Hadházy Ákos, a korrupcióellenes küzdelem egyik legismertebb magyarországi képviselője ugyan visszavonult az aktív politizálástól, a legújabb önkormányzati letartóztatások fényében mégis megszólalt és elmondta, ő hogyan látja ezt az eseménysort, és milyen emlékeket idéz fel benne. Posztját alább, változtatások nélkül közöljük.

„Legalább" használati joguk - tessék ezt egy pillanatra végiggondolni. Miután törvénytelenül elvesznek tőled mindent – az épületet, az intézményt, az évszázados örökséget –, a kisebbségvédelemre felesküdött Szövetség képviselője azzal áll elő, hogy azért időnként benézhetsz a nappaliba, esetleg etethetnéd az aranyhalakat. Ez az RMDSZ politikai ambíciójának mélységi rekordja: nem a tulajdon visszaszerzése a cél, hanem az, hogy a kirablottak legalább belátogathassanak oda, ami korábban az övék volt. Erős kétségeim vannak afelől, hogy egy kisebbségvédelemre felesküdött szövetségnek ilyen hozzáállással kellene rendelkeznie, de hát nekünk ez jutott.

Trump Washingtonja összehangolja politikai kottáit Putyin Moszkvájával, és a kognitív háború egyik alapfegyverét dobják ránk atombomba helyett - az erkölcsi disszonanciát. Jól akarunk élni, ezért kell az olcsó olaj, de ehhez finanszírozni kell az orosz hadigépezetet - ám legyen, és mindezt még leöntik a „békét akarunk” retorikával. Az ilyen disszonanciáknak mindig ára lesz, és mi, egyszerű emberek fogjuk megfizetni. Ez nem egyszerű adásvétel kérdése, ezt hívják úgy, hogy történelem.

Helyes döntés volt. Nem csupán technikai vagy üzleti szempontból, hanem a kognitív hadviselés kontextusában különösen indokolt lépés. A Max ugyanis nem egyszerűen egy üzenetküldő alkalmazás, hanem egy olyan infrastruktúra, amely dezinformáció terjesztésére, állampolgárok megfigyelésére és a narratívák központi irányítására lett tervezve. Ha szabad forgalomban marad nyugati alkalmazásboltokban, azzal a fejlett demokráciák digitális ökoszisztémái nyújtanak platformot egy propaganda- és megfigyelési eszköznek.

A kárpátaljai magyar kisebbség jogainak kérdése nem 2026-ban robbant be a magyar külpolitikába. A feszültség gyökerei egészen a 2017-es ukrán oktatási kerettörvényig nyúlnak vissza, amelynek 7. cikke kimondta, hogy az oktatás nyelve az ukrán államnyelv. A törvény a kisebbségi anyanyelvű oktatást az óvodai és elemi szinten megőrizte, a középfokú oktatásban azonban fokozatos átállást írt elő a kétnyelvű modellre. Az Európa Tanács és a Velencei Bizottság is bírálta a szabályozást — nem az államnyelv erősítését kifogásolva, hanem azt, hogy a törvény aránytalan mértékben szűkítette a korábban meglévő kisebbségi oktatási lehetőségeket.

Zelenszkij valószínűleg nem várja, hogy Putyin e levél hatására tárgyalóasztalhoz ül. Egy 26 éve hatalmon lévő vezető, aki háborúval válaszolt minden kompromisszumos lehetőségre, nem változtat irányt egy nyílt levél miatt, de a levél nem is elsősorban Putyinnak szól. A valódi célközönség összetett és többrétegű. Az orosz közvélemény, amelynek fáradtsága a levél szerint egyre nyilvánvalóbb - és amelyhez Zelenszkij közvetlenül is szól, amikor azt írja: az oroszok többsége is szeretne véget a háborúnak. A fehérorosz társadalom, amely nem akar háborút, és amelynek most tudnia kell, hogy Moszkva a háta mögött dönt a sorsáról. Az európai szövetségesek, akiknek látniuk kell, hogy Ukrajna aktívan és konkrétan keres megoldást - nem passzívan várja a segítséget. Az amerikai döntéshozók, akiknek üzeni: Ukrajna nem várakozik, nem zsarolható, és nem adja el magát az alaszkai ígéretekért. A globális dél, amelynek országait Moszkva próbálja maga mellé állítani - és amelyek most láthatják, melyik fél tesz konkrét békejavaslatot.

A logika elemi szabályai szerint, mivel Székelyföld térségében karibi és afrikai fiatalok által lakott szegregátumok száma erősen konvergál a nullához, viszont cigányból van pár tucatnyi, sőt pár száz is, minden egyes székelyföldi kisváros szélén, a józan ész és a pályázati előírás azt diktálta volna, hogy erre a bulira székelyföldi cigányfiatalok utazzanak ki – nem pedig középosztálybeli vagy annál magasabb státusú fehér családok elkényeztetett muró csávói és rányijai.

A cégek nem egyszerű reklámokat tettek közzé. Sokkal kifinomultabb módszert alkalmaztak: olyan hozzászólásokat, véleményeket és ajánlásokat gyártottak, amelyek első pillantásra valódi felhasználói tapasztalatnak tűntek. A cél az volt, hogy ezek a tartalmak természetes beszélgetésnek látszanak, miközben valójában marketinganyagként szolgálnak. Az iparág ezt ma már külön néven is emlegeti: AI Engine Optimization, röviden AEO. Ez lényegében a hagyományos keresőoptimalizálás továbbfejlesztett változata, ahol már nem a Google találati listáját próbálják manipulálni, hanem azokat az adatforrásokat, amelyekből a mesterséges intelligenciák tanulnak és válaszokat állítanak össze.

A Five Eyes szövetség mind az öt tagállamának hírszerző ügynöksége szerdán ritka közös közleményt adott ki – és ha ez nem csengeti fel a vészharangokat, akkor már semmi sem fogja. A figyelmeztetés lényege brutálisan egyszerű: Kína tudatosan, szisztematikusan és sikeresen toboroz kémeket a LinkedIn platformon és más professzionális közösségi hálózatokon keresztül, célba véve kormányzati alkalmazott

Ami igazán aggasztó, az nem ez az öt friss sebezhetőség önmagában. Az OpenClaw 2026 januárjától folyamatosan gyűjti a kritikus biztonsági hibákat, mint egy különösen gondatlan bélyeggyűjtő. A dokumentált esetek között szerepel egy egykattintásos távoli kódfuttatási hiba – CVE-2026-25253 –, amely azt jelenti, hogy egyetlen kattintással idegen kód futtatható az áldozat rendszerén; egy törött hozzáférés-vezérlési sérülékenység – CVE-2026-33579 –, amely teljes rendszergazdai átvételt tesz lehetővé; valamint négy egymásra láncolható homokozó-menekülési és jogosultságnövelési sebezhetőség, amelyeket a Cyera tárt fel még májusban. A Palo Alto Networks szakértői egyértelműen fogalmaztak: az OpenClaw „nem tart fenn kikényszeríthető bizalmi határokat a nem megbízható bemenetek, valamint a magas jogosultságú műveletek között". Fordítva: az OpenClaw nem tudja megbízhatóan megkülönböztetni a legitim utasításokat a rosszindulatúaktól.

A Pentagon viszont megtagadta az amerikai atomfegyverek európai telepítéséről szóló esetleges viták kommentálását. Amerikai tisztségviselők közölték, hogy „nem kommentálnak sajtóértesüléseket, sem a csapatok esetleges átcsoportosítására vonatkozó döntésekkel kapcsolatos spekulációkat”. Hozzátették: „Az Egyesült Államok és a NATO folyamatosan értékeli a biztonsági helyzetet, és megteszi a szükséges lépéseket a biztonságos, hatékony és hiteles elrettentő erő fenntartása érdekében.”

Buko nem az egyetlen, roma származású ukrán katona volt, aki ismertté vált. A nagy háború elején híres, széles körben "mémesedett" sztori volt Herszon megyében az orosz harckocsit állítólag elkötő helyi cigányok története (azóta egyébként kiderült, hogy nem teljesen úgy volt, ahogyan az a köztudatban szerepel, de egy elhagyott orosz páncélost valóban sikerült használhatatlanná tenniük a helyi lakosoknak.).

Dezső András azoknak is sokat mesél, akik nem a krimit, hanem a gazdaság- és társadalomtörténetet keresik: a könyv egy korszak lenyomata arról, hogyan működik a behódolás és a félelem kultusza — akár alvilági, akár politikai közegben.

A Hatalmas Biznis legújabb epizódjában Pogácsa Zoltán egy rendkívül ellentmondásos figura történetét meséli el: Alex Karpét, a Palantir Technologies alapítójáét és vezérigazgatójáét, akinek cége ma 375 milliárd dollárt ér, és akinek szoftvere ott van az ukrán hadszíntéren, az amerikai bevándorlási hatóságnál, a brit egészségügyi rendszerben — és valószínűleg sok olyan helyen is, amiről nem tudunk.

A három szerkesztőség felhívása tehát nem rossz – csak nem megy elég messzire. A 2 milliárd visszavonásának követelése mellé legalább ennyire hangosan kellene követelni egy vizsgálóbizottság felállítását, amely az összes eddigi sajtótámogatást – a BGA-n, a Communitas-on és minden más csatornán átfolyó összeget – tételesen megvizsgálja, és az eredményeket nyilvánosságra hozza.

Jelen leírás a nagyváradi premontrei apátság ellen indított kilakoltatási eljárás hátterét a lehető legteljesebben igyekszik bemutatni. Az alább leírtak dokumentumokon, bírósági peranyagokon, háttérinterjúkon alapulnak.

This document sets out to give as complete a picture as possible of the background to the eviction proceedings initiated against the Premonstratensian (Norbertine) Abbey of Oradea / Nagyvárad. The following is based on documents, court case files and interviews.

Prezenta descriere își propune să prezinte cât mai complet contextul procedurii de evacuare intentate împotriva Prepoziturii Premonstratense din Oradea. Cele de mai jos se bazează pe documente, dosare judiciare și interviuri de fundal.

A kognitív háború lényege nem az, hogy elhidd a hazugságot, mert bőven elég nekik, ha nem vagy biztos az igazságodban. Jelen esetben az igazság az: orosz drón volt, a bizonyítékok pedig a nyilvánosság rendelkezésére állnak. Aki mégsem biztos benne, az vagy nem nézte meg őket – vagy nem akarta.

Putyin tagadott, természetesen – hazudni ingyen van. A magyar kommentelő erre turbókokaint szippantott, és nekiesett a billentyűzetnek: 120 komment zúdult alá, amelyekben a normális hozzászólás olyan ritka, mint az önálló gondolat egy Fidesz-frakcióülésen, nemhogy nagyítóval, de elektronmikroszkóppal is nehéz lenne megtalálni. Kis ízelítő alább.