Autonómiát ígér a magyaroknak Luca Niculescu kormányprogramja!

A PSD-s politikusokból és úgynevezett szakértőkből álló Niculescu-kormány programja, amelyet csütörtök este nyújtottak be a parlamentnek, a bruttó hazai termék 5,2 százalékának megfelelő költségvetési hiánnyal számol jövőre, a kisebbségeknek, köztük nekünk magyaroknak, pedig a „a gyulafehérvári határozat szellemében” megfogalmazott jogokat és lehetőségeket ígér. Az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen autonómiát ígértek a kisebbségeknek – vajon ez lenne Luca Niculescu programja? 

A program legfontosabb gazdasági intézkedései között szerepel a nagyvállalatokat sújtó, árbevétel alapú minimumadó eltörlése, a nyugdíjak „óvatos” indexálása és az ingatlanadó fokozatos átállítása a piaci értékre – az utóbbi pont az intézkedés, amelyet korábban Bolojan is elindított, és amely Székelyföldön tüntetésekhez vezetett. Az RMDSZ akkor tagja volt a kormánynak, most pedig megszavazza őket, de ellenzékben marad, akárcsak a PNL – innen kikövetkeztethető, hogy miért, ahogy az is, hogy a román politikai osztály kamikaze-kormánynak szánja a Luca-kabinetet. A G4Media összefoglalója szerint a dokumentum azt is rögzíti, hogy a 2027-es költségvetés tervezetét és a 2027–2029-es költségvetési stratégiát a kormány legkésőbb decemberben elfogadja, a parlament pedig december 31-ig megszavazza. Ez Románia esetében korántsem magától értetődő, hiszen az elmúlt években a költségvetést gyakran csak az új év elején fogadták el, ugyanakkor nem tudunk semmit a lehetséges áfacsökkentésről sem. Korábban például az alapvető élelmiszerek áfája alacsony volt, ezt a Bolojan-kormány törölte el, olyan kormánytagok követelésére, mint Kelemen Hunor. Luca Niculescu ma estére benyújtotta a miniszterek listáját is, ebből az látszik, hogy minden PSD-s jelöltet elfogadott, közte a jogerősen elítélt belügyminisztert is.

A hiánycél és a kiadási plafon

A program szerint a hiánycél az lesz, amelyet a kormány az Európai Bizottsággal egyeztet. A parlament által idén márciusban jóváhagyott költségvetési stratégia az uniós módszertan, az ESA alapján számolt 5,2 százalékos hiánnyal számol, a becslések szerint ez nagyjából 110 milliárd lejes pénzforgalmi hiányt jelent. A kettő közötti különbség technikai, de lényeges: az ESA-módszertan az eredményszemléletű uniós mérce, amelyet Brüsszel a túlzottdeficit-eljárásban figyel, a pénzforgalmi hiány pedig azt mutatja meg, mennyivel több pénz megy ki ténylegesen az államkasszából, mint amennyi befolyik. Románia évek óta az Európai Unió legnagyobb költségvetési hiányával küzdő tagállama, és túlzottdeficit-eljárás folyik ellene, így minden új kormány első számú feladata, hogy ne térjen le a Brüsszellel egyeztetett kiigazítási pályáról.

Ezt szolgálja a program legszigorúbb eleme, a kiadási plafon. Az Európai Unió Tanácsának ajánlása szerint a nettó kiadások 2027-ben legfeljebb 4,6 százalékkal nőhetnek. A „nettó kiadás” az uniós szabályok új mércéje: azokat az állami kiadásokat jelenti, amelyeket a kormány ténylegesen befolyásolni tud, vagyis nem számít bele például a kamatfizetés és az uniós forrásokból finanszírozott költés, vagyis a GDP-hez viszonyítva az állam működési kiadásai az uniós pénzek nélkül nem nőhetnek. A személyi kiadásoknak a 2024-es 9,3 százalékról 2031-re 7,9 százalékra kell csökkenniük, és ehhez kell igazítani az egységes bérezési törvényt is. A program szerint a felszabaduló költségvetési mozgásteret a bérrendszer igazságtalanságainak célzott, szerkezeti kiigazítására fordítják, és nem olyan általános béremelésekre, amelyek csak tovább mélyítik ezeket az aránytalanságokat. A szociális kiadások a GDP 12,2 százaléka alatt maradnak, a nyugdíjakat 2027-től indexálják, a kiszolgáltatottak és a kis nyugdíjasok számára célzott támogatást ígérnek, és ezek hatását a munkaügyi és a pénzügyminisztérium közösen számolja ki még a költségvetés előtt. A program kimondja azt is, hogy egyetlen más szociális juttatás sem nőhet gyorsabban, mint a nominális GDP.

Megszűnik a forgalmi minimumadó

Az üzleti szféra számára talán a legfontosabb bejelentés, hogy 2027. január 1-jétől a kormány eltörli az árbevétel után fizetett minimumadót, az IMCA-t. Ezt a nagyvállalatokra vezették be: ha a cég által fizetendő nyereségadó kisebb volt, mint az árbevétel egy százaléka, a különbözetet minimumadóként kellett befizetnie. A program szerint az IMCA a valódi nyereség helyett a bevételt bünteti, visszafogja a beruházásokat és rontja a vállalatok versenyképességét, ezért az eltörlését a méltányos és kiszámítható adókörnyezet feltételének nevezi. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a bevételkiesést beépítik a költségvetésbe, és a határidőt nem halasztják el. Ez figyelemre méltó fordulat, hiszen a PSD egyik vezető politikusa, a gazdasági miniszternek jelölt Daniel Zamfir éppen az ilyen típusú, multinacionális vállalatokat célzó adók egyik leghangosabb támogatójának számít.

Bevételek: behajtás, ingatlanadó, jövedéki adók

A bevételi oldalon a program elsősorban az adóalap szélesítésére és a jobb adóbehajtásra épít, de óvatosan: a dokumentum szerint az adóbehajtásból származó többletet csak tartalékként kezelik, és nem építik bele előre a költségvetésbe. Ez a bekezdés valójában önkritika is, hiszen az elmúlt évek román költségvetéseinek visszatérő hibája az volt, hogy a vártnál jobb adóbehajtással számoltak, amely aztán nem valósult meg. A program öt irányt jelöl ki:

1. célzott támogatás a kiszolgáltatottaknak, köztük a nyugdíjak óvatos indexálása a hiánycsökkentési pályán belül;

2. a hazai forrásból finanszírozott beruházások rangsorolása;

3. a központi és helyi közigazgatás hatékonyabbá tétele, valamint az önkormányzatoknak juttatott pénzek optimalizálása;

4. az ingatlanadó fokozatos átállítása a piaci értékre a kiigazítási folyamat végéig;

5. és a mai viszonyokhoz igazított, kiszámítható menetrend szerint emelkedő és szélesebb alapú jövedéki adók.

Az ingatlanadó reformja a lakosság számára lehet a legérzékenyebb pont, hiszen ma az adó alapja többnyire jóval a piaci ár alatt van, így az átállás – még ha fokozatos is – sok tulajdonosnál érezhető adóemelést jelenthet. A program külön kitér a Moldva régióra is, vagyis Románia keleti, a Prut folyóig terjedő történelmi tartományára. A költségvetés biztosítja az előlegeket és a kettős – polgári és katonai – felhasználású infrastruktúra forrásait, köztük a Pașcani–Siret közötti szakaszt, amely az A7-es autópálya része, valamint a Marosvásárhely–Iași–Nyárádtő közötti A8-as autópályát, amely a Gyergyói-medencén át köti össze Erdélyt Moldvával.

Ágazati ígéretek: az importtól a hazai termelésig

A program általános célként azt fogalmazza meg, hogy Románia az importra és az olcsó munkaerőre épülő gazdaságból a hazai termelésre, az innovációra és a technológiára épülő gazdaság felé lépjen, a költségvetési kiigazításban pedig a mennyiségi megszorítások helyett a minőségi konszolidáció kerüljön előtérbe. A hiányt hatékonyabb kiadásokkal, jobb behajtással és a nagy volumenű adócsalás elleni fellépéssel akarják csökkenteni, miközben megvédik a beruházásokat, a termelést és a vásárlóerőt. Az egészségügyben a hangsúlyt fokozatosan a kórházakról a megelőzésre, a háziorvosi ellátásra és a járóbeteg-szakellátásra helyeznék át, hogy minden beteget időben, európai színvonalon diagnosztizáljanak és kezeljenek, bárhol éljen is. Az oktatásban olyan iskolát ígérnek, ahol a gyermek esélyei nem függnek a szülők jövedelmétől, a lakóhelytől, az etnikai hovatartozástól vagy az anyanyelvtől. A kormány a költségvetés keretein belül fokozatosan korrigálná a 141/2025-ös törvény azon hatásait, amelyek a legsúlyosabban érintik a diákokat és a tanárokat – ez a Bolojan-kormány tavalyi megszorító csomagjának oktatási része volt, amely többek között a tanárok óraszámát és az osztálylétszámokat érintette. Emellett három hosszú távú reformot készítenek elő: az oktatásfinanszírozásét, a kutatásét és a tantervét.

Az energetikában 2027 végéig több mint 5000 megawattnyi új termelőkapacitást és évi mintegy nyolcmilliárd köbméter fekete-tengeri földgázt ígérnek, főként a Neptun Deep mezőből, hogy 2028 végére Románia kevésbé függjön a drága villamosenergia-importtól. Az infrastruktúrában a megkezdett építkezések befejezését és a vasút előtérbe helyezését ígérik, uniós forrásokból, a SAFE-ből, köz- és magánszféra közötti partnerségekből és a nemzeti költségvetésből. A SAFE az Európai Unió kedvezményes hitelkerete a védelmi beruházásokra, amelyből Románia az egyik legnagyobb kedvezményezett. A program szerint az uniós pénzek terén a helyreállítási terv utolsó kifizetéseinek lehívása, a 2021–2027-es kohéziós források felgyorsítása és a 2028–2034-es uniós költségvetés tárgyalása a feladat, a kormány pedig az „alapok adminisztrálásától a beruházások irányítása felé” lépne. Az igazságszolgáltatásban független és hatékony bíróságokat és ügyészségeket, gyorsabb eljárásokat, digitalizációt és a korrupció, valamint a súlyos bűnözés elleni fellépést ígérnek – ez a mondat különös hangsúlyt kap annak fényében, hogy a belügyminiszternek jelölt Marian Neacșut korábban jogerősen elítélték.

Védelem, külpolitika és kisebbségek

A biztonsági fejezet egyértelműen fogalmaz: Oroszország Ukrajna elleni agressziója, a hibrid fenyegetések és a fekete-tengeri kockázatok miatt erősebb nemzeti védelemre van szükség, ezért a kormány a NATO és az Európai Unió keretében, valamint az Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnerség révén fokozatosan a GDP öt százalékára emelné a védelmi kiadásokat, és a haditechnikai beszerzéseket a hazai iparhoz kötné. A program a kül- és biztonságpolitikában a nemzeti konszenzusra, az Európai Unióra, a NATO-ra, az amerikai stratégiai partnerségre és az OECD-csatlakozásra épít, és azt ígéri, hogy a külpolitika sikerét az méri, mit nyer belőle Románia biztonságban, befektetésekben, piacokban és befolyásban.

A kisebbségekről szóló rész az erdélyi magyar olvasó számára külön figyelmet érdemel. A program „a gyulafehérvári határozat szellemében” fogalmaz, és azt írja, hogy az állam egysége és az etnikai, nyelvi és vallási sokszínűség tisztelete erősíti egymást. Az 1918. december 1-jei gyulafehérvári határozat kimondta Erdély Romániával való egyesülését, egyúttal teljes nemzeti szabadságot ígért az együtt élő népeknek, köztük a saját nyelvű oktatás, közigazgatás és igazságszolgáltatás jogát, gyakorlatilag az autonómiát ígérték meg. A magyar közösség évtizedek óta hivatkozik erre az ígéretre mint a román állam máig be nem váltott vállalására, azonban az, hogy a kormányprogram mennyiben tölti meg tartalommal ezt a hivatkozást, a szövegből nem derül ki: konkrét kisebbségi intézkedést a dokumentum nem tartalmaz, és az RMDSZ sem kötötte a támogatását ilyen feltételekhez. (A kormányprogram letölthető INNEN)

A program a romániai diaszpórát a nemzet részének nevezi, a Moldovai Köztársaságot pedig külön stratégiai prioritásként kezeli.

A Luca Niculescu által vezetett kormány minisztereinek listája:

1. Miniszterelnök (Prim-ministru); független; Niculescu Luca-Alexandru

2. Miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter (Viceprim-ministru, ministrul Afacerilor Interne); PSD; Neacșu Marian

3. Közlekedési és infrastrukturális miniszter (Ministrul Transporturilor și Infrastructurii); PSD; Popa Ștefan-Ovidiu

4. Pénzügyminiszter (Ministrul Finanțelor); független; Nazare Alexandru

5. Külügyminiszter (Ministrul Afacerilor Externe); független; Neculăescu Sebastian-Dănuț

6. Igazságügyi miniszter (Ministrul Justiției); PSD; Marinescu Radu

7. Nemzetvédelmi miniszter (Ministrul Apărării Naționale); PSD; Oprea Ștefan-Radu

8. Gazdasági, digitalizációs, vállalkozásügyi és turisztikai miniszter (Ministrul Economiei, Digitalizării, Antreprenoriatului și Turismului); PSD; Zamfir Daniel-Cătălin

9. Digitalizációért és mesterséges intelligenciáért felelős delegált miniszter (Ministrul Delegat pentru Digitalizare și Inteligență Artificială); független; Dumitru Costinel-Bogdan

10. Energiaügyi miniszter (Ministrul Energiei); független; Chisăliță Dumitru

11. Mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter (Ministrul Agriculturii și Dezvoltării Rurale); PSD; Barbu Florin-Ionuț

12. Környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter (Ministrul Mediului, Apelor și Pădurilor); PSD; Intotero Natalia-Elena

13. Fejlesztési, közmunkaügyi és közigazgatási miniszter (Ministrul Dezvoltării, Lucrărilor Publice și Administrației); PSD; Stoica Marcel-Alexandru

14. Beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter (Ministrul Investițiilor și Proiectelor Europene); PSD; Ghigiu Alexandru-Mihai

15. Munkaügyi, családügyi, ifjúsági és társadalmi szolidaritásért felelős miniszter (Ministrul Muncii, Familiei, Tineretului și Solidarității Sociale); PSD; Manole Petre Florin

16. Egészségügyi miniszter (Ministrul Sănătății); PSD; Rogobete Alexandru-Florin

17. Oktatási és kutatási miniszter (Ministrul Educației și Cercetării); független; Costreie Valentin-Sorin

18. Általános és középiskolai oktatásért felelős delegált miniszter (Ministrul Delegat pentru Învățământ Preuniversitar); PSD; Ionescu Sorin-Gabriel

19. Kulturális miniszter (Ministrul Culturii); független; Ciocan Ioana-Ruxandra-Victoria