Ctrl+C, Ctrl+V: Niculescu a bukott elődök programjából másolta össze a sajátját

Szó szerint egyező bekezdések, azonos számok, határidők és felsorolások: a news.ro elemzése szerint a PSD által vállalt, Luca Niculescu nevéhez kötött kormányprogram – amelyet csütörtökön nyújtottak be a parlamentnek – több fejezetben is átvett részeket abból a programból, amelyet egy hónappal korábban a Siegfried Mureșan vezette PNL–USR–RMDSZ-koalíció tett közzé, valamint az Adrian Veștea által júniusban benyújtott dokumentumból. A legszembetűnőbb egyezések a Mureșan-programmal a pénzügyi fejezetben, a SAFE uniós védelmi hitelkeretből finanszírozott infrastruktúrában és az állami vállalatok átalakításában találhatók, de a titkosszolgálatokról, az egészségügyről és a közigazgatásról szóló részekben is vannak hasonlóságok. A news.ro kérdéseket küldött Niculescu csapatának is, a cikk megjelenéséig azonban nem kapott választ.

A legbeszédesebb példa a költségvetési felelősségről szóló bekezdés. A Mureșan-program 63. oldalán az áll, hogy a költségvetési felelősség elvét „a kormányt alkotó összes párt” vállalja, és ezt követően egy hosszú, szakmailag részletes mondatsor sorolja fel a 3 százalék alatti hiánycélt, a nettó kiadási pályát, az adósság stabilizálását, valamint a személyi és szociális kiadások GDP-arányos csökkentését 2031-ig. A Niculescu-program 6. oldalán ugyanez a bekezdés szinte szóról szóra megismétlődik. Két apró változtatás van benne: a felelősség mellé bekerült a „szolidaritás” is, a „kormányt alkotó” pártokból pedig „a kormányt támogató” pártok lettek. A többes szám azonban megmaradt: a dokumentum továbbra is „az összes pártról” beszél, holott elvileg egyetlen párt, a PSD kormányprogramjáról van szó. Ez árulkodó maradvány, ráadásul tartalmilag is furcsa helyzetet teremt, hiszen így a szöveg a PNL-re és az RMDSZ-re is kiterjeszti a vállalásokat, amelyek csak a beiktatáskor szavaznak a kormányra.

A legárulkodóbb azonban az, amit a PSD átírt. A Mureșan-program 68. oldalán az áll, hogy a 2025–2026-os költségvetési kiigazítás, azaz a Bolojan nevéhez fűződő intézkedések „működtek”, a Niculescu-program ugyanebben a bekezdésben már úgy fogalmaz, hogy a kiigazítás „eredményeket hozott, magas gazdasági és társadalmi költségekkel”. A szöveg többi része azonos: 2027 a konszolidáció „próbaéve”, megszűnnek a helyreállítási alap vissza nem térítendő támogatásai, a kamatkiadások a GDP három százalékához közelítenek, a többletbevételt pedig tartalékként kezelik, nem költségvetési alapfeltevésként. A frissített adatokat a PSD gondosan kicserélte: a hét hónapos 2,34 százalékos hiány helyett már a nyolc hónapos 2,89 százalék szerepel. A kiegészítés tehát pontosan azt a politikai távolságot jelzi, amelyet a PSD a Bolojan-kormány megszorításaitól tartani akar – attól a kormánytól, amelyet májusban maga buktatott meg az AUR-ral, és amelynek költségvetési pályáját most mégis szóról szóra átveszi.

A tőkepiaci fejezetben az egyezés már teljes. A Niculescu-program M24-es és M25-ös intézkedései betűhíven ismétlik a Mureșan-program 8.1-es fejezetét: a tőkepiac mint alternatív finanszírozási forrás, a takarék- és befektetési számlák indulása 2027 januárjában, a részvényekbe, kötvényekbe és ETF-ekbe történő befektetések évi 400 eurós adókedvezménye, a tőzsdei bevezetés költségeinek 50 százalékos többletlevonása, valamint a kis- és középvállalkozások egyszerűsített tájékoztatója mind ugyanazokkal a szavakkal szerepel. Az Adrian Veștea júniusi programjával való egyezések lazábbak, de konkrétak: a „Diaspora Investeşte Acasă” program ugyanazzal a névvel, 100 millió eurós kerettel, 2026–2029-es időszakkal és a Fejlesztési és Beruházási Bank szerepével jelenik meg mindkét dokumentumban. Szerepel bennük a TEZAUR és a FIDELIS állampapír-program folytatása, a jászvásári, kolozsvári és krajovai regionális kórházak listája, valamint az a tárgyalási cél is, hogy a kohéziós politika a következő uniós költségvetés nagyjából harmadát tegye ki.

Mentségként fel lehetne hozni, hogy a kormányprogramokat Romániában is jórészt minisztériumi szakapparátusok írják, a költségvetési pálya pedig Brüsszellel egyeztetett kötelezettség, nem pártízlés kérdése. A Bolojan-kormány pénzügyi szakemberei által megírt szöveg tehát óhatatlanul visszaköszön, bárki is ül a miniszterelnöki székben, csakhogy az eredeti bekezdések egy olyan koalíció programjából származnak, amelynek kormányra lépését a PSD a parlamentben megakadályozta, és amelynek politikáját a párt hónapok óta a „népnyúzás” szinonimájaként emlegeti. Ha a PSD-nek valóban más elképzelései lennének, azokat aligha egy riválisa dokumentumából másolná ki, a „működött” szót gondosan kicserélve.

Azért az sem semmi, hogy az állam legmagasabb szintjén, egy kormányprogram benyújtásakor kell szembesülnünk a plágiummal, de hát ez Románia, ahol a másolás szinte alapkészségnek számít, ha valaki a magasabb körökbe akar bekerülni. A román közéletben a plágiumbotrányok szinte rutinná váltak: Victor Ponta volt miniszterelnök doktori dolgozatáról 2012-ben derült ki, hogy nagy részét másolta, és később lemondott a címéről, Nicolae Ciucă volt miniszterelnök és Lucian Bode volt belügyminiszter dolgozatait is érték már plágiumvádak, a jelenség ráadásul nem áll meg a politikánál: a sajtóban is gyakori, hogy szerkesztők forrásmegjelölés nélkül vesznek át szövegeket, információkat, összefüggéseket. A Niculescu-program ebben a sorban csak egy újabb fejezet, a különbség annyi, hogy most nem egy diploma, hanem egy ország következő évének terve készült ollóval és ragasztóval – és a ragasztó helyén, a „toate partidele” többes számában még látszik is a vágás.

Ugar