betiltotta a kábítógránátok használatát, Laurent Nuñez belügyminiszter azonban szombatra ismét engedélyezte őket. Sébastien Lecornu miniszterelnök arra emlékeztetett, hogy a korábbi tüntetéseken a rendőrök közül is több mint kilencszázan megsérültek.

Emmanuel Macron elnök már pénteken nyugalomra intett, és azt kérte a tüntetőktől, hogy tartsák tiszteletben az embereket és a köztulajdont. A szombati események azonban azt mutatják, hogy a második mandátuma vége felé járó elnök egyre szűkebb mozgástérrel kormányoz. A parlament széttöredezett, az államadósság csökkentésére tett erőfeszítések nem győzték meg a befektetőket, ezért a francia állam hitelfelvételi költségei a legmagasabbak az elmúlt több mint húsz évben. Minden újabb megszorítás tovább szítja az elégedetlenséget, az utcai tiltakozás pedig tovább terheli a már most is feszített költségvetést.

Ugar